Radioaktív sugárzást mutattak ki Kalocsán a volt zsinagóga épületében

A múzeumok éjszakája rengeteg érdekes programot tartogatott ezen kívül is, érdemes volt fölkeresni az öt helyszínt, még ha több programelemet végül elmosott az eső. A rendezvényről önálló cikkben számolunk be, ebben pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem diákjai által bemutatott, érdekes fizikai kísérleteket láthatnak videóinkon, köztük villámnyalogatást és radioaktív sugárzást…

Kezdetnek: lebegés

Aki ott volt, más csodát is láthatott, például ultrahangos rezonancia segítségével előidézett levitációt – azaz lebegést –, láthatta saját szemével a radioaktív sugarakat, valamint egy nagyfrekvenciás Tesla-generátorral gerjesztett minivillámokat is, miközben odakint bazinagy villámokból is elég sok csapkodott le a környékben. A levitációs kíséretben még egy apró vízcseppet is láthattunk lebegni, míg kint hatalmas vízcseppekben zuhogott az eső.

A LEBEGÉST EGYÉBKÉNT KÉT EGYMÁSSAL SZEMBE FORDÍTOTT, PARABOLAFELÜLETEN ELRENDEZETT, SOK-SOK APRÓ, PIEZOELEKTROMOS HANGSZÓRÓ ÁLTAL KIBOCSÁTOTT ULTRAHANG, ILLETVE A KÉT PARABOLA KÖZT EZEK ÁLTAL GERJESZTETT ÁLLÓHULLÁM OKOZZA.

A villámot nyalogatva

Tudom, hogy ez a fejezetcím úgy hangzik, mint valamelyik AC/DC szám címének Módos Péter általi fordítása a ’80-as évekből, pedig nem az:

EGY MÁSIK KÍSÉRLETBEN A TESLA-TRANSZFORMÁTOR SEGÍTSÉGÉVEL GERJESZTETTEK ÓRIÁSSZIKRÁKAT, VAGY MINIVILLÁMOKAT.

E kisülések fittyet hánynak a szigetelő anyagokra is: a csavarhúzó műanyag nyelén keresztül csapkodtak a törpevillámok a kísérletet bemutató egyetemista kezébe. De nyugalom,

KUTYABAJA SE LETT TŐLE, SŐT, MÉG AKKOR SEM, AMIKOR MEGNYALOGATTA A SZIKRÁT.

Ennek – mármint a szigetelő hatás megszűnésének és az áramütések egészségileg ártalmatlan voltának – oka, amint megtudhattuk, a nagy frekvenciában keresendő, ugyanis itt mintegy 400 kilohertzes rezgésszámmal váltakozik az áram iránya, ami még a fénycsövet is világításra bírja. Az emberi szövetek tehetetlensége pedig túl nagy ehhez, ellentétben a hálózat áram 50 Hz-es frekvenciájához, amire az izmainknak is van ideje reagálni, és a szívünk ritmusát adó szinuszcsomó frekvenciájához is veszedelmesen közel áll.
Fogjuk rá, hogy értjük a dolgot… De inkább nézze meg ki-ki a saját szemével a kísérletet, és hallgassa meg a hozzá tartozó magyarázatot, hátha világosabb lesz:

A következő kísérlethez alkohol is kellett!

Talán még érdekesebb volt az a berendezés, amelyben

IZOPROPIL ALKOHOL TÚLHŰTÖTT GŐZÉNEK SEGÍTSÉGÉVEL MUTATTAK KI EGY PÁR MILLIMÉTERES, HENGER ALAKÚ, RADIOAKTÍV ÓLOMIZOTÓPBÓL KILÉPŐ ALFA- ÉS BÉTASUGARAKAT.

Bármilyen megdöbbentő, a így mesterségesen létrehozott körülmények közt a radioakktív sugarak – legalábbis azok hatásai – szabad szemmel is jól láthatóak, holott a sugarak mindegyikét egyetlen elektronnak, vagy hélium atommagnak az izotópból való kilépése okozza. Pedig azok nagyon picikék. És csaknem fénysebességgel közlekednek. Mégis látszanak!
Nem hiszik?
Íme: