„Úgy kezdődött, hogy visszaütött” – Adok-kapok a mostani és a volt polgármester közt két feljelentés kapcsán

Bálint József polgármester a KalocsaKOM-mal összefüggő ügyben tett feljelentést, de most bűncselekmény hiányában ejtették az eljárást, ahogy korábban a Török Ferenc által tett feljelentés után a Démász-ügyben sem állt meg a gyanúsítás. Mindkét feljelentésnek nagy visszhangja volt a sajtóban, de az ügyek lezárása alig nyert publicitást. Eddig.

Amint azt korábban megírtuk, Török Ferenc testületi ülésen hozta föl napirend előtti hozzászólásában, hogy a „KalocsaKOM-ügyben” bűncselekmény hiányában megszűntették az eljárást, amiért Bálint Józsefnek bocsánatot kellene kérnie a meghurcolt volt ügyvezetőtől, Korsós Lászlótól. A polgármester ezt azzal hárította el, hogy ő ismeretlen tettes ellen tett följelentést, így nincs kitől bocsánatot kérnie, és nincs több hozzáfűznivalója. Kiderült, mégis van.

A város hivatalos honlapján péntek reggel megjelent – a szerző megjelölése nélkül közzétett – bejegyzés magyarázza egyes szám harmadik személyben a polgármester indokait és érveit. Ennek kapcsán kerestük föl irodájában még aznap dr. Bálint Józsefet, aki az ügy eddigi fejleményeihez a következőket kívánta hozzátenni:

Az előző vezetés hatalomra kerülése után a KalocsaKOM esetéhez hasonló módon tett feljelentést Török Ferenc akkori polgármester a Démász-ügy kapcsán, amelynek híre akkoriban az országos sajtót is bejárta. Ekkor Bálint József már Báta jegyzői feladatait látta el, ahol a fideszes polgármesterrel együtt az ottani MSZP-közeli sajtóban állandó támadásoknak voltak kitéve. Így a Kalocsáról érkezett – alaptalannak bizonyult – vádaskodás az ottani településvezetés, lakosság, közvélemény előtt igen kellemetlen helyzetbe hozták – idézte föl Bálint József.

Abban az ügyben – a mostanihoz hasonlóan – bűncselekmény hiányában született megszüntető határozat. Hiába várta, hogy ez majd megfelelő fórumokon ugyanolyan nyilvánosságot kap, mint a feljelentés és a gyanúsítás ténye, az még a sajtóban sem jelent meg, holott azt ő nyomatékosan kérte a 2013-as közmeghallgatáson – emlékezett vissza a polgármester.

BÁLINT JÓZSEF MÉLTATLANNAK VÉLTE, HOGY TÖRÖK FERENC ÉS TÁRSAI MOST OLYASMIT KÉRNEK SZÁMON RAJTA, AMIT ŐK MAGUK SEM TETTEK MEG HASONLÓ ESETBEN.

Különösön annak fényében tartotta ezt visszatetszőnek a polgármester, hogy akkor a megszüntető határozatot még meg is támadta, az ellen panasszal élt Török Ferenc akkori polgármester jogi képviselője, ám a Csongrád Megyei Főügyészség azt is elutasította.

Nem bosszú, nem visszamutogatás

Bálint József azt is elmondta, hogy hamisan próbálják a KalocsaKOM kapcsán tett feljelentését politikai akcióként, bosszúként, sárdobálásként beállítani, ugyanis szerinte

NEM VOLT MÁS LEHETŐSÉGE, MINT FELJELENTÉST TENNI, MIVEL – LEGALÁBBIS JOGI KÉPVISELŐJE TANÁCSA ÉS TÁJÉKOZTATÁSA SZERINT – A BELSŐ VIZSGÁLAT ÁLTAL FÖLTÁRT TÉNYEK KIMERÍTETTÉK A VESZTEGETÉS ELFOGADÁSA BŰNCSELEKMÉNYÉNEK TÉNYÁLLÁSÁT.

