Egyre hangosabbak a német atomstop ellenzői

Wolfgang Reitzle, a Continental AG vezérigazgatója szintén a német atomerőművek üzemidejének kiterjesztését sürgette, Reinhold Würth (Würth Group) pedig egyenesen tévedésnek nevezte az atomerőművek gyors kivezetését, és lehetséges opcióként szólt a nukleáris energiatermelés újraindításáról.

Ahogy arról a Nucnet beszámolt, a német energiavállalatok pedig arra figyelmeztettek májusban, hogy 2023-ra Németországban nagy eséllyel szakadék fog nyílni a rendelkezésre álló áramkapacitás és a villamosenergia-igény között a nukleáris és a szén alapú termelés kivezetése miatt.

Megnyomta a vészcsengőt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is – tette hozzá Mittler István. Arra figyelmeztetnek, hogy a nukleáris energia szerepének globális csökkenése veszélyezteti az emberiség klímacéljainak elérését. Az IEA szerint az atomerőmű-kapacitások várható jelentős csökkenése kockáztatja a klímakatasztrófa elkerülése érdekében kijelölt célokat, valamint a villamosenergia-ellátás biztonságát. Fatih Birol, az IEA igazgatója rámutatott, hogy

nincs kellően értékelve a nukleárisenergia-termelés klímabarát mivolta és szerepe az ellátásbiztonságban.

Amennyiben a nukleáris energia nem kap több támogatást, a tisztább energiarendszerre való globális átállás drasztikusan megnehezül.

Mint az ismert, Németország 2011-ben döntött atomerőműveinek fokozatos bezárásáról, valamint a megújuló energiaforrások fejlesztéséről. Az atomerőművek leállításával továbbra is domináns szerep hárul a szénerőművekre és a gázerőművekre. A magas fosszilis részarány miatt a németek már ma elbukták a 2020-ra tervezett kibocsátáscsökkentési céljukat, az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás Németországban 50 százalékkal több, mint Magyarországon.

A Paks II. Zrt. kommunikációs igazgatója hozzátette: A hazánkban ma érvényben lévő Nemzeti Energiastratégia a megújuló energiaforrások arányának növelése és a szén alapú áramtermelés mérséklődő arányú megtartása mellett az atomenergia villamosenergia-termelésben betöltött szerepének megtartását tűzte ki célul. Ugyanis Magyarország természetföldrajzi adottságait figyelembe véve az atomenergia felhasználása nélkül elérhetetlenek a klímavédelmi célok, veszélybe kerül az ellátásbiztonság.

Támogatott tartalom