Szentháromság szobortól Kalocsa Szívén át a villanyautókig: KÖZMEGHALLGATÁS 2015

A testületi ülés elején – a jegyzőkönyv-hitelesítők megválasztása után – a polgármester bevezető szavai következtek, amelyben röviden beszámolt az önkormányzat egyéves munkájáról.

Stabilizáltuk a költségvetésünket, jöhet a Duna-híd

Dr. Bálint József azzal kezdte, 2015-ben elértük, hogy stabilizáltuk a költségvetésünket, bár finomhangolások még hátra vannak. Olyan fizetési kötelezettségei voltak a városnak, amiért áldozatot kellett hozni, ezért került eladásra a KalocsaKOM, de nem kótyavetyélték el, jó áron értékesítették a társaságot.

A Kalocsa-Paks híd ügyére térve többek közt elmondta: jelenleg a tervezés közbeszerzése folyik, meglepően sok pályázóval, ezért a pályázatok elbírálása némileg elhúzódik. Január vége felé, vagy február közepéig várható döntés.

Reményét fejezte ki, hogy a 2016-os évben fejlődési pályára tudják állítani a várost. Már nemcsak a megkezdett tendereket fogják lebonyolítani, hanem munkahelyteremtéssel járó fejlesztésekről is dönthetnek.

Gondolatai lezárásaként megköszönte a képviselők, illetve a bizottságok munkáját, majd átadta a szót a megjelent polgároknak.

Képgaléria megtekintése (26 db kép)

Elsőként Szántó Éva szólalt föl, több témában fogalmazva meg észrevételeket. A város tisztaságával foglalkozva a hulló avar gyűjtésére, elszállítására, a Csajdakert rendbetételének szükségességére, és a garázssori szemetelésekre, rongálásokra hívta föl a figyelmet, valamint a közterület-felügyelőket hiányolta, mondván nem látta őket a környéken. Kidöntött, megrongált utcajelző táblákról, közterületen szabálytalanul elhelyezett építési törmelékekről, vandalizmusról is szólt. Öt tölgyfát kivágtak, ahol napelemek vannak, de azokat nem pótolták.

Hova lettek a fák? – kérdezte. Szokta hallani sokszor [a favágás zaját],

de sötétben ki mer odamenni, amikor hallja, hogy vágják ki a fákat?A Kossuth utcai 11 selyemakác [japánakác – a Szerk.] fa pótlására is ígéretet tettek, de az nem történt meg. A 11-ből csak egy nem volt egészséges – folytatta Szántó Éva.
Sokallotta a városban zajló térkövezés mértékét, mondván a zöldövezetet részesíti előnyben. Esetenként a térburkoló munkák kivitelezése is vontatott, példaként hozva a Széchenyi úton, a szökőkút körül létesült térkövezést.
Nehezményezte, hogy a szelektív szemétgyűjtés nem teszi olcsóbbá a szolgáltatást. A városnak nincs már meg a komposztáló üzeme, hogy a leveleket oda lehessen vinni, majd abból a lakosoknak lehetne adni, hogy a házaik elé virágokat ültethessenek? Mint mondta, erre azt a választ kapta [föltehetőleg a Parkgondozó Kft-től], hogy ők is úgy veszik a virágföldet. Megemlítette, hogy a temető előtti bódék üresen állnak, és csúnyák. A kápolna és a temetői utak állapotát is kifogásolta. Döglött macska is volt hosszú ideig a közterületen, de nem tudták, kinek kell szólni. Megköszönte ugyanakkor, hogy a tavaly kért kerékpárút-javítást a Széchenyi úton elvégezték.

Képgaléria megtekintése (26 db kép)

Az említett térkövezési munka valóban botrányos volt, le is cserélték a közmunkásokat – mondta válaszában a polgármester. – A második garnitúra remélhetőleg rendesen befejezi a munkát, a jövőben a művezetőkre fognak odahatni az elfogadható munkatempó fönntartása végett – tette hozzá.
Az utak fölújítására nincsenek pályázati pénzek. Uniós forrás csak autóút és autópálya építésére igényelhető, az állami források pedig szűkösek. JETA forrásokból sem tudnak majd minden szükséges fölújítást elvégezni. A temető belső rendjéért az üzemeltető a felelős. A szelektív gyűjtés nem a város hatásköre, 2011 óta az árképzésbe sincs beleszólásuk, az központilag történik.

Várhatóan a későbbiekben jön a háromkukás szelektív rendszer, ami a lakosságra további feladatokat ró. Eszerint a kommunális hulladékból a biológiailag teljesen lebomló anyagokat is el kellene különíteni a kompozit hulladéktól. Erre április 1-jétől kerülhet sor, de a városnak nincs ráhatása.

A temetőkápolna és a mellette lévő út rendbetétele szerepel a következő évi közmunkaprogramban.

A döglött macska és megesett lány mindig a jegyző dolga! – mondta Bálint József, majd megkérdezte dr. Kiss Csabát, aki azt felelte: korábban a jegyző hatásköre volt, ma a Parkgondozó Kft. feladatai közé tartozik.

Ezt követően Papp Sándor szólalt föl.

