A Parkgondozó Kft. ügyvezetője fordult azzal a kéréssel a tulajdonos kalocsai önkormányzathoz, hogy a cég tízmilliós jegyzett tőkéjét, amelyet a hulladékszállítással kapcsolatos feladatok miatt volt indokolt ilyen magasan tartani, most csökkentsék le a törvényi minimumként előírt hárommillió forintra. A hétmilliós tőkerészt az eredménytartalékba csoportosítják át. A cég várhatóan idén is veszteséget termel, eddig 3, év végére a számítások szerint 4 millió fölötti összegben. A deficitet a kötelező közfeladatok okozzák, a vállalkozási szegmensben jól teljesít a cég. Az egyensúly helyreállítását a megemelt eredménytartalék teszi majd lehetővé.
Miközben a Menza Kft. végelszámolása és a társaság megszűnésével kapcsolatos bizonytalanságok tartották lázban a közvéleményt, a város másik kötelező közfeladatot ellátó cége, a Parkgondozó Kft. háza táján is újra finanszírozási gondok adódtak. A korábbi években ezt tulajdonosi pótbefizetéssel, tőkepótlással, tagi kölcsönnel – amelyet később elengedtek –, vagyis a költségvetés forrásainak becsatornázásával orvosolták. Most úgy tűnik, újra deficites a társaság, ám ezúttal a Kft. jegyzett tőkéjének csökkentésével fedezik a finanszírozási hiányt.
A jegyzett tőke 10-ről 3 millióra történő leszállításáról a november 27-ei testületi ülésen döntöttek a képviselők.
Az így felszabaduló tőkerészt a tulajdonosok direkt tőkekivonással ki is fizettethetnék – ha van pénz a kasszában –, azonban a jegyzett tőkéből kivont részt a tőketartalék vagy az eredménytartalék javára is átcsoportosíthatják, ami a társaságon belüli tőkeszerkezet-átalakítást jelent.
Esetünkben az utóbbi eljárás mellett döntöttek, konkrétan az eredménytartalékba helyezték át a kivont összeget.
Tőke-leszállítási menetrend
Az esetleges hitelezők számára a Polgári törvénykönyv (Ptk.). által előírt eljárásrend nyújt lehetőséget fedezeti biztosíték lekötésére, így az önkormányzat döntésével a tőkeleszállítás folyamata nem teljesedett még be, hanem épp csak kezdetét vette.
A tőke leszállításának tényleges bejegyzésére az alapító okirat módosításával, az ismert hitelezők értesítése, továbbá legalább harminc napos eltéréssel közzétett, kétszeri nyilvános meghirdetés, az azt követő, a hitelezők jelentkezésére, biztosíték kérésére rendelkezésre szolgáló újabb harminc napos várakozási időszak, illetve a megfelelő biztosítékok megadásának a cégbíróság felé való igazolása után történhet meg.
Ez optimális esetben is legalább két hónapot jelent, amennyiben az első közzétételre az arra szolgáló 30 napos határidőt ki nem várva, haladéktalanul kihirdeti az ügyvezető a tőkeleszállítás szándékát, de az esetleges biztosítékok megadása, illetve az azokkal kapcsolatos jogorvoslati lehetőségek határidői ezt tovább is nyújthatják. A jogi bizottság egyhangúlag, a pénzügyi bizottság 5-1 arányban támogatta a határozati javaslatot.
Hülyének nézik a képviselőt?
Szabó Balázs ellentmondást érzékelt a cég ügyvezetőjének kérelmező levelében foglalt indoklás és a határozati javaslat indoklása közt, ugyanis míg az előbbi azt hozza föl kérése indokául, hogy a kötelező közfeladatok ellátását nem tudta elvégezni a számára korábban megítélt önkormányzati támogatásból, és a deficit fedezésére szolgál a felszabaduló tőke, míg az utóbbi azzal indokolta a lépést, hogy a szemétszállítás és hulladékkezelés feladatának leadása után nem indokolt ilyen magasan tartani a jegyzett tőkét.
Szabó emlékeztetett, hogy hasonló esetben korábban pótbefizetésről, tagi kölcsönről szólt a határozat, és világos volt mindenki számára, hogy miről döntenek. Most azonban az előterjesztés nem szól a többletfinanszírozási igénnyel kapcsolatos összefüggésekről.
Bálint József válaszában fölvázolta a pénzügyi helyzet orvoslására szolgáló lehetőségeket, köztük a pótbefizetést és a tagi kölcsönt – ez utóbbival kapcsolatban rámutatva, hogy a visszafizetését nem látnák biztosítottnak. Emellett maradt a cég fölszámolása, mint ebben az esetben nem valós opció.
SZABÓ SZERINT VISZONT AZ ELŐTERJESZTÉSSEL AZ A BAJ, HOGY „HÜLYÉNEK NÉZI A KÉPVISELŐT”.
A cég ügyvezetője, Loibl László elmondta: levelében is pontosan megjelölte, hogy a rábízott közfeladat-ellátására 2016-ban éves szinten 5,24 millióval költöttek többet, mint a megítélt támogatás, idén az első nyolc hónapban bő 3 milliós többletköltségük jelentkezett, ami várhatóan az év végére 4 millió fölé kúszik.
Veszteségesen sikeres – sikeresen veszteséges?
Az ügyvezető azt is elmondta, az aktuális kimutatásokból egyértelműen látható, hogy a társaság vállalkozási tevékenysége jól működik, jövedelmet termel, azonban a közfeladat-ellátás deficites, és nagyobb ráfizetés keletkezik, mint amekkora többletet hoz a konyhára a vállalkozási tevékenység.
AZ ELMONDOTTAK SZERINT ENNÉL A TÁRSASÁGNÁL EGYEDÜLÁLLÓ MÓDON SIKERÜLT ELÉRNI A LÉTREHOZÁSKOR KITŰZÖTT CÉLT, AZAZ, HOGY A KFT. VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGÉVELT TERMELT BEVÉTELEIVEL CSÖKKENTSE AZ ÖNKORMÁNYZATI FINANSZÍROZÁSI IGÉNYT.
Simon Zoltán nem értette Szabó problémáját. Ezt az eljárást egy technikai megoldásnak látta, ráadásul jó megoldásnak, így ritka pillanatként széles vállal támogatta a javaslatot.
Kiss Csaba: csúszást okozhat, ha biztosítékot kérnek
A jegyző, dr. Kiss Csaba Szabó aggályára elmondta: az ügyvezető részéről érkezett egy kérés a jegyzett tőke leszállításáról, továbbá az összeg eredménytartalékba helyezéséről, és arról kell dönteni.
A jegyző szerint az ügyvezető felelőssége, hogy azzal az indokkal kéri ezt, hogy a szemétszállítási feladatok leadása után nem indokolt a tőkét tízmillión tartani.
Ugyanakkor arról, hogy a cég „esetlegesen veszteséges lesz-e”, szerinte nem ildomos előre találgatni, mert
a tőkeleszállításnál biztosítékot kérhet bármelyik cég. Ha most azt mondjuk előre, hogy veszteséges lesz a cég, akkor lehet, hogy biztosítékot fognak kérni. És akkor majd el fog egy kicsit halasztódni.A tőkeleszállítást ezek után 11 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadták.