Kalocsa Város Polgármesterének Kitüntető Díja - 101. számú Tomori Pál Cserkészcsapat Kalocsa

A kalocsai 101. számú Tomori Pál cserkészcsapat az 1921-22-es tanévben alakult a Kalocsai Magyar Királyi Állami Fiúiskolában, melynek élén Kollányi Ödön állt. A 25 taggal létrejött csapat parancsnoka Báthy Zoltán tanár volt, aki 1926-ig volt parancsnok. Őt Gergely Béla, majd Abaffy Mihály követte, kinek katonai szolgálata miatt a csapat 1943-44-ben nem működött.

A csapat életét a rendszeres munka jellemezte. Hetente tartottak őrsi órákat, és havi szinten csapatprogramokat. Kirándulásokat szerveztek a környékbeli falvakba, melyek során az elméleti tudást a gyakorlatban is alkalmazni tudták. A csapat működését Simon János, Dóra Tibor, Szvétek Sándor Beke Sándor Kókai Sándor segédtisztek segítették.

Az évek során a cserkészmozgalom népszerűsödésével megalakult Kalocsán a 854. számú Filippinum, a 874. számú Szent László cserkészcsapat is. A világháború után a cserkészmozgalmat tudatosan elsorvasztották, és maradványát a Magyar Úttörőszövetségbe olvasztották bele. Kalocsán is több volt cserkészvezető dolgozott az úttörők között, de voltak olyanok is akik titkos cserkészfoglalkozásokat tartottak, erről Kalocsán is vannak adataink. 

1989-ben Szabó József a belvárosi plébánia akkori káplánja, az ifjusági hittanos közösségre alapozva szervezte újjá a cserkészetet városunkban. Hivatalosan 1991-ben indult újra a munka, ez év áprilisában folyamodott a cserkészszövetség országos vezetéséhez, hogy hivatalosan is a legrégebbi csapat nevét vehesse fel az újjáalakult közösség. A kezdeti munkához Kollányi Ödön leszármazottai nyújtottak nagy segítséget. A csapat parancsnoka mindig a belvárosi káplán volt, Menyhárt Sándor atya azonban látva a gyakori személycseréket, Baranyi Pálra ruházta át a tisztséget. Pali bácsi 1995-től egészen 2007-ben bekövetkezett haláláig volt parancsnok. Cserkészet iránti elhivatottságát mutatta, hogy súlyos daganatos betegen is részt vett a táborozáson. Utóda Kiri Dániel lett, majd Dr. Körmendy Szabolcs vette át a vezetést, aki 1993-ban tett cserkészfogadalmat, és 1995 óta parancsnok-helyettesi tisztséget töltött be. A csapat átlag létszáma 40-50 fő között mozog. Táboroztak a Bakonyban Pilisben, Mátrában Börzsönyben, Gerecsében, Vértesben, Zselicben, Tisza és Dunaparton Tolnai dombságban és a Keszthelyi hegységben. Az elmúlt harminc évben több száz gyermekkel foglalkoztak. Az őrsi órák heti rendszerességgel zajlanak, melyet a Cserkészszövetség által szervezett képzésen részt vett őrsvezetők tartanak. Az ő munkájukat fogja össze a felnőtt vezetés, akik közül jelenleg három egyetemista cserkész is segédtiszt képzésen vesz részt. A cserkészév megkoronázása a nyári nomád tábor, mely során az erdőben, lakott területtől távol tudják a fiatalok az év közben tanultakat gyakorlati tudásra is átváltani.

A cserkészet kortól független mozgalom. Vannak olyan tagjai akiket éppen gyermekeik hoztak a csapatba, de többségük az általános iskolás, gimnazista korosztályba tartozik. Nevelési célja Sík Sándor szerzetes költő és cserkészvezető szavaival Emberebb embert, magyarabb magyart nevelni, mely napjainkban is ugyanúgy aktuális, mint száz évvel ezelőtt.