Személy szerint nagyon örülök annak, hogy a polgármester úr felvállalta a Kalocsa-Paks híd megvalósításának elősegítését és, hogy megszerezte az országgyűlési képviselők, állami vezetők támogatását. A híd ügyének előmenetelére irányuló kérdésére azonban már választ kapott a fölvezetésben, ezért azt kérdezte most, hogy sikerült rendezni az előző önkormányzat által hátrahagyott, tekintélyes pénzügyi adósságokat, terveznek-e jövőre fejlesztéseket, és ha igen, milyeneket?

Képgaléria megtekintése (26 db kép)

Paksi pénzek, TOP pályázati források az ipari parkra, utakra, ovira és bölcsire

A híd csapatmunka volt, senkinek nincs benne több érdeme, mint amennyit dolgozott érte. A híd ügyének a végső lökést Paks bővítése adta meg, a nélkül csak álmodozhatnánk – kezdte a válaszadást a polgármester. Most a költségvetés került egyensúlyba, emellett a korábban elkezdett, illetve előkészített projektek lebonyolítása folyik. Ez is közös munka volt – hangsúlyozta.
A Kalocsa Szíve program fizikai megvalósítása december végén, a pénzügyi teljesítés március 30-án zárul a legutóbbi határidő-hosszabbítás értelmében. További hosszabbítási lehetőség nincs, hiszen ez már az előző uniós ciklus végső zárása.
A fejlesztési terveket leadta a város, a paksi bővítés révén többletforrásokhoz is juthat. Erre a kormányzat külön keretet hozott létre, amelyet Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter felügyel, és utak karbantartására, uszodafölújításra, óvoda-, bölcsőde-karbantartásra, fölújításra, illetve bővítésre fordíthatunk belőle.

Másik lehetőség a TOP-os pályázatok [Településfejlesztési Operatív Program]. Ebben egyelőre nem írtak ki pályázatot, így az idei év lényegében elszelelt, a folytatásban viszont

Kalocsára nézve kötelező jelleggel, nyolcszázmilliós előirányzattal szerepel az ipari park fejlesztése, de ehhez 50% fedezetet elő kell teremtenie a városnak.

Vagy nem hívja le. Föl se merem tételezni, hogy az volt a cél, hogy ne tudjuk lehívni.Az előirányzat öt évre szól, tehát még van időnk – tette hozzá Bálint József. A polgármester a Paks II befektetés-generáló hatása révén bevonható magántőkében, valamint pályázati források bevonásában is bízik. Szintén prioritást élveznek az óvodai és bölcsődei beruházások, ebből a Kunszt utca tetőszerkezetének rekonstrukciója és a bölcsőde bővítése valósulhat meg, ezek már 80-100%-os támogatási aránnyal. A város többi projektje tartaléklistán van, de a források függvényében később támogatást nyerhetnek.

Képgaléria megtekintése (26 db kép)

Szálláshelyteremtés – magántőke bevonása szükséges

Ami fontos volna az idegenforgalom föllendítésében, de a városnak nincs rá lehetősége, így a versenyszférára váró feladat, az a minőségi szálláshelyek teremtése – mondta a folytatásban a polgármester. A Pilvax a főutcán elkészül jövő tavaszra, de ez nem elegendő.

Következő testületi ülésen tárgyalnak egy vállalkozó megkereséséről, aki egy sajtüzemet, egy tej-feldolgozó, egy jégkrémgyártó-sort és gesztenyekrém előállítót létesítene.

Energetikai fejlesztések a láthatáron?

A növényolajgyárnak kötelező megépítenie a hulladéka elégetetését szolgáló hőerőművet, amelynek melléktermékeként keletkező kondenzvíz fölhasználásával megoldható volna a közintézmények távfűtése. E célra a korábban bedőlt pályázat fölmelegítésével, illetve a Glencore közreműködésével teremtenének forrást.

A Glencore az átadópontig kiépítené a vezetéket is a saját költségén.
Az ipari park fejlesztése után a területek szigorúan ipari célú értékesítése hozhat még előremozdulást – zárta Papp Sándor feltett kérdésére válaszát dr. Bálint József.

Szabóki László a Magtár és Eszperantó utcák lakóinak kérését tolmácsolta, hogy javítsák meg a Kalocsa Szíve építkezéseinek során tönkretett utat. Emellett a közlekedési morált is kifogásolta, ugyanakkor elektromos töltőállomás létesítését is szorgalmazta, ami a turizmus föllendítéséhez is szükséges volna. Megköszönte az önkormányzat által elvégzett munkát, ellenben kifogásolta, hogy számos ügyben fordult különböző illetékesekhez, amelyet nem oldottak meg, sőt válaszra sem méltattak. Az elkerülőúttal kapcsolatban korábban beadott kérdéseikre is várja a válaszokat.

Képgaléria megtekintése (26 db kép)

A kivitelező vállalta az említett út rendbehozatalát, ami kötelessége is volt, ezt be is vasalják rajta – válaszolta a polgármester, hozzátéve, hogy változást hozhat az is, hogy a Honvédelmi Minisztériummal és a gazdasági szervezettel folyamatosan egyeztetve azon dolgoznak, hogy a Parkgondozó Kft. kikerülhessen arról a területről. Ez a lakóövezet védelme és az idegenforgalmi célok miatt is indokolt.
A töltőállomások kérdésére Bálint József kijelentette:

Biztos vagyok, hogy ezt nem az önkormányzatok fogják megoldani, hanem a vállalkozási szféra.Ez nem jelenti azt, hogy nem szorgalmazzuk ezt. Valamivel előttünk jár ebben Paks, ahol elektromos kisbuszok forgalmát akarják bevezetni.
Az elkerülőút ügyében Lázár Jánostól mostanáig nem jött válasz az elküldött levélre. A két érintett települést fölkérték, hogy vegyék be a rendezési tervükbe. A kalocsaiban már szerepel, de ez csak magyar pénzből valósulhat meg, és ilyen most nem áll rendelkezésre – mondta a polgármester.

