A korábbi évtizedek tapasztalataiból kiindulva a hartai polgármester szombaton mondta munkatársainak: „Nem csodálkoznék, ha a múlt hét szerdán elsüllyedt Hableány áldozatai nálunk bukkannának fel, a víz itt vetné partra őket.” Dollenstein László megérzése alig két nap múlva beteljesedett, hétfőn reggel 9 óra körüli időben, a hartai gabonakikötőben berakodás alatt álló hajó rögzítő drótkötelén akadt fenn egy immár bizonyosan a dunai hajókatasztrófa következtében vízbe fúlt, ötvenes éveiben járó, dél-koreai férfi.
Amint arról helyszíni tudósításunkban tegnap beszámoltunk, miközben a J. Strauss gabonaszállító berakodása hétfőn reggel 9 órakor még javában tartott, a hajót rögzítő három sodronykötél egyikén, a középsőn egy vízi holttestet fedeztek fel.
A futószalagos berakodásban közreműködő egyik munkás lapunknak arról számolt be, hogy ugyan 50 -100 méterre dolgoztak, nem ők, hanem egy arra járó hartai hölgy vette észre a holttestet. A vízbefúlt jobb hónalja alatt, arccal a vízbe bukva akadt fenn a víz felszíne fölött néhány arasznyira kifeszített drótkötélen. Távolról úgy látszott, mintha jobb karjával átölelné a sodronykötelet.
A bejelentés után helyszínre érkező egyenruhások némi tanácskozás után jutattak arra a döntésre, hogy a holttest kiemelése feltalálási helyén a meredek, omladozó part miatt nem lehetséges, ezért annak elvontatásáról döntöttek.
Az áldozatot kötelekkel körbetekerték, majd óvatosan, lefelé vontatva, a Panoráma Vendéglőnél lévő homokos strandnál emelték partra.
A helyszíni szemle egy a holttest fölé emelt nagy, zöld színű sátorban történt. Még ott tartózkodásunk alatt tolmács kíséretében a helyszínre érkezett a dél-koreai nagykövetség munkatársa.
Az esettel kapcsolatban először az egyik kikötői munkás mondta portálunknak, hogy a
Dunának ezen a szakaszán évente akár több alkalommal fedeznek fel vízbefúlt személyeket,
mert a víz itt sodorja őket partra, vagy a part közelébe.
A dolgozó által elmondottakat Dollenstein László, Harta polgármestere erősítette meg, aki arról számolt be: a Harta fölött kanyarodó Duna az áramlási viszonyok miatt, a hidrodinamika törvényeinek megfelelően a folyó kanyarulatának domború oldalán pusztít, ezért ott meredek falak, alámosások jöhetnek létre, homorú oldalán pedig épít, tehát hordalékot rak le. Ez utóbbiból adódik, hogy a Duna hartai, azaz a kanyarulatból adódóan a folyam „építő” oldalán fedeznek fel olyan vízi holttesteket, amelyeket az áramlási viszonyok miatt itt vet partra a víz.
A polgármester szerint ezt a helyzetet „jósolta” meg szombaton. A megérzést a tapasztalat sugallta, hiszen a hosszú évtizedek alatt
a hartai temetőben sok olyan névtelen sír van, amelybe a mai napig nem azonosított, de Hartán partra emelt ismeretlen vízbe fulladtakat helyeztek örök nyugalomra, köztemetéssel.
A településvezető rámutatott: ugyan a folyómeder és a part folyamatosan változik, de az idősebb halászok, horgászok, vízirendőrök vízállástól függően be tudják határolni azt a jellemző, mintegy egykilométeres hartai Duna-szakaszt, ahol a folyam rendre partra veti áldozatait.
Mint az egyik neve elhallgatását kérő vízirendőrtől megtudtuk, nincs ez másképp Mohácsnál sem, ott is szinte száz méterre pontosan tudni lehet, hogy a víz építő-romboló hatásából adódóan hol érnek partot a szerencsétlenül járt emberek.