Kalocsa költségvetése – „szódával elmegy”?

A sanyarú sors elé néző városüzemeltetés már bizonyosan, persze nem először vesztese a költségvetésnek, holott ez valamennyi kalocsai és ide látogató komfortérzetét, közérzetét alapvetően befolyásolja. Mindeközben immár az Ökopontot is működtető Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár létszáma, ebből adódóan bér- és járulékköltségei jelentősen növekednek. Szükség van persze erre is, de ennek közvetlen hatása az itt élők életére finoman szólva is csekély ahhoz képest, ha nem lesz miből eltúrni a havat, vagy derékig ér a gaz.

Lehet persze demagógiával vádolni azokat, akik az „almát a körtével” mossák össze, de könnyen lehet, hogy 2016-ban mégis csak valóra válik az önbeteljesítő jóslat, miszerint az alultervezés miatt év közben kell majd drasztikus vágásokat végrehajtani, rosszabb esetben újabb önkormányzati tulajdon eladásából betömni a költségvetési lyukakat.
Adja Isten, hogy ne így legyen!

Az eddig rendben van, hogy az ellenzéki képviselők nem támogatták, pontosabban tartózkodtak a költségvetésről szóló szavazásnál. Amióta ellenzék létezik, valamennyi ezt csinálja, de hallgatva a felszólalásokat, most mintha többről lenne szó! Ha a hivatalosan távol lévő, de minden bizonnyal nemmel szavazó, vagy tartózkodó dr. Filvig Géza képzeletbeli voksát is ide soroljuk, a képviselők 7:5 arányban fogadták el azt a 2016. évi költségvetést, amelynek belső megoszlásán persze év közben még módosíthatnak.
Ám autós példával élve: hibásan gondolkodik, aki a drága autó árát az alacsonyabb fogyasztáson akarja behozni, ugyanis az teljes képtelenség. Vannak szakterületek, mint például a városüzemeltetés, amelyek eleve költségigényesek. Hosszú évek óta, de tavalyról is tudjuk, mennyibe kerül. Kár alultervezni, mert a rákényszerített „alacsony fogyasztás” a végeredményt tekintve úgyis megbosszulja magát.

Tavaly és az idén is ingatlaneladásból, tehát vagyonfelélésből is finanszírozott városi költségvetésről egyes, remélhetőleg nem önbeteljesítő jóslatok úgy szólnak: a már most látható lyukak betöméséhez majd újra keresik, kinek, mit, milyen áron tudnak eladni. Magyarul a jelenért, rövid távú érdekekért éljük fel évről-évre a vagyont? Ha fejlesztésre fordítják az adott vagyontárgy eladásból származó pénzt, azzal persze nyerünk, de ha bérre, egyéb kiadásokra, akkor előbb utóbb megnézhetjük magunkat.

Ellentétben a kormány alá tartozó hivatalokkal, az önkormányzati közigazgatás bürokráciájának csökkentésével egyelőre a képviselő-testületek, közöttük a kalocsai sem számol. Sok kétség azonban nincs afelől, hogy a feladat- és létszám racionalizálás ezt a területet is eléri majd. A járási hivatalok működésének megkezdése előtt a térségi feladatokat is ellátó városi polgármesteri hivatal betöltött státuszainak száma 100 fő körül volt. Komoly létszám, amely részben a hatáskör-elvonások következtében a jelenlegi 59 főre apadt. Fontos lenne, hogy ezekből az állásokból a már csak mintegy 17500 lelket számláló városunkban – még ebből is rengetegen csak ide vannak bejelentve, de tartósan külföldön, vagy más városokban dolgoznak, tanulnak – minél többet megőrizzünk. Már az is nagy szó lesz, ha újakat nem tud teremteni, az önkormányzat megtartja a jelenlegi állásokat, megélhetést, egzisztenciát biztosít az alkalmazásában álló munkavállalóknak és családjuknak.

Ugyan még csak február közepe van, de érezhetően közeleg a tavasz. Ébred a természet, és vele együtt talán a remény: ha nehéz év is lesz, de olyannyira talán nem deformálódik az önkormányzat költségvetése, hogy jellemzésére még a „szódával elmegy” kategória sem lesz igaz.