Kisebb kuka egyedülállóknak

Marjánovics Félixné azt kérte, hogy az egyedül élők számára legyen mód kisebb kapacitású kukákban gyűjteni a szemetet, kedvezőbb díjszabás mellett. A hulladékkezelőtől megtudta, igazoltan egyedül élők igényelhetnek 60 literes kukát, de ehhez annak a város hulladékkezelési rendeletében is szerepelnie kell, ezért ilyen értelmű rendeletmódosítást kért.

Képgaléria megtekintése (26 db kép)

A helyi rendelet már tartalmazza ezt – derült ki a polgármester válaszából. A szolgáltató január 1-jétől tudja biztosítani az ehhez szükséges kukákat. Az egyedül élők az erről szóló igazolást a járási hivataltól kérhetik. Ugyanakkor rámutatott: mindez állami hatáskör, beleértve az árképzést is, amire ráhatásuk nincs.

Fákat vágunk ki? Ebből áll a tudományunk?

Spuller György a Mócsy utcaiak panaszait hozta el, az ott folyó építkezések kapcsán. Por, sár, zaj. Ugyanakkor megköszönte Török Ferenc közbenjárását, aminek következtében a 200 éves tölgyfa megmenekült. Ő kérte ki a tervrajzokat, és látta, hogy azon a fa kivágásra kijelölt.

Oda van írva: kivágandó fa. Miféle tervező az, akinek nincs helyismerete, nem jön el megnézni, meggyőződni arról, hogy mit csinál? Környezetvédelmi nagygyűlést tartanak Párizsban, környezetvédelemről beszélünk a tévében, rádióban, öko-intézmény épül a Kossuth Lajos utcában, és fákat vágunk ki? Ebből áll a tudományunk? Ő is több kivágott fáért szót emelt, amint már előtte és utána mások is. Hamisnak vélte azokat az érveket, amelyek a fák betegségére hivatkozva, vagy a közlekedés érdekében, utak beláthatósága miatt tartották szükségesnek a kivágást, példaként említve a rendőrség előtti fákat. De hiányolta a Kalocsa Szíve keretében az Érsekkertben kivágott 45 erős, nagy fa pótlását is.

A Mócsy utcai szociális otthon tervezése sok sebből vérzik

A Mócsy utcai szociális otthonnak a helyválasztását és megvalósítását is bírálta a fölszólaló, rámutatva: abban a mélyfekvésben gyakorlatilag talajvízbe rakták az épület alapjait, és nem szigetelték a víz ellen. Összehasonlította az ügyészség épületével, amelynek alapját teljesen kibélelték.

Én nem szeretnék abban a házban lakni egy két-három év múlva. Nem. Még akkor sem, hogy ha azt fogják mondani mindjárt, körülbelül egy öt perc múlva, hogy ők bizony leszigetelték A fölszólaló azt is furcsállotta, hogy az épület tele van ablakkal az ő telke felé, ahonnan 6-7 méter távolságról látnak rá az ő teraszára. Hogy lehet ilyen tervet készíteni? – kérdezte. Meg is válaszolta:

Azt úgy lehet, hogy nem csinálunk környezettanulmányt, nem csinálunk lakossági fórumot. Kritikával illette a Kalocsa Szíve egyes projektelemeit is, így az érsekkerti tavat, amely kisebb elődjénél, ráadásul ráépítettek egy épületet. A felszólaló szerint nem is érthető, miért jó ez, és rosszallását fejezte ki az Asztrik tér átalakítása miatt is. Üdvözölte, hogy a légvezetékek „pókhálóját” eltüntették, de szerinte azt a teret meg kellett volna őrizni eredeti formájában, csak helyre kellett volna állítani a gesztenyefák pótlásával. Ehelyett földkupacok vannak elhelyezve.

Képgaléria megtekintése (26 db kép)

Az a tervező, aki ezt megtervezte, az kalocsai volt? Nem tudom elhinni! Végül kérte, hogy az Érsekkert rekonstrukciójának folytatásaképpen állítsák helyre azt a Mária-kegyhelyet, amely korábban ott volt, amint abban is reménykedett, hogy a rekonstrukció keretében az Asztrik térre is visszakerülhet a korábban ott álló kereszt, „amelyet annak idején a bolsevisták elvitettek onnan”.

Bálint József rámutatott: a Mócsy utcai építkezés állami beruházás. Ő is úgy tudja, hogy ott gondok vannak, nemcsak ezzel, hanem a szintezéssel is. A csapadékvíz-elvezetést is meg kell majd oldanunk, hiába állami beruházás.

A Kalocsa Szíve még nincs kész, türelem!

