A magyar női röplabdázás utazó nagykövetasszonya Kalocsán

Az edzés tényleges megkezdése előtt természetesen beszélgetett az egybegyűltekkel, válaszolt a feltett kérdéseikre, a hallgatóság szinte itta a szavait, miközben ámulkodtak azon, hogy milyen szellemi frissességnek örvend a ma már 92. életévében járó, egykori női szövetségi kapitány.

Aztán kezdetét vette az edzés, ahol a gyerekek rajongva lesték minden mozdulatát, miközben az alkarérintés titkaival ismerkedhettek. Az előkészítő és rávezető gyakorlatok során elhangzott intelmeket betartva próbálták meg bemutatni a helyes technikát.

Képgaléria megtekintése (24 db kép)

E sorok lejegyzőjének megadatott az is, hogy elbeszélgessen a sportág Nagyasszonyával, miközben azt próbálta kipuhatolni, hogy melyek „a jó edző” legfőbb jellemzői, egyéniségének és személyiségének belső titkai. A beszélgetéséből a vendég néhány gondolatát, intelmét és kinyilatkoztatását csak távirati stílusban emelnénk ki, ezekből kötöttünk össze egy „röplabdáscsokrot” a sportágat kedvelőknek.

„Fontos edzői feladat, hogy a mentalitást, a fanatizmust egy edző a játékosaiba tudja oltani. Roppant fogékonynak is kell lennie, miközben mindig figyelemmel kell kísérnie az újdonságokat – tehát a tanulás élete végéig kell, hogy tartson. Éppen ezért inkább érdem, mint szégyen, ha érdeklődik és kérdez, miközben ezzel önképez. Biztos technikai alapok nélkül nincs és nem is lehet taktika, kombinációs játék. Ezért is figyeltem egykoron érdeklődve az ázsiai, főleg japánok kombinációs játékát, mivel ők is éppen olyan alacsonyak, mint mi magyarok. Természetesen a kidolgozott precízség, a koncentrált figyelem a siker elengedhetetlen záloga. Millió ismétlésszámmal lehet ugyanis készség szintre fejleszteni az egyén tudását, és azt a csapatösszjáték szolgálatába állítani a legszebb, egyben a legnehezebb edzői munka. Két könyvemben már megpróbáltam ehhez segítséget adni – a kezdőknek, és a középhaladóknak és most dolgozom a „felső szint” könyvanyagán. Talán az utóbbi évtizedek sikertelenségét is pont abban látom, hogy körülbelül húsz évig nem volt megfelelő edzőképzés, ami a sportág tanításának ugye elengedhetetlen feltétele. Azaz a képzésbe, munkába vetett hit első számú belső parancs kell, hogy legyen az edző mindenkori életében. Mert mi is az edző dolga? Megfelelő munkát, megoldást kínálni a játékosoknak, ha kell, akkor szükség szerint feltüzelni vagy éppen lehiggasztani a csapatot, tehát mindenképpen perdöntő meccs közben az egyéni segítségadás. Éppen ezért hittel vallom, a csapatjáték lényege az összmunka, azaz lényege többek között, hogy védekezni, támadni, állandóan mozgásban lenni egyben helyezkedni kell egyszerre az egész csapatnak a pályán” – fejezte be szeretett sportágával kapcsolatos gondolatait dr. Kotsis Attiláné Kincsesy Gabriella egykori szövetségi kapitány, akinek páratlanul gazdag eredménysorát a mai honi röplabdában szinte már lehetetlen megismételni.