Csodával határos módon, a szerencsés véletlenek összjátékának köszönhetően maradt életben az a helybéli, 9 éves kisfiú, aki az uszódi Duna-part helyben csak strandnak nevezett részén állítólag barátja unszolására lépett még egyet a vízben június 9-én 19 órakor, és máris elmerült, magával ragadta a magas vízállás miatt a szokásosnál is erősebb sodrás. Az úszni nem tudó gyerek egy pillanat alatt a Duna sodorvonalába került. Egy helyi asszony, látva a készülő tragédiát, a parton közel egy kilométert rohant a sodródó gyerek nyomában. Miközben segítségért kiáltozott, a fuldokló, többször alámerült gyereket folyamatosan arra biztatta, „ ne merülj el, csak kapálózz, kapálózz!”
A kiabálásra felfigyelő, a Dunát a parthoz rögzített üdülőhajójáról fürkésző német állampolgárságú Tibor egyszer csak felfedezte a vízbeeséstől akkor már bő egy kilométerre, a Duna közepén hánykódó, hol a víz felett, hol a víz alatt lévő gyereket.
Azonnal üvöltve mondta az éppen a hajójához kötött motorcsónakjával horgászni induló Posztobányi Károlynak:
AZONNAL INDÍTSD A CSÓNAKOT, MERT EGY FULDOKLÓ GYEREK VAN A DUNA KÖZEPÉN! A KÉT FÉRFI PILLANATOK ALATT A CSÓNAKBA PATTANT, A PÖCCINTÉSRE INDULÓ, NAGY TELJESÍTMÉNYŰ MOTOR FELBÚGOTT, ÉS MÁRIS SZÁGULDOTTAK A FULDOKLÓ GYEREK IRÁNYÁBA.
Ekkor már két másik, a partról vízbe ugrott, a gyerek segítségére siető férfi is megpróbált a fuldokló közelébe kerülni, de arra a nagy távolság miatt nem sok esélyük volt, hogy a gyorsan távolodó gyereket egyáltalán utolérjék.
KÁROLYNAK ÉS TIBORNAK AZONBAN, KÖSZÖNHETŐEN A RÉGI KISTELJESÍTMÉNYŰ, CSAK TÖBBSZÖRI PRÓBÁLKOZÁSRA INDULÓ CSÓNAKMOTORT VÁLTÓ ÚJNAK, SIKERÜLT MEGKÖZELÍTENI A MÁR SOKKOS ÁLLAPOTBAN LÉVŐ, DE MÉG MINDIG KITARTÓ GYEREKET, ÉS A CSÓNAKBA EMELTÉK.
Ezt látva a parton lévő asszony telefonon beszélt a háziorvossal, aki azonnal a helyszínre indult és a mentőszolgálatot is értesítette.
A sokkos állapotban lévő 9 éves fiút a háziorvos és a mentőszolgálat munkatársainak elsődleges ellátását követően a kalocsai kórház sürgősségi osztályára szállították. A gyerek a benyelt vizet kiöklendezte, úgy tudjuk, mai napon otthonába távozhatott.
A POSZTOBÁNYI KÁROLYTÓL KAPOTT INFORMÁCIÓKAT KÉRDÉSÜNKRE A RENDŐRSÉG IS MEGERŐSÍTETTE, ÉS MINT ÍRJÁK, AZ ÜGYBEN, ANNAK SZERENCSÉS KIMENETELE MIATT ELJÁRÁS NEM INDULT.
Mint Posztobányi Károly leszögezte: csak a véletlenen múlt, hogy a baleset időpontjában nem a helyszíntől jóval távolabb lévő horgászhelyén ült a csónakjában.
Már éppen indult volna, amikor észrevette, hogy az éjszakai horgászatnál nélkülözhetetlen fejlámpáját otthon hagyta. Telefonon kérte feleségét, hogy a lámpát hozza ki utána a házuktól nem messze lévő Duna-parta.
MIKÖZBEN A LÁMPÁRA VÁRT, AKKOR KÖVETKEZETT BE A BALESET, MAJD A MENTÉS, TEHÁT E TEKINTETBEN IS ÓRIÁSI SZERENCSÉJE VOLT A FIÚNAK.
Posztobányi Károly azt is a szerencsés véletlenek közé sorolta, hogy nemrégiben cserélte újra a gyakran négy-öt próbálkozás után is csak nehezen induló, kis teljesítményű csónakmotorját egy új Mercuryra, ami erős szélben, sodrásban is repíti a csónakot.
Az időtényezőnek óriási volt a szerepe, mert a gyerek a legalább egy kilométeren át tartó kapálózás, hánykódás, a víz alatti bukdácsolás miatt rengeteg vizet nyelt, rendkívüli módon kimerült volt, valószínűleg sokáig már nem bírta volna erővel.
AMIKOR A CSÓNAKBA BEEMELTÉK NEHEZEN LÉLEGZETT, DE SOKKOS ÁLLAPOTBAN VOLT MÉG AKKOR IS, AMIKOR A PARTRA VITTÉK ÉS HAMAROSAN MEGKEZDŐDÖTT AZ ELLÁTÁSA.
A fuldokló gyerek kimentésében közreműködő Károly azt is megosztotta velünk: ha a német barátja nincs az üdülőhajó fedélzetén, nem hallja az asszony kiáltásait, vagy nem veszi komolyan a helyzetet, a történetnek más vége lett volna.
Mint elhangzott, az eset után egész éjszaka kint volt a vízen. Ugyan halat ezúttal nem fogott, de legalább ott kint levezette a neki is éltre szóló izgalmakat.
KÁROLY SZERINT JÓL ESŐ ÉRZÉS VOLT, HOGY AZ EGYÉBKÉNT KÖZTUDOMÁSÚAN NAGYON RENDES, HÁROM GYERMEKET NEVELŐ CSALÁD FÉRFI TAGJA MA REGGEL SZEMÉLYESEN IS MEGKÖSZÖNTE, HOGY MEGMENTETTÉK A FIA ÉLETÉT. A FIÚ ÉDESANYJA FELESÉGÉNEK ÍRT SZÉP SMS-BEN KÖSZÖNTE MEG, HOGY NÉMET BARÁTJÁVAL KÖZÖSEN KIMENTETTÉK A FIÚT, AMIÉRT EGY ÉLETRE HÁLÁSAK LESZNEK.
Posztobányi Károly, az életmenő búcsúzóul annyit mondott:
MINDEN FELNŐTT IGYEKEZETE HIÁBA LETT VOLNA, HA A KORÁHOZ KÉPEST RENDKÍVÜL JÓ TESTI ADOTTSÁGÚ, ERŐS FIÚBAN NINCS MEG A KITARTÁS ÉS ÉLNI AKARÁS, HOGY EBBŐL A NEHÉZ HELYZETBŐL UGYAN SEGÍTSÉGGEL, DE ÉLVE KILÁBALJON. A NAP IGAZI HŐSE TEHÁT Ő VOLT!