A Kalocsa Szíve még nincs kész – folytatta a polgármester –, az Asztrik térre még királyszobrok kerülnek, és füvesítve is lesz, a tervező koncepciója szerint a hullámos felszín a magyar történelem viharait hivatott jelképezni. Az Érsekkert sincs kész, a fapótlások még hátravannak.

A tervezők munkáját nem kívánta minősíteni, de megjegyezte, hogy voltak hiányosságok, és valóban nem kalocsai tervezők voltak.

Emlékhelyet az egykori itteni katonai egységeknek!

Cserháti Ákos először röviden ismertette szakmai életrajzát, mint Kalocsán szolgált katonatiszt, majd a különböző kalocsai katonai egységek történetét vázolta, egészen a ma működő honvéd nyugdíjas klubokig. Ez utóbbiak nevében kérte, hogy méltó helyen, például a Csilás parkban emlékezzünk meg ezekről az alakulatokról, emlékfa-ültetéssel, emléktábla állításával, esetleg haditechnikai eszköz, például KUB rakétaegység kiállításával, bár ez ma már nehezebb feladat.

És nyilván, hogy ez egy emlékhely, és ezen túl például nemcsak a Honvédelem Napján, hanem a Hősök Napja alkalmából is lehetne egy emlékhely. – vélekedett Cserháti.

A jövő évi ’56-os emlékév kapcsán kérte, hogy az ’56-os emlékparkból helyezzék el Wass Albert szobrát. Nem eltávolításra, hanem más helyszínre való áthelyezésére gondol, mert szerinte nem odavaló.

Képgaléria megtekintése (26 db kép)

A Kalocsa Szívét megallomán beruházásnak nevezte, amelynek fönntartása, üzemeltetése, rezsije hatalmas összegeket emészt majd föl. Tartalommal kell megtölteni a projektelemeket, de az rengeteg pénzt is igényel. Ezért javasolta, hogy olyan pályázatokat nyújtsanak be, amelyek az egész várost fejlesztik, munkahelyeket teremtenek, és a kalocsaiak életszínvonalát emelik.

Szubjektív megrovás a Jobbiknak a rovástáblákért

Végül a rovásírás helységnév-táblák nemrégiben történt kihelyezését kifogásolta. Rámutatott: újabban a jobboldal ideológiája, hogy

visszatér az ősmagyarsághoz, keressük a Turultól kezdve Hunort, Magort, a csodaszarvast, és rovásírással írjuk ki a város nevét a helységnévtáblára. Én megnéztem, nem csak itt, én először büszke voltam, hogy Kalocsán nincs ilyen, de most már látom, hogy van. Hogyha megnézzük ezt a táblát, akkor [a szó eleji] „K” után jövő „A” betű egészen más hierografia, mint a végén az „A” betű. Tudja, hogy a Jobbik sugallatára került föl a tábla, ugyanakkor kicsit sokallotta, hogy egyesek szerint a magyarok már „nyolcezer éve is ott voltak a vártán”. Ezért kérte az illetékes hatóságokat, hogy máskor mérlegeljék, hogy miről szól a történet, és van-e értelme ilyesminek.

A polgármester szerint a katonai emlékparknak nem lehet akadálya, majd megnézeti a lehetőséget a műszaki osztállyal. A KUB visszaszerzésére már kevesebb esélyt lát, a katonai emlékek számára viszont elképzelhető, hogy a felújítandó magtárépületben egy katonai emlékmúzeum kerül kialakításra a Hadtörténeti Múzeummal összefogva. A Wass Albert szobor a polgármester szerint sincs ott jó helyen, a testület dönthet róla, hogy méltó helyre áthelyezi-e.

Kalocsa Szíve – magántőke-bevonás kellene

A Kalocsa Szíve programmal kapcsolatos felvetésre reagálva a polgármester elmondta, a projektelemek üzemeltetése a városgazdálkodási Kft. feladata öt éven keresztül, de kaptunk kedvezményeket, például hogy bérleményként kiadhatja a város, megfelelő szerződések alapján, míg a korábbiak szerint önálló céget kellett volna rá alapítani, vagy a cégen belül megfelelő ágazatot létrehozni. Az érsekség sem fogja tudni önmaga üzemeltetni az objektumait, bár szerette volna, de most már érsek úr is látja, hogy ez nem járható út, hanem közös erővel kell megkeresni a lehetőséget, hogy minél szélesebb kör bevonásával, minél több turista idecsábításával teremtsék meg a működtetés fedezetét. Ez évi hetvenmilliós költség lesz a számítások szerint.

Képgaléria megtekintése (26 db kép)

A fejlesztések a magántőke bevonása nyomán nagy lökést kaphatnak a híd biztosította, új lehetőségek kapcsán, hiszen a legutóbbi változat szerint 12 km-re lesz az M6-os. Ez segítheti, hogy befektetőket szerezzenek, mert az önkormányzat önerejéből ez nem lehetséges.

