A Szent István Gimnázium diákjai Bükk-Aggteleken tekertek
„ (…) A betondzsungel sűrűjéből kikerülve Bükkszentkereszt zöldellő tájával kerültünk szembe, ahol már tudtuk: túránk megkezdődött. A következő napon levegőért kapkodva tekertünk fölfelé, de mire észbe kaptunk volna, már a Bükk mélyén találtuk magunkat.” Mi történt ezután az Istvánosokkal? Olvassák el Tőkés Szofi élménybeszámolóját, melyet változtatás nélkül teszünk közzé!
„A Kalocsai Szent István Gimnázium tanulóinak az idei évben is lehetősége nyílt a méltán nagy népszerűségnek örvendő bringás vándortáborban való részvételre június 29-től július 5-ig. A lassan hagyománnyá váló nyári tábor ezúttal az Északi-középhegység két tagján vezetett át minket, hiszen utunk során a Bükk hegység és az Aggteleki-karszt lenyűgöző vonulatai tárultak fel előttünk. Bár a festői táj látványa már önmagában is páratlan élményt nyújt, mégis talán a fizikai próbatétel és az időközben kialakuló bajtársias hangulat tette igazán felejthetetlenné az együtt eltöltött hetet.
Már a helyszínre érkezésünk sem volt kalandoktól mentes: elsőként busszal indultunk, majd vonattal folytattuk utunkat, és számos átszállást és késő járatot követően végül Miskolc peronján találtuk magunkat. Innen villamossal átutaztunk a városon, eközben pedig szemügyre vehettük a település minden szegletét. A betondzsungel sűrűjéből kikerülve Bükkszentkereszt zöldellő tájával kerültünk szembe, ahol már tudtuk: túránk megkezdődött.
Forrás: Szent István Gimnázium
A következő napon levegőért kapkodva tekertünk fölfelé, de mire észbe kaptunk volna, már a Bükk mélyén találtuk magunkat. A Hór-völgyön keresztülhaladva Répáshutára érkeztünk, ahol a Bükki Csillagdában egy pihentető filmvetítést követően csillagászati előadást hallhattunk: távcsővel megnézhettük a Napot, vacsora után pedig a Balla-barlanghoz sétáltunk el – nagy csalódásunkra medvének hűlt helyét sem találtuk.
Szálláshelyünket elhagyva a harmadik napon fölkapaszkodtunk a lélegzetelállító Bükk-fennsíkra, ahol a Bükki Nemzeti Park egyik természetőre tartott lebilincselő előadást a helyi élővilágáról. Szentlélekre érve egy pazar jurtatábor tárulkozott fel előttünk, itt megtapasztalhattuk a nomád életkörülmény minden szépségét, aznap pedig még számos tanuló elbarangolt a Látókövekhez, ahol nem mindennapi kilátásból nézhették végig a naplementét.
Az ezt követő napokban az Upponyi-szoroson keresztül elértünk Putnokra, a Mohos-tavak után pedig Gömörszőlősre jutottunk. A délelőtti batikolás után tovább indultunk Aggtelekre, a szálláshelyünknél pedig felmentünk a barlang feletti kilátóhoz. A következő napon a barlangot a jósvafői bejáratánál látogattuk meg, ahol az Óriások Termében megtapasztalhattuk a barlang kiváló akusztikáját a „Hazám, hazám…” című dal meghallgatásával. Túránk a szögligeti Szalamandra-házban ért véget, ahol az újoncok felavatása után hangulatos tábortűz mellett idéztük fel a hét históriáit.
Forrás: Szent István Gimnázium
Kihívást jelentő emelkedők, diadalittas tetőpontok, megdöbbentő tűréshatárok: mindezek a teljesség igénye nélkül felsorolt tényezői az idei tábornak, amely kétségkívül éppen annyira igényelt magas szintű fizikai felkészültséget, mint amennyire mentálisat, hiszen az ember egy szempillantás alatt feladhatta volna, ha lelki szemei előtt nem lebeg ott a hőn áhított, pihentető lejtő. Egy ilyen tábor legfontosabb jellemzője mégis inkább közösségszervező ereje, hiszen képes volt ismeretlen egyénekből bajtársias közösséget létrehozni. A jobbnál jobb viccek, az éjszakába nyúló beszélgetések és a kiváló, családias hangulat mind erről tesznek tanúbizonyságot.
Társaim és magam nevében ezúton szeretném meghálálni támogatóink nagylelkű anyagi segítségét. Köszönjük szépen a Viterra Növényolajgyártó Kft.-nek és a Kalocsai Szent István Gimnázium Tanulóifjúságáért Alapítványnak tábori költségeink enyhítését, hiszen így sikeresen megvalósulhatott tervezett programunk.”
Forrás: Szent István Gimnázium
Tőkés Szofi
legfrissebb videók
