A solti székhelyű Consult Agro-Agrár-tanácsadás Kft. őszi szakmai nagyrendezvényét a Révbérpusztai Lovas Turisztikai Centrumban november 4-én, pénteken tartották. A fórum homlokterébe neves, jól felkészült szakemberek előadásában ezúttal az agráriumot érintő új KAP, az új egyéb támogatások, szabályozások és támogatási lehetőségek kerültek. A fennállásának egyéves évfordulóját idén szeptember 10-én ünneplő Consult Agro szakmai sikereit, elismertségét mi sem jelzi jobban, minthogy az aranykulcs városában tartott eseményre a Duna bal és jobb partjáról, Bács-Kiskun mellett Tolna és Fejér megyéből is számos, köztük jól ismert agrárcég képviselői is részt vettek. A kalocsai járásból Kalocsáról, Homokmégyről, a Duna menti településekről érkeztek gazdálkodók, mezőgazdasági vállalkozók, de még az egyik jól ismert nagyobb, Baja környéki agrárcég tulajdonos vezetője is fontosnak érezte, hogy a solti rendezvényen bővítse ismereteit.
Míg a gyönyörű, természet közeli környezetben épült Turisztikai Centrumban a több mint száz résztvevő fogadása, regisztrációja tartott, a 9 órakor kezdődő fórum előtt Faragó Nikolett gazdasági agrármérnök, mezőgazdasági szakmérnök, a cég tulajdonos ügyvezetője portálunknak az évfordulóhoz kapcsolódóan elmondta:
Az elmúlt 1 évben több mint 1,5 milliárd forint támogatást sikerült lehívnunk ügyfeleink számára, akik különböző jogcímeken, egészen a kis gazdaságoktól a nagy gazdaságokig közreműködésünkkel jutottak támogatáshoz. Munkánk nyomán a különböző jogcímek, többek között az úgynevezett tanya pályázat, ÁTK (Állattartó telepek korszerűsítése), a köznyelven precíziós pályázat, valamint a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése című, kisebb gazdaságoknak szóló pályázat által is forráshoz jutottak partnereink.
Az Agrár-környezetgazdálkodási pályázat (AKG), valamint az Ökológiai gazdálkodásra történő átállás (ÖKO) ügyintézésében, illetve más pályázati, adminisztratív teendőkkel is sokan keresnek bennünket. Ez a közelmúlt, ám a következő öt év még több kihívást hordoz az agrárgazdálkodók életében. Az Új Közös Agrárpolitika (2023-2027) sok újdonságot, és egy teljesen átalakult támogatási - szabályozási rendszert hoz a termelők számára; a jól megszokott gyakorlatok immár merőben új köntöst öltenek.
Az új időszak még a gyakorlott gazdálkodóknak is új, másfajta kihívásokat tartogat. A nagysikerű februári tanácskozásunkat követő nyolc hónap elteltével ezért is szerveztük most a hamarosan kezdődő szakmai rendezvényünket.”– mondta Faragó Nikolett.
Az agrárfórum résztvevőit Faragó Nikolett, agrármérnök, névjegyzéki szaktanácsadó, a Consult Agro-Agrár-tanácsadás Kft. vezetője nyitotta meg, majd Dr. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára „Az Agrár generációváltás törvényi háttere és az osztatlan közös tulajdon megszüntetése” címmel tartotta meg előadását. A korábban az agrártárca Jogalkotási Főosztályát vezető szakember prezentációjában egyebek mellett azokra a kérdésekre adott választ: Hogyan adható át a mezőgazdasági vállalkozás, nagyon sok gazda fő életműve úgy, hogy az hosszú távon is prosperáljon, életben maradjon? Ilyen esetekben melyik lehet a legbiztonságosabb cégstruktúra, a jogi aktusnak milyen adózási és egyéb buktatói lehetnek? Ugyan az előadás másik fő témája, az osztatlan közös földtulajdoni viszonyok megszüntetésének szabályai nem voltak ismeretlenek a hallgatóság előtt, de mint a kérdésekből is kiderült, az ördög itt is a részletekben rejlik. Ezt az előadást részletesebben azért is ismertetjük, mert azokat is érinti, akik ugyan nem foglalkoznak mezőgazdasággal, viszont mezőgazdasági ingatlanok tulajdonosai.
Dr. Andréka Tamás előadásában felvázolta az osztatlan közös tulajdon jogi természetét, kialakulásának előzményeit, bemutatta, hogy az milyen problémát jelent a földtulajdonosok számára. Beszélt az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének módjairól, az eljárásról, illetve a szükséges okiratok tartalmi és formai kellékeiről is.