Mint mondta, a rovásírásos tábla magánkezdeményezés volt, arra a közútkezelőtől engedélyt kértek, azoknak egy kikötése volt, hogy magára a helységnévtáblára nem tehetik rá. A város engedélyére nem is volt szükségük, mivel az jogilag reklámtáblának minősül. A többinek a megítélését nem érezte feladatának a polgármester, de megjegyezte:

Én úgy tudom, hogy jobbról balra kell olvasni, nem balról jobbra, tehát az „A” betűk, lehet, hogy mégiscsak stimmelnek. Ezt követően a polgármester öt perc szünetet rendelt el, amelyet követően Bakos Józsefné emelkedett szólásra.
Először egyetértését fejezte ki Spuller úr tervezőkről és az Asztrik tér tönkretételéről megfogalmazott kritikájával. Elismerte, hogy az az irdatlan sok pénz biztos nagyon sok hasznot is hozott a városnak, majd megkérdezte, hol keletkeztek általa munkahelyek, mert ilyennel nem találkozott.
A rádióban hallott arról a tervről, hogy a Szentháromság-szobrot a tér közepére helyeznék át, ami megváltoztatná a tér jellegét, szerinte hátrányosan. Azt szeretné, ha a templom panorámája megmaradna, hogy abban tovább gyönyörködhessünk.

Képgaléria megtekintése (26 db kép)

A munkahelyteremtés tekintetében előírt számok vannak a Kalocsa Szíve projektben, amit teljesíteni kell – válaszolta Bálint József. A program fő célja ugyanakkor az idegenforgalom fölfejlesztése, volumenének növelése, amiből fönntartható a projekt – mutatott rá.

Török Ferenc képviselő kért szót, és azt kérte, hogy várjuk meg, amíg kizöldül a fű, és akkor gondoljuk meg, hogy milyen volt azelőtt, a kiégett fűvel, sárral. A Szentháromság-szobor eredetileg a Jezsuita templom előtt, annak tengelyvonalában volt elhelyezve. Most újrafaragtatva a Nagytemplom tengelyébe kerülhetne, hiszen szinte minden barokk téren, ahol templom van, a szentháromság szobor középütt áll, a templom tengelyében.

Ki a sertés-sza…g tulajdonosa?

Romsics Ignác már a nyáron azt kérte, hogy nyomozzák ki neki, hogy név szerint ki a sertéstelep tulajdonosa. De nem a társaságra, hanem annak tulajdonosára kíváncsi, személy szerint. Másrészt: voltak-e Szegedről ellenőrizni a sertéstelepet, és ha igen, milyen eredménnyel?
Hozzátette: az elmúlt egy-két hónapban nem volt gond, ha így végzik a sertések nevelését, akkor „mehet tovább”.

Képgaléria megtekintése (26 db kép)

Egy sükösdi Kft. a tulajdonosa a telepnek, annak tulajdonosa pedig Lógó István.
Tihanyi Tiborné képviselő többet most sem tudott mondani, mint a lakossági fórumon, július óta nem kapott újabb tájékoztatást.
Boromisza Viktor elmondta: két vizsgálat is zajlott a telepen, amiről az önkormányzat tájékoztatást kapott. A kecskeméti katasztrófavédelem a nyílt trágyatároló csurgalékvíz-elvezetés hiányosságaira hívta föl a fegyelmet, illetve a terület gyommentesítésének elvégzésére is fölszólította a telep üzemeltetőjét. Szegedről annyi tájékoztatás érkezett, hogy az eljárás megindult, de az óta semmi tájékoztatást nem kaptunk. Ezért újból megkeresik írásban a hatóságot.

Kegyeletsértő temetői épület és utak?

A Miskei úti záportározó gazdátlan, gondozatlan. Mi az elképzelés vele? – kezdte „Marika”, majd azon véleményének adott hangot, hogy a temetőben lévő régi boncház nem felel meg a kegyeleti elvárásoknak. Ugyanez igaz a temetői utakra. Elmondta, a Vidats utcától a Foktői útig a Móra Ferenc utcán sok a mély fekvésű terület, a csapadékvíz-elvezetés nem megoldott.
Végül arra kérte a képviselőket, hogy a politikai csatározásaikat más színtérre vigyék át, „mert ez kisváros, itt nem vagyunk rá vevők.”

Képgaléria megtekintése (26 db kép)

A záportározó vízjogi engedélye lejárt, pedig volt egy jelentkező vállalkozó, aki rendbe tette volna, és üzemeltette volna – válaszolta Bálint József. Mire – majdnem háromnegyed év után – megjött az engedély, a partner visszalépett. A szándék az, hogy meghirdetik üzemeltetésre, de azt megelőzően ólom és olajmentesítő műtárgyat kell létesíteni. Nemrég járt a területen, ahol valószínűleg már nádi farkas [aranysakál] is él – mondta Bálint.
A boncházat valószínűleg bontani kell majd, hiszen halottat már úgysem lelhet ott tartani, csak a prosecturán.
A vízelvezető árkokra a város pályázni fog, arra van lehetőség, a TOP keretében is van erre forrás.
Boromisza Viktor elmondta: a tervek között szerepel az a szakasz is, sőt, vízjogi engedélyes tervek is vannak már, így ez a megvalósítandó pályázatok közt fog szerepelni.

Miért kellett „szétverni” a kórház konyháját?

Kákonyi Józsefné pár hete a Kishalas soron a közmeghallgatáson is jelezte egyes, hiányzó utcatáblák kitételének, valamint a csapadékelvezető csatorna kitisztításának szükségességét. Kifogásolta, hogy a kórházi fejlesztések során annak konyhája kikerült onnan, szétverték, a helyét más célra szánják, a kórház parkolójában pedig napközi otthont építenek. Kérte, hogy a piaci padokat negyedévente mossák le. Úgy vélte, statisztikai módszerekkel sok, a szemétszállításért nem fizető lakót illetve háztartást ki lehetne szűrni és fizetésre bírni.
Wass Albert ellen nincs kifogása, de szerinte sem megfelelő a helyszín.

