Több évszázaddal, illetve több ezer évvel ezelőtti telepek nyomainál helyszíneltek a Türr István Múzeum szakemberei az elmúlt hetekben. Andrási Réka régész és Sultis László régésztechnikus helyszínelőként vallathatta a felszín alól előbukkanó múltat.
A bajai Türr István Múzeum területéhez tartozó, félmilliárd forintnál kisebb, ám földmunkákkal járó beruházások esetén régészeti megfigyelésre nyílik lehetőségük a szakembereknek. Mostanában Vaskút, Sükösd, Érsekcsanád határában, illetve a bajai Parti utcában láttak napvilágot egykor lakott települések részletei. A vaskúti halmok közvetlen szomszédságában – egy szemestermény-szárító kialakításához kapcsolódva – 180 centiméter mélyen fémművességre utaló jelenséget, egy salakkal teli gödörrészletet, illetve 220 centis mélységben több ezer éves, újkőkori árkot sikerült megfigyelniük. Keletkezési idejük a Kr. e. 6. évezred közepétől a Kr. e. 4300 körüli időkre tehető.
A gödörben a salakmaradványok vas- és ezüsttartalmúak, melyek az anyagvizsgálatok során derültek ki. A pontos keltezésük a datáló értékű leletek hiánya miatt még nem egyértelmű. Az újkőkori árokrészletben pedig számos állatcsont, illetve a kora neolitikumra jellemző, nagyobb kerámiatöredék látott napvilágot.
Sükösd külterületén szarmata településrészletet sikerült dokumentálni. A szarmaták a Kr. u. 1. században jelentek meg a Dunától keletre eső területeken, a Kárpát-medencében, s egészen a 4–5. századig jelentősek voltak ezen a vidéken. Ez időben uralták a Dunántúlt, Pannónia provincia területét a rómaiak, akik a szarmatákkal több alkalommal szövetkeztek, de háborúztak is. A földmunkálatok során egykor tárolásra szolgáló gödröket, a települést övező árkok részleteit sikerült megfigyelni. Az egyik árokrészletből egy szép őrlőkőtöredék is előkerült. A műszeres kutatás során egy 4. század közepére keltezhető, Constantinus-dinasztia korabeli érmét is találtak a szakemberek.
Baján, a Parti utcában, a Bagolyvár szomszédságában épülő társasháznál csupán egy 40-50 centiméter széles árokban tudtak a múzeum munkatársai vizsgálódni, viszont még ilyen kis területen is kerülhetnek elő régészeti leletek. Itt a földmunkálatok a nyilvántartott, középkori városmag területén zajlottak, egy késő középkori gödör részletét lelték fel, benne számos kerámiával és állatcsonttal.
Az utóbbi napokban Érsekcsanádon dolgoztak a régészek. Ez a beruházás azért is különleges, mert a tavaly előkerült vályogtemplom közelében zajlott a munka. Árpád-kori és bronzkori településnyomokat sikerült dokumentálni, továbbá 12. századi, magyar uralkodók érméi, veretek, illetve egy buzogánytöredék is előkerült. Egy harmadik korszak nyomát is felfedezhették, egy jellegzetes szarmata ruhakapcsoló tű, úgynevezett fibula is előbukkant, mely minden bizonnyal egy kisgyermek ruháját kapcsolhatta össze.
Forrás: baon.hu