Megnyílt a Magyar Gulág című vándorkiállítás Baján

Zsigó Róbert beszédében kiemelte:

Ha meg akarjuk érteni az ember lényegét, mindenek előtt a múltjával kell tisztában lennünk (…)A múltunk hozzánk tartozik. Nem olyan szembetűnő, de mégis kikerülhetetlenül hatással van személyiségünkre. Így van ez személyes történelmünkkel és azzal a történelmi örökséggel is, amely nemzetté kovácsol bennünket (…) A kommunisták, élükön Rákosi Mátyással és Kádár Jánossal, bűntetteik eredményeként félelemmel telt meg hazánk légköre (…). Ebben az időszakban mindenki tartott valamitől. Félt a rendszer bosszújától, a beszélgetésektől. Volt, aki a kérdésektől, volt, aki a válaszoktól. Féltek a megérkező fekete autótól… Nem véletlen a szállóige, ami úgy hangzik: Érted jöttünk elvtárs, nem ellened.”

Képgaléria megtekintése (10 db kép)

A történelem egyik legfontosabb tanulsága, hogy akkor is a miénk, ha nem vagyunk rá túl büszkék. Ebben az esetben egy dolgot tehetünk: tanuljunk belőle minél többet, hogy szörnyűségei soha ne ismétlődjenek meg. Hogy ne kelljen félnünk, se gyerekeinknek, se unokáinknak."– húzta alá beszédében Zsigó Róbert. 

Nyirati Klára polgármester a közönséget alkotó diákokra utalva „rendhagyó történelemórának” nevezte a megnyitót, és az azt követő programot, kiemelve:

…Jó okot adott a tábor létrehozására az az eszme, hogy azokat az embereket, akik felelősek a zsidók üldözéséért meg kell büntetni. Mindannyian tudjuk, hogy ez csak kifogás volt. Az akkori magyar világot a szovjet rendszer uralta. A Gulághoz hasonlóan Magyarországon is létrehozták a recski haláltábort, ahova olyanok is bekerültek, akiknek semmi közük nem volt a II. világháborúban elkövetett bűnökhöz (…) Bekerült akkor fiatal és idős, költő, művész, hétköznapi átlagember."– fogalmazott a polgármester, aki szerint a múlt idéző kiállítás célja, ami a mai generációknak kötelessége, hogy a bemutatott borzalom, jogtiprás soha többé ne ismétlődhessen meg.

Képgaléria megtekintése (10 db kép)

Dr. Bank Barbara felhívta a figyelmet:

A Nemzeti Emlékbizottság létrehozott egy honlapot, amelyen a kiállítás anyaga mellett a Mi, a rendszer ellenségei című, 15 perces kisfilm is megtekinthető. Mint elhangzott: készülőben van egy Olvasókönyv is, ami ezekben a témákban összegyűjti a visszaemlékezéseket mind az internálásról, a kényszerlakhelyre hurcolásról és a kitelepítésekről is, hogy minél gazdagabban tudjanak a pedagógusok tanítani, hiszen amiről nem beszélünk az nincs. Ezért kell beszélnünk róla, meg kell magyarázni mindenkinek, hogy mi is történt abban az időszakban, hogy többet soha ilyen ne legyen, és az emberek ne féljenek. Mert a félelem nagyon rossz dolgokat tud elővenni emberekből. És hogy lehet az, hogy egy tábori őr folyamatosan kínoz egy ártatlan embert, hogy lehet az, hogy emberek halnak meg ártatlanul, és máig nem tudják a családtagok, hogy hol vannak elhantolva?"– kérdezte Dr. Bank Barbara, mintegy nyomatékosítva, felhívva a figyelmet a tárlat tablóin látható képekre.

Képgaléria megtekintése (10 db kép)

Az ünnepélyes megnyitót történészek - köztük Dr. Bank Barbara – kerekasztal beszélgetése, majd a Versszínház előadása követte.

Képgaléria megtekintése (10 db kép)