Tíz évvel a válság után pörög a magyar lakáspiac

A Duna House elemzése szerint a decemberi tranzakciós számokat vizsgálva a szokásosnál erősebb hónappal ért véget az év, így tavaly becslésük szerint 152 803 adásvétel történt hazánkban. Az árak növekedése sem állt meg év végére, mostanra a Duna House minden lakásárindexe reálértéken elérte a száz százalékpontot.

Az ingatlanközvetítő hálózat szerint a fővárosi panelek négyzetmétere félmillió forint környékén jár, míg a tégla lakások esetében az átlagár már meghaladta az ötszázezres értéket, sőt Budán és a belvárosban már a hétszázezer forintot is. A legtöbb újépítésű ingatlant a XIII. kerületben kínálják, ám a legmagasabb árak az V. kerületet és a budai kerületek egy részét jellemzik. Az újépítésű lakások négyzetméterára 728 ezer forint volt átlagosan Budapesten.

Három év alatt háromszorosára nőtt a lakásépítések száma

A teljes európai mezőnyből is kiemelkedik a magyar piac a lakásépítési kedv alapján – jelezte a Kalohíreknek az ingatlan.com szakértője. Balogh László szerint a 2015-ös szinthez képest ugyanis Magyarországon a múlt év harmadik negyedévére 240 százalékkal, több mint háromszorosára nőtt a legalább kétlakásos lakóházakra kiadott engedélyek száma. Ennél az európai piacon csak Írország és Málta ért el jobb eredményt - derült ki az ingatlan.com legfrissebb - az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatait feldolgozó - összefoglalójából.

A kisebb társasházépítések ideje következhet

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy a múlt év első 11 hónapjában közel 3300 legalább kétlakásos lakóépület kapott engedélyt, ami 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ezekben az épületekben viszont csak hét százalékkal nőtt az építési engedélyt kapott lakások száma. Az adatokból ezért arra lehet következtetni, hogy 2019-ben és az ezt követő években leginkább a kisebb, hat-nyolclakásos társasházak építése élénkülhet.

A szakember a lakásépítési trendekről elmondta, a múlt év novemberéig bizonytalan volt a kedvezményes lakásépítési áfa sorsa. Akkor derült ki, hogy 2018. november 1-jén építési engedéllyel rendelkező lakóingatlanok eladására a korábbi szabályozásban szereplő 2019 végi határidő helyett 2023 végéig vonatkozik a kedvezményes, ötszázalékos áfakulcs. Ez a hosszabbítás pedig levegőhöz juttatta a munkaerő- és kapacitáshiánnyal küzdő lakásépítési ágazatot, azaz véget vetett a kapkodásnak és élénken tartotta a lakásépítési kedvet is.

Bővülő kínálat

Az ingatlan.com adatai szerint január elején Budapesten 2.257 darab, a vidéki nagyvárosokban pedig több mint nyolcszáz új építésű ingatlanhirdetésből áll a kínálat, ezek között vannak, amelyek csak hónapok vagy akár több mint egy év múlva kerülnek átadásra. Ez egyben azt jelenti, hogy 2018 januárjához képest a fővárosban stagnált a kínálat, a megyeszékhelyeken viszont 81 százalékkal emelkedett az új építésű ingatlanhirdetések száma.

A Duna House úgy látja, növekvő árakhoz stabil hitelpiaci mutatók párosulnak. A hitelfedezeti mutatók nem változtak Budapesten és vidéken sem, ami alapján továbbra is van tér a bővülésre a terheltségi arányban. Az év utolsó három hónapjában is a húszéves időtávra felvett jelzáloghitelek voltak a legnépszerűbbek, amelyhez a hitelfelvevők nagy többsége hosszú, kiszámítható minimum ötéves, de inkább tíz vagy végig fix kamatozású konstrukciót választ. Az utolsó negyedévben nőtt az átlagos hitelnagyság, a fővárosban jelenleg 15 millió, nyugaton 10,3 millió, míg keleten nem egészen tízmillió forint az átlag.