Ez esetben tehát neki nem volt mérlegelési lehetősége, a törvény erejénél fogva feljelentést kellett tennie. Más kérés, hogy később a gyanú nem állt meg.

A nyomozóhatóság az ügyet átfordította hűtlen kezeléssé, amely három ügyvezető időszakát érintette volna, leghosszabb ideig és így legnagyobb mértékben Korsós László ügyvezetőségét érintette, ezért lett ő a fő gyanúsított, de ez már a rendőrség dolga volt, amibe neki beleszólása nincs – mutatott rá munkatársunknak a polgármester.
Ám végül ez a gyanú sem állt meg.

Stílusgyakorlatok: Két hasonló eset, más dramaturgia és szereposztás

A város honlapján megjelent írás tartalmával kapcsolatban megkérdeztük Török Ferencet is. A volt polgármester megkeresésünkre a két ügy hasonlóságai mellett a köztük lévő különbségekre hívta föl a figyelmet.

– Igen, olvastam ezt a bejegyzést én is. Hadd bocsássam előre, hogy úgy gondolom, a kalocsa.hu, városunk hivatalos honlapja nem az a fórum, ahol a polgármesternek a véleményét, vélt vagy valós sérelmeit közzé kellett volna tennie – mondta megkeresésünkre bevezetésként Török Ferenc, majd a két eset közti különbségeket kezdte sorolni.

– Én szakértői szakvéleményre alapozva, testületi felhatalmazás birtokában tettem meg a feljelentést, ismeretlen tettes ellen, míg a polgármester úr tudomásom szerint nem kérte szakember tanácsát, és testületi fölhatalmazást sem kért. Ami szintén nagyon lényeges, a mi följelentésünkben egyetlen-egy név sem szerepelt.

Tudom, hogy a KalocsaKOM-ügyben is névtelen tettes ellen tettek feljelentést, ám az mégiscsak tartalmazott tizenhét nevet. A legfontosabbnak mégsem ezt a különbséget vélte a volt polgármester, hanem a jó hírnévhez való jog méltatlan sérülésének mértékét összevetve is jelentős eltérést lát:
– Nem is értem, hogy polgármester úr jogász létére hogyan vonhat párhuzamot ez a két eset közt az ártatlanul meghurcoltak sértettségével! Mert szerintem, ha valakit egy ügyben kihallgatnak tanúként, ráadásul egy olyan ügyben, amely végül nem is áll meg, abban semmi szégyellnivaló sincs. Márpedig, az általunk tett följelentés kapcsán dr. Bálint József jegyzőt tanúként hallgatták ki, ahogy például engem is és még sok más személyt, és végül megszüntették az eljárást.

Ezzel szemben Korsós Lászlót alaptalanul meggyanúsították, mégpedig egy hűtlen kezelésbe ugyan átfordított, de eredendően mégiscsak a közvélekedés és a törvények által is igen szigorúan megítélt vesztegetési ügy fő gyanúsítottjaként. Végül aztán nem állt meg a gyanúsítás, ejtették az ügyet, de addig szájról-szájra járt a hír, hogy Korsós László gyanúsított lett. – mondta Török Ferenc, még egyszer hangsúlyozva, a KalocsaKOM ügyvezető már gyanúsított volt, nem pedig tanú, hozzátéve, hogy az utóbbiról elvileg a közvélemény nem is tudja meg, hogy meghallgatták, így nem is érezheti magát gyanúba keverve, ami szerinte szintén lényeges különbség.

– A polgármester úr azt is kifogásolja, hogy a gyanú megszüntetése nem kapott kellő visszhangot, pedig én úgy emlékszem, hogy testületi ülésen bejelentettem a nyomázást megszüntető végzés hírét, így arról a tévés közvetítések révén bárki értesülhetett – idézte föl a volt polgármester a történteket, azzal zárva gondolatait, hogy ő nem a maga nevében, és nem a maga számára várt volna bocsánatkérést a testületi ülésen napirend előtt elmondott felszólalásában, hanem Korsós László felé tartotta volna ezt ildomosnak.