Képgaléria megtekintése (26 db kép)

A válaszban a polgármester rámutatott: a kórház állami beruházás, állami döntés alapján, amelynek keretében épp a közmeghallgatás napján készült el az új tálalókonyha.
A szemétdíjhoz az adatok nem összekapcsolhatóak, de nem is állnak a város rendelkezésére, a kintlevőségek behajtása pedig már nem a jegyző, hanem a NAV feladata.

Ünnepi diákétkeztetés

Juhász Imre azt kérdezte, hogy a közelgő ünnepek alatt az iskolai szünetben a diákétkeztetést hogyan oldják meg?

Ez kormányzati feladat, Bálint József tudomása szerint egy sportegyesület közreműködésével szerveznek rá gyűjtést, tavaly a Hotel Kalocsa éttermében oldották meg az étkeztetést.

Hulladéklerakók

Szalmai László a környezet állapotával kapcsolatban osztotta meg gondolatait. Szólt az illegális hulladéklerakókról és a kutyaürülék problematikájáról is.
Illegális hulladéklerakás mindig volt, van és lesz is, a kutyaürülékkel együtt mindez a lakosok fegyelmezettségének a kérdése – mutatott rá a polgármester.

Mi lesz a Vízimadárparkkal?

Rigó Gábor azt kérdezte, hogy miután tavaly elhangzott, hogy a 100 hektáros földterület elvesztésével megkérdőjeleződhet a park sorsa, mégis mi lesz azzal?

Bár már nem vagyok ott, de attól függetlenül érdekelne, hogy a jövőben ez fog-e működni. Valamint, a jövő évben lesz-e Start program, közmunka, mert oda lehet, hogy jelentkezem – folytatta, végül kérte a polgármestert, hogy állítsa le a madarak elajándékozását és kiárusítását addig, amíg nincs bírósági határozat, hogy kiéi a madarak, mivel neki ott még van követelése.

Képgaléria megtekintése (26 db kép)

A 100 hektárt a Magyar Állam nem adta ide, hanem egy jánoshalmi iskolának adta – válaszolta a polgármester. Az nem adhatná tovább, de gyakorlatilag mégis más műveli. Ez a 100 hektár elment, de a park működik, és a rendelkezésére álló hét hektárral működni is fog, nincs szó a bezárásáról. Madár-elajándékozásokról nem tud, de majd megnézeti, bár úgy tudja, hogy a leltár alapján nem volt teljesen korrekt az elszámolás a madarakról. Ha jogos igény áll fönn, azt természetesen ki kell elégíteni.

Startra kész pályázat töltőállomásra, önkormányzatoknak?

Kanyó Péter a legjelentéktelenebb, de mégis fontos kérdésével kezdte, fölhívva a figyelmet, hogy az ÖKO Pont ötéves üzemeltetési kötelezettsége során szakmai programokat kell nyújtani. Most miért akarjuk télapóházként üzemeltetni, ha jól hallotta a terveket? – kérdezte.
Egyetértett Szabóki úrral az elektromos töltőállomások szükségességét illetően.

Fölhívta a figyelmet, hogy

az elektromos autózás kiszolgálására az elkövetkezendő öt évben rengeteg pályázat jön. Az ezeken való sikeres részvételhez klasztereket kellene alakítani már most. Ezek szervezésére kiválóan alkalmas lenne az ÖKO Pont.

Az elektromos töltőhálózatot már készítik elő az államtitkárságon. Hétezer töltőállomást terveznek, ebből négyezret a magánszférába.

De háromezret kifejezetten a közszférában akarnak létrehozni, az önkormányzatok elektromobilitásának előmozdítására. Ezért egyetért azzal, hogy készülni kellene rá, meg kellene keresni a forrásokat, hogy hogyan lesz Kalocsán, ha lehet több töltőállomás is, mert ezt most 100%-os támogatottsággal lehetne létrehozni.
Az ÖKO Pont kapcsán az energiahatékonyságot is említette. Rámutatott:

A létrehozott napelemes rendszerek 70-80%-a nem üzemel, ezekre kellene üzemeltetési, karbantartási szerződéseket kötni. Az uszodánál levelek fedik a napelemeket, úgy nem fognak áramot termelni – mondta.

Képgaléria megtekintése (26 db kép)

Hova lett a város 3000 lízingelt, kifizetett lámpatestje?

Kanyó Péter harmadik témaként a Démász-ügyet hozta föl. Úgy vélte, a nemrég kifizetett 170 millió vitatható volt, de már nem tudunk mit kezdeni vele. Ez egy lízing-szerződés volt, amire kifizettünk azzal együtt összesen már 300 millió forintot. De hol vannak a lámpatestek, amelyek a legutóbbi fejlesztés előtt itt voltak? Ez a közel 3000 darab lámpatest mikor kerül vissza a városhoz? Mert ennek körülbelül fele vidéki önkormányzatok felé értékesíthető volna. De Kalocsának is vannak megvilágítatlan területei. Ez a mi tulajdonunk, miért van még mindig a Démásznál? És miért nem válaszolnak 2012. óta arra a levelünkre, amelyben megkérdeztük, hogy mit karbantartott, mit üzemeltetett a cég az elmúlt 15 évben?!