A témában kevésbé jártasoknak leírjuk: osztatlan közös tulajdon az, ha egy adott ingatlannak vagy egy ingatlan résznek több tulajdonosa van. A tulajdonosok mindegyike jogosult tulajdona használatára, azonban ezt a jogot egyikőjük sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a tulajdonukhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. Termőföldek esetében tehát az osztatlan közös tulajdon egy tulajdonosi kényszerközösség, amely a rendszerváltás utáni állami és szövetkezeti tulajdon átalakulásával jött létre. A részarány-tulajdonosoknak a részarány-tulajdonuk aranykorona értékének megfelelő aranykorona értékű földrészlet került kijelölésre, viszont ez földrajzilag nem határozható meg. Ezen felül örökléssel és egyéb jogcímeken (adásvétel, csere, ajándékozás) is kialakultak osztatlan közös földtulajdonok. A helyzet bonyolultságát mutatja, hogy az osztatlan közös földtulajdonnal, mint magyar „hungarikummal” 2.440.000 hektár és 2-2,4 millió tulajdonos (többszörös érintettség miatt 4.600.000 tulajdonosi érintettség van). A tulajdonosok száma szerint egy 8 hektáros terület a rekorder, amelynek 1643 tulajdonosa van, így egy tulajdonosi gyűlés szinte kivitelezhetetlen. Méret szerint pedig a legmeglepőbb az 1 m2-es rét két tulajdonossal, pedig ez a területi méret üzemszerű művelésre alkalmatlan. Az államtitkár rámutatott: a birtokelaprózódás megakadályozása miatt nem alakíthatók ki területi minimumnál kisebb parcellák:szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3000 m2, szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelési ág esetén 10.000 m2 (1 hektár), zártkerti földnek minősülő ingatlan esetében pedig 1500 m2. Erdőnek minősülő ingatlan esetén az erdőtörvénynek az erdő megosztására irányadó további előírásait is figyelembe kell venni. Megfelelő feltételek esetén az ingatlan bármely tulajdonosa kezdeményezheti a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervnél az ingatlan egészének az állam általi, optimális birtokszerkezet kialakítása céljából történő kisajátítását.
Az egy órán át tartó előadást követően Dr. Hermann Tamás, a IASK (Felsőfokú Tanulmányok Intézete) vezető kutatja a „Precíziós technológiák alkalmazása a gazdálkodás optimalizálása érdekében” címmel tartotta meg előadását.
Az elmondottakból kiviláglott: a növénytermesztésben többségében korszerű géppark áll a termelők rendelkezésére. A cél ezen gépek még hatékonyabb kihasználása. Ennek egyik módja a precíziós gazdálkodás, amely úgy is felfogható, mint a nagyobb teljesítményű géprendszerek nyújtotta előnyök kihasználása, a munkaerő teljesítményének növelését is megcélozva. Hazánk a precíziós gazdálkodás megvalósítása, széleskörű elterjesztése előtt áll, ebben elsősorban a jelen és a jövő fiatalabb generációira támaszkodhatunk.
Dr. Kasler György, a Takarékban Zrt. és MKB Bank Nyrt. Közép-Magyarországi Régiójának vezetője az „Agrárfinanszírozás a 2023-ban induló új Közös Agrárpolitika időszakban” elnevezéssel megtartott előadásában nem rejtette véka alá azokat a makro és a mikro gazdaságokat egyaránt érintő problémákat, amelyeket napjainkban nagyobb részben az orosz-ukrán háború, a kedvezőtlen euro - forint árfolyam, az energiahordozók drasztikus áremelkedése generál.
A szakember példákon keresztül mutatta be a hitelmutatók romlását, miközben a jelen lévőket az egyes hitelek felvétele előtti alapos tájékozódásra, és mindenekelőtt a kockázati tényezők figyelembe vételére bíztatta. Ezzel együtt az általa képviselt bank egyes, a jelen körülmények között is kedvező termékeire hívta fel a figyelmet.
Ribóczi Edina, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezető szakértője nagy ívű előadásában, élvezetes stílusban az új KAP 2023-2027 pályázati rendszer felépítéséről beszélt, valamint a változásokra hívta fel a figyelmet.
Ugyan ebben a témában Papp Zsolt György helyettes államtitkár, a MAGOSZ Ifjúgazda Tagozatának elnöke már a konkrét pályázati lehetőségeket ismertette a hallgatósággal.
A szakmai fórum utolsó harmadában Molnár Tamás, a Déméter Biosistems Kft. vezető szaktanácsadója a „Takarónövények alkalmazhatósága forgatás nélküli talajművelés mellett címmel tartott előadást, majd Dr.Cs. Tóth Attila, a Pest Megyei Kormányhivatal szakértője a „Drónnal végzett növényvédelmi kezelések jogi szabályozása” elnevezéssel beszélt a mezőgazdasági drónok széleskörű gyakorlati alkalmazásáról, amely az e tárgykörben jelentkező jogi és oktatási anomáliák miatt egyelőre várat magára.
A szakmai rendezvény végén a résztvevők fehér asztal mellett, kitűnő solti birka - és marhapörkölt elfogyasztása közben vitathatták meg a szakértőkkel és egymással személyes tapasztalataikat, problémáikat.