Földalatti háború, földfölötti videón! – Ellepte az Érsekkertben a friss gyepet a gomba, amely mérgező (vagy nem), de finom

Most amiatt került figyelmünk homlokterébe a gyapjas tintagomba, mert a több évtizede nem látott aszály dacára seregesen lepte el az Érsekkert új közösségi tere körüli, frissen gyepesített területet, amire a Jobbik kalocsai pártszervezete által szervezett, engedély nélküli, polgári engedetlenségi faültetés idején vettünk észre.

A PÁZSITOT ELLEPŐ GOMBÁKAT A CIKK ALATT EGY VIDEÓN IS BEMUTATJUK,

de előbb pár szót a gyapjas tintagomba érétkéről és veszélyeiről, valamint alattomos gyilkos életmódjáról.

Feltételesen fogyasztható, vagy teljesen veszélytelen?

A gyapjas tintagomba méreganyaga korábbi szakkönyvek szerint a koprin, amely azonban csak alkohollal együtt válik mérgezővé, de – a szervezetbe jutott koprin mennyiségének függvényében – a gomba fogyasztása után néhány napig sem tanácsos alkoholt inni, mert az anyag lassan ürül ki a szervezetből.

A SZESZESITALOK MELLŐZÉSÉVEL VISZONT BÁTRAN FOGYASZTHATÓ, SŐT, IGEN FINOM GOMBA.

Ráadásul az újabb szakirodalom szerint, például az alább idézett cikkben hivatkozott kutatások tanúsága alapján állítólag valójában nem tartalmaz annyi koprint ez a faj, ami átlagos mennyiségben történő fogyasztás mellett veszélyessé tehetné, akár alkoholfogyasztással is kombinálva.
Ezt megerősíti a Wikipedia szócikke is, amely kijelenti, hogy

A GYAPJAS TINTAGOMBÁBÓL EGYÁLTALÁN NEM SIKERÜLT KIMUTATNI A KOPRINT,

veszélyes mértékű koprintartalom meglétét pedig csak a gyapjas rokonától jól megkülönböztethető ráncos tintagomba esetében igazolták a hivatkozott kutatások.

Csuda tudja, azért ne kísérletezzünk vele!

SZÓVAL, NEM A MÉRGE MIATT OLYAN FÉLELMETES GYILKOS EZ A GOMBA.

Kegyetlen gyilkos – mikroszkopikus, mérgezett buzogányokkal öl

A szelíd küllemű és lágyságot sejtető nevű, jellemzően inkább ősszel termő gyapjas tintagombáról kiderült, hogy nem is olyan szelíd: megtámadja, megöli és elfogyasztja a talajban található fonalférgeket – derül ki a Természet Világa nevű portál Jancsó Gábor jegyezte cikkéből. A hivatkozott írást már korábban is szemléztük a 2017. őszén közzétett, szép tintagombatermés kapcsán közzétett Napi gyors hírünkben, arra a számításra is kitérve, hogy mennyi spórát termel óránként, illetve teljes életciklusa alatt egyetlen megtermett tintagomba.

Amint az említett szakcikk írja,

A GOMBA A TÁMADÁST A TALAJBAN LÉVŐ MICÉLIUMÁNAK HIFÁIN KÉPZŐDŐ CSILLAGHOZ HASONLÓ SEJTEK, „TÜSKÉS LABDÁK” SEGÍTSÉGÉVEL HAJTJA VÉGRE.

A „tüskés labdák” által a fonalféreg kutikuláján, azaz külhámján okozott sebeken keresztül egyrészt a fonálféreg belsejében lévő anyag a nagy hidrosztatikus nyomás (turgor) következtében kifolyik, tápanyaghoz juttatva a férget körbefonó, csapdába ejtő gombafonalakat, másrészt a gyapjas tintagomba által termelt méreganyagok behatolnak a fonalféreg belsejébe.

MIUTÁN A GOMBA TOXINJAI A FONALFÉRGET MEGBÉNÍTOTTÁK, NAGYON LEGYENGÍTETTÉK, VAGY ELPUSZTÍTOTTÁK, A GYAPJAS TINTAGOMBA HIFÁI BEHATOLNAK A BELSEJÉBE, ÉS OTT MEGTELEPEDVE NÉHÁNY NAP ALATT ELFOGYASZTJÁK A FÉRGET

– derül ki a cikkből, amely más érdekességek mellett azt is közli a fonalférgeket, illetve egyéb mikroorganizmusokat megtámadó gombákról, hogy a „ragadozó”, azaz a növekedésükhöz elengedhetetlenül szükséges nitrogénmennyiséget a fonálférgek bekebelezésével fedező gombafajok száma meghaladja a százötvenet.

Közülük egyet, de jó pár példányban mutatunk be ezen az Érsekkertben készült videón: