Terítéken az öntözés és a klímaváltozás – Az Agrárgazdasági Kamara és az Agrárközösség közös fóruma

A rendezvényt Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Bács-Kiskun megyei elnöke nyitotta meg, majd Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója, egyetemi tanár a klímaváltozásról, annak következményeiről és az arra adandó lehetséges válaszokról tartott nagy ívű, közérdeklődésre számot tartó előadást.

A szakember rámutatott: hazánkban 1901 óta regisztrálják az időjárással kapcsolatos adatokat, így a lehullott csapadék mennyiségét és a hőmérsékletet is.

Ezeknek az adatoknak az elemzéséből kiviláglik, hogy az elmúlt 100 évben az átlaghőmérséklet 1,5-2 Celsius fokkal emelkedett, tehát a klímaváltozás nem egyfajta riogatás, hanem tényeken alapuló állítás.

A professzor érdekes áttekintést adott a mezőgazdaság rendszerváltozás utáni teljesítményéről, amelyben már ott volt, de még csak kis mértékben a megváltozott időjárás. Mint elhangzott, technológiai hibák, hiányosságok is közrejátszanak abban, hogy a lehullott csapadékot nem őrzi meg a termőföld. Gyakorlatilag újra kell értékelni azokat a még egyetemi tankönyvekben is fellelhető, idejét múlt szakmai berögződéseket, amelyek inkább ártanak, mint használnak a mai megváltozott körülmények között gazdálkodóknak.

Dr. Gyuricza Csaba hangsúlyozta, a mért adatok alapján kijelenthető, hogy fél évszázad távlatában 2000 után jelentkezett a 8 legmelegebb év, a megváltozott időjárás miatt a télből szinte egyenes út vezet a nyárba, a tavasz és az ősz, mint a négy évszak klasszikus időszaka megszűnőben van.

Az agrártudós az öntözésről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy első dolgunk a már lehullott csapadékot a termőföld mélyebb rétegeiben megtartani. Az öntözésre fordítható milliárdok az egészhez képest még mindig csak kevés termőterületen orvosolják a generálisan jelentkező problémát. Az szakember mások mellett aláhúzta, a várható termésátlagot tekintve nagy szerepe van a fajtaválasztásnak és a fajtiszta vetőmagok használatának, ezért ezen ne próbáljanak meg spórolni a gazdák.

Ha már fajtaválasztás, ehhez kapcsolódott Nagypál Barnabásnak, a Zöldségkutató Intézet (ZKI) termékfejlesztési igazgatójának az előadása, amelyben a paprika, görögdinnye, uborka, borsó megváltozott klímához igazított nemesítéséről értekezett.

Ám ahogy mondta, a folyamat nem egyszerű, hiszen mire piacra kerül egy-egy, a megváltozott körülményekhez, így például az UV sugárzáshoz jobban alkalmazkodó fajta, addig 7-8 év is eltelik. A kutató szerint sem első megoldás az öntözés, hanem olyan fajták termesztése, amelynek biológiai alapja jobban megfelelnek a mai időjárási viszonyoknak.

Az előadások sorát Szigeti Tamás agrármérnök, az Agrárközösség Kalocsai Irodájának vezetője folytatta. Szigeti Tamás prezentációja bevezetőjében ismertette az Agrárközösség több szakterületet felölelő szolgáltatásait, majd a vízgazdálkodás aktuális kérdéseiről beszélt.

Mint elhangzott, míg az uniós tagállamok a mezőgazdasági művelés alá vont területek 9-10 százalékát öntözik, hazánkban ez a szám két százalék.

A cél az, hogy a mintegy 90 ezer hektár magyar földterület öntözöttsége a jelenlegi öt millió hektárról 2024-re megduplázódjon.

A szakember rámutatott, az OMSZ adatai szerint a jelenlegi májusi esőket megelőző három hónapban fele annyi csapadék hullott, mint a 10 éves átlag. A talajnak akkor országosan 100 milliméter csapadékra lett volna szüksége. Ezt szerencsére az időjárás azóta némiképp korrigálta.

Az Alföldön tavaly augusztus óta érdemi csapadék nem esett, amire az elmúlt negyven évben nem volt példa.

A tartósan vízhiányos állapotban a növények életfolyamatai, fejlődésük, termésképzésük leáll, mindez visszafordíthatatlan károsodást okoz. Ugyanakkor öntözéssel 40-50 százalékos termésnövekedés érhető el– mondta Szigeti Tamás, aki kiemelte: hazánk speciális helyzetben van, több vizet engedünk ki, mint amennyi beérkezik, ezért a víztározók építése kiemelt feladat lesz.

Ebbe az elgondolásba illeszkedik a bátyai mintaprojekt, amely a településen keletkező csapadékvíz megtartását, szükség szerinti felhasználását, valamint az ökológiai egyensúly fenntartását segíti.

Mint elhangzott, sajnos országosan a vízjogi engedéllyel rendelkező gazdálkodók 65 százaléka, az Alföldön 75 százaléka öntözött, tehát sokan nem használták ki a rendelkezésükre álló lehetőséget. Az agrármérnök szerint a víztározók környezetében a vízfelület nagyságától függően kimutatható, hogy ott a mikroklíma hatása következtében kisebb az aszállyal sújtott terület.

Sziget Tamás előadását azzal zárta, hogy a kormány döntése értelmében egyszerűsítik a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását, továbbá az engedélyek érvényességi idejét a jelenlegi öt évről húszra emelik.

Kormányhatározat született arról is, hogy a klímához és az igényekhez igazodóanaz új öntözési idény március 1-től október 31-ig tart.Ez azért fontos, mert az öntözési alapdíj 70 százalékát ebben az időszakban az állam téríti, tartósan vízhiányos állapot esetén áprilistól nem kell vízkészlet járulékot fizetni – tájékoztatott az agrármérnök.
A fórum konzultációval zárult.