Az új lámpatestek karbantartására évi 1 vagy 2 milliós szerződést kötöttek. Miért volt ez az előző tíz évben 8-10 milliós költség? Hol ez a pénz, mire lett költve?

Az ÖKO Pont nem télapóház, most is tervezett funkciója szerint működik – válaszolta Bálint József. Úgy volt, hogy a TEIT központ is átkerül oda, mert az atomenergia is idetartozik. A ház köztudatba való bevezetésére a gyerekek megszólításával is törekszenek, e célt szolgálja a Mikulás program.
A napelemekről úgy tudja a polgármester, hogy működnek.
A pályázati lehetőségeknek utána fog járni, és lehetőség szerint élnek is majd vele.

Démász téma számomra nem létezik. Volt rá négy évük, nem rendezték le.Boromisza Viktor elmondta, ő csak a legutóbbi megállapodásban megjelölt 125 lámpatestről tud, azok a Vagyonhasznosítási Kft.-nél kerültek letárolásra. A vitát lezáró megállapodás szerint a többi a Démász tulajdona lett.

Áchim vagy Alkony utca?

Gyakonyi Sándor az utcanevek átnevezése után az új nevek telekkönyvi átvezetését sürgette, mert például az egykori Áchim András utcát még mindig akként tartják számon, és nem Alkony utcaként. Az itteni óvodánál pedig életveszélyes állapotban vannak a cserepek, bármikor leeshetnek, jelezte a felszólaló.

Képgaléria megtekintése (26 db kép)

– Azt, hogy a teleknyilvántartás és a hivatal nyilvántartása közt eltérés van, tapasztaltuk mi is – mondta a polgármester –, ebben igazat adok önnek, meg fogjuk nézetni.

Csak az a baj, hogy ha a banknak is ezt mondjuk, akkor a bank elküld a fenébe mindenkit – vetette közbe a kérdező, mondván, hogy nincs érvényes lakcím, és akkor nem foglalkoznak az ügyféllel.

Van lakcím, csak rendbe kell rakni! – mondta a polgármester. Ha eltérés van, a Földhivatal megkeresi a műszaki osztályt, és az rendezi a Földhivatallal.
Az óvodai balesetveszélyre való figyelmeztetést megköszönte, és ígéretet tett az elhárításra.

Soltész István a sok munkanélküli érdekében azt kérdezte, hogy lehetne-e korábbi minták szerint szociális termőföldet biztosítani számukra oly módon, hogy a hivatal segítene összehozni a földtulajdonosokat az erre vállalkozó családokkal.
A záportározót korábban a horgászegyesület kezelte, és ha arra vállalkozó nem jelentkezne, jó lenne, ha újra fölajánlanák nekik – vélekedett Soltész.

Képgaléria megtekintése (26 db kép)

Volt idő, amikor volt arra lehetőség, hogy szociális termőföldet biztosítson az önkormányzat, de a jegyzőtől úgy tudja, akkor erre nem volt igény – mondta válaszában Bálint József. Most azonban már nincs ilyen lehetőség a törvényben, tehát nincs rá lehetőség, erre szánható földterülete sincs a városnak – tette hozzá.
Az aljegyző elmondta: nincsenek olyan szabad termőföldek, amelyeket föl tudna a város ajánlani, s bár eddig jelentkezők sem voltak erre, de megvizsgálják a lehetőséget.

Hogy nevezzük át a Platánt?

Utolsó hozzászólóként munkatársunk, Illés György kifejezte háláját a Mócsy utcaiaknak a 200 éves tölgy megmentéséért, majd a zöldfelület fájdalmas, pótolhatatlan veszteségeire mutatott rá. Egyetértve a Kalocsa Szíve tervezőit kritizálókkal megkérdezte: hogyan fogjuk majd a továbbiakban nevezni a „Platán” rendezvényközpontot, most, hogy a hely névadó fáját, az éltes, de egészséges és gyönyörű platánfát kivágták?

Hasonlóan jártak a Csilás park fái.

Noha a fölszólaló szerint a munkák megkezdése előtt Boromisza Viktor kijelentette: a tervezésnél kifejezetten szempont volt, hogy a lehető legkevesebb fakivágással járjon a beruházás, már csak az árnyékolás miatt is, 

az igazán értékes fák mégis kivágásra kerültek, köztük a város legöregebb eperfafájával.

Kérte, hogy a városvezetés mondjon le a szabadtéri színpad korábban tervezett lefedéséről, amely a hely hangulatát is megváltoztatná, tönkretehetné a kiváló akusztikát, eső idején a ponyva dübörgése miatt élvezhetetlenné válna bármilyen előadás, és még sokba is kerülne.

Képgaléria megtekintése (26 db kép)

Legyen jobb és olcsóbb elkerülőút a tervezettnél!

Szorgalmazta végül, hogy vezetőink lobbierejüket vessék latba a tervezett 51-es elkerülő szakasza tervének fölülvizsgálata érdekében, mert szerinte a következőként megépíteni kívánt szakasz több szempontból is aggályos. Így kétségeket támaszt a termőföld védelme szempontjából, de végleg megváltoztatná a műemléki jelentőségű Meszesi út hangulatát is, és a forgalom elvezetését csak Kalocsa esetében oldaná meg, ott is csak részben, hiszen a keleti irányból érkező forgalom csak a városon keresztül juthatna a főútra, Bátya pedig továbbra is a gyorsforgalmi úttá fejlesztés gátja lenne, és a falut tovább terhelné a por, a zaj és a balesetveszély. Pedig ott is csak olyan emberek élnek, mint Kalocsán.

Az aktuálisan halogatott terv csak részleges megoldást hozna, mivel a keletről érkező forgalom csak a városon keresztül csatlakozhatna a főútra.

Ezzel szemben a távlatokban tervezett keleti szárny megfelelő áttervezésével, a lőszerraktári csomóponttól déli irányban tervezett szakasz teljes elhagyásával, és helyette a Miskei út meglévő, sőt, jó állapotú szakaszának fölhasználásával, esetleges bővítésével, illetve [Drágszél mellett] egy rövid átkötő szakasz kiépítésével Bátyától déli irányban, mindkét települést megkerülve, az átmenő forgalmat minden irányból a lakott területekről kivezetve csatlakozhatna vissza az út a régi nyomvonalra.
Ez a változat a kisajátítások költségeit, létesítendő hidat és egyéb műtárgyakat is figyelembe véve valószínűleg amennyivel jobb, annyival olcsóbb is lehetne a most tervezett nyugati elkerülő szakasznál. A költségekből pedig még levonhatjuk a Bátyán áthaladó, mintegy öt kilométeres főútszakasz szükségtelenné váló teljes rekonstrukciójának, bővítésének költségei és egy kvázi belterületi úti kátyúzásához szükséges ráfordítások közti – nem csekély – különbözetet is.

Jobban járnának tehát vele az autósok, a kalocsaiak és a bátyaiak is, alapos költségelemzés után pedig talán még olcsóbban is kijöhet.

A fölszólaló azt kérte, hogy amikorra összeállnak az állami források, addigra érjük el, hogy a tervek fölülvizsgálata révén egy ésszerűbb, összegészében költségkímélőbb, nagyobb feladatot megoldására alkalmas elképzelés valósulhasson meg.

A Szentháromság-tér barokk tér volna?

Végül Török Ferenc képviselő által elmondottakra reagálva rámutatott: a barokk terek, a barokk téralakítás egyik fő elve valóban a tengelyesség, de szerinte

a Szentháromság tér nem egy barokk tér, hanem több középkori [így a barokkot fél évezreddel is megelőző] tér egymás által csonkolt kollázsa, ez teszi egyedivé.

Ezen az sem változtat, hogy később barokk és copf stílusú épületeket építettek köré.

Egyetértett a korábbi fölszólalóval, aki szerint a szobornak a templom tengelyébe történő beállítása megváltoztatná a főszékesegyház homlokzatára való megszokott, és 250 éve fönnálló rálátást, ami nem biztos, hogy előnyére válna. Ugyanakkor kérte, hogy a város vezetői vegyék föl a kapcsolatot az érsekség projektjeit vezető Vörös Márta mérnökasszonnyal, aki a tér burkolásának szándékáról is szólt a rádióban. Régebben ez a tér sóderrel leszórt parkoló volt, korábban sem valószínű, hogy bármikor is burkolattal lett volna ellátva. A mostani macskaköves megoldás hangulatos is, autentikus hatást is kelt, ezért kérte, javasolják az ottani illetékeseknek e fölvetések megfontolását.

Képgaléria megtekintése (26 db kép)

Rómát is lebontották, mielőtt újjáépítették – mondta a kivágott fák kérdésére a polgármester, úgy vélvén, hogy a fa kivágásának biztosan jó oka volt, amit ő nem ismer. Ugyanakkor pótlások is vannak – mutatott rá, és örömét fejezte ki, hogy ilyen sokaknak fontos a fák ügye, mivel ő is közéjük tartozik.

Százötven-kétszáz éves, egészséges fákat nem lehet pótolni! – vetette közbe a fölszólaló, amiben egyet is értettek.

A szabadtéri színpad nem téma, nincs napirenden, szó nem lehet róla! – mondta a folytatásban a polgármester, hozzátéve, nem osztják a korábbit megelőző önkormányzat egyes képviselőinek álláspontját, ezért nem vették be végül a fejlesztési elképzelések közé sem.

A Miskei úti elkerülőút megoldása a polgármester számára is szimpatikus, de az még távlatosabb, nincs napirenden, a másik pedig igen.

Szentháromság tér: meglátjuk mi sül ki belőle! (…) Remélem, nem rontjuk el a teret, de az nem is a mi projektünk. Ettől függetlenül egyeztetnie kell az érsekségnek, de nekik jobbak a kapcsolataik az égiekkel, mint nekünk. Végül a tér kapcsán szólt a Magyar Hősök szobráról is, „amivel szintén kell valamit kezdeni”, mert útban lesz, ha a teret átalakítják. A végleges megoldásról még az érsekség is gondolkodik, csupán az biztos, hogy a tér fölújításra kerül.

Több hozzászóló nem lévén, dr. Bálint József megköszönte az aktív részvételt, és ígéretet tett, hogy a szükséges esetekben írásban válaszolnak a kérdésekre, majd lezárta a közmeghallgatást.