Alig közeledtek az álláspontok a főutcai fasor jövőjéről tartott fórumon – A képviselők egy része azt mondja, meg se hívták

A közel húsz véleménynyilvánító közt Bolvári Ferdiánd, Simon Zoltán, Szabó Balázs és Török Ferenc képviselők, valamint a műszaki osztály vezetője, Boromisza Viktor is felszólalt – ezúttal kalocsai polgárként – a Szent István király úti fák kevés kivétellel való kivágására és más fajokkal való pótlására készített koncepcióterv – lényegében kertészeti engedélyezési tervdokumentáció – ismertetésére és lakossági vitájára összehívott lakossági fórumon megjelent bő félszáz érdeklődő előtt.

Előzmények

Az érdeklődők népes serege rácáfolni látszik Bálint József polgármester várakozásaira, aki úgy vélte, nem lesz jelentős érdeklődés, mint mondta, még a közmeghallgatásokra is alig jönnek el néhányan.

ÚGY LÁTSZIK, EZ A TÉMA MÉGIS MEGMOZGATTA A KALOCSAIAKAT, AKIKNEK VÁROSKÉPI, TÖRTÉNELMI OKOKBÓL ÉS HAGYOMÁNYTISZTELETBŐL IGEN ERŐS AZ ÉRZELMI KÖTŐDÉSÜK A XIX. SZÁZAD VÉGÉN TELEPÍTETT, BŐ 120 ÉVE ÁLLÓ FASORHOZ.

A terv elfogadását célzó javaslatról tavaly december 6-ai ülésén már tárgyalt a testület, azonban döntésre nem jutottak – Simon Zoltán ügyrendi javaslatára, mintegy másfél órás vita után levették napirendrőla kérdést és a polgárok meghallgatása érdekében fórum összehívásáról határoztak. A tervet nagy vonalakban már ismertettük, és Napi gyors rovatunkban külön is figyelmeztettük olvasóinkat az alkalomra.

A magas részvételi hajlandóságot egyébként könnyű volt megjósolni, nem csak azok a bizonyos érzelmi szálak miatt, hanem a portálunkon a fórum iránti érdeklődést mérni hivatott szavazás eredményének ismeretében is, hiszen mostani állás szerint harminckilencen biztosra mondták részvételüket, harminc olvasónk sajnálkozott, hogy nem tud részt venni rajta, 490 olvasónk nem jár ilyen rendezvényekre, de az eredményét követi majd a sajtóban, és mindössze 22 fő vélte úgy, hogy „fölösleges szájtépés” az egész.
Ennek megfelelően

SZÉP SZÁMÚ ÉRDEKLŐDŐ, BŐ ÖTVEN FŐ GYŰLT ÖSSZE TEGNAP, NOHA A KÉPVISELŐK ÁLLÍTÓLAG MÉG CSAK NEM IS KAPTAK MEGHÍVÓT A TALÁLKOZÓRA.

Kissé meglepő módon csak portálunkról, illetve szóbeszédből értesült a grémium több tagja a rendezvényről – ezt a fórum után a helyszínen tartózkodó munkatársunk előtt közülük többen is megerősítették, illetve a lakosok közül is volt, aki panaszkodott, hogy sehol nem találkozott hirdetménnyel, csak ismerősei figyelmeztették az alkalomra telefonon, vagy a közösségi médiában.

BÁLINT JÓZSEF SZERINT AHOL LEHETETT, PROPAGÁLTÁK A TALÁLKOZÓT, EZÉRT ÉRTETLENSÉGÉT FEJEZTE KI E KIFOGÁSOK MIATT.

Tény, hogy a város honlapján közzétették a hirdetményt, és a rendezvényre szerkesztőségünk is kapott meghívót.

Álláspontok – egyelőre vázlatosan

A hozzászólók egy része védelmébe vette a tervet, más részük pedig az ostorfákat – a koncepció ugyanis néhány, a Városháza előtt álló fa kivételével mindtől megszabadulna.

Amint az várható volt,

AZ ÉVSZÁZADOS VÁROSKÉP, MEGSZOKÁS, HAGYOMÁNY, ESZTÉTIKAI VONATKOZÁSOK ÉS A 1919-ES MÁRTÍROK TÖRTÉNELMI EMLÉKEZETE MIATT SOK POLGÁR A FÁK, ILLETVE A FAFAJ MEGTARTÁSA MELLETT ÉRVELT.

Mások a tervezők álláspontját erősítették:

A VÁLTOZÁST SÜRGETŐK E FÁK KORHADTSÁGUK MIATTI BALESETVESZÉLYESSÉGÉVEL, ÁLLANDÓ KADBANTARTÁSI IGÉNYÉVEL, ÉS A rendszeres METSZÉS MIATT LEGENGÜLT ÁLLAPOTUKKAL, valamint AZ ÉPÜLETÁLLOMÁNY VESZÉLYEZTETÉSÉVEL ÉRVELTEK,

illetve a szakma kezébe adnák a döntést – ezzel kapcsolatban viszont mások az alternatív javaslatokat, valamint más szakemberek véleményének kikérését hiányolták.

A megszilárduló frontvonalak mögött a következő hídfőállások látszottak körvonalazódni:

• Sokan bírálták a kiválasztott fajokat – a virágos kőris oszlopos változatát, és az egybibés galagonyának szintén karcsúbb alakváltozatát –, nem utolsó sorban a kisebb árnyékoló képességük miatt.
  [Ami azt illeti, esetleg szerencsésebb lett volna több alternatívát tárni a város lakossága, illetve a döntéshozók elé, akár a fafaj, akár a megvalósítás módja, térbeli megoldásai és ütemezése vonatkozásában – A szerk.]
• A felszólalók közül volt, aki a fák elöregedett, beteg voltát sem volt hajlandó elismerni, és elegendőnek tartaná az arra érett (beteg, balesetveszélyes) fák cseréjével apránként megújítani a fasort.
• Mások a terv által javasolt fajtaváltás mellett érveltek, elfogadva a szakmai anyagban föltárt érveket, így
  a fáknak a rendszeres koronaalakítási igénye okán – költséges fönntartásuk mellett – legyöngült állapotát, a nagy térigénye és rossz metszéstűrő képessége miatt nem utcai fasorba való voltát;
  a több mint egy évszázad alatt kialakult talajuntságot;
  a fafajnak a klímaváltozás miatt egyre kevésbé megfelelő éghajlati adottságokat;
  és az ugyanolyan okból terjedő, Kecskeméten már komoly növényvédelmi igényt okozó kártevők – ha jól értettük, a kötött talajon kevésbé invazív zöld cserebogarak – támadásait.
• Olyan hozzászólásokat is hallhattunk, amelyek a két álláspont közelítésére tettek kísérletet, vagy legalább az elmúlt néhány évtizedben telepített pótlásfák megtartását indítványozták,
  illetve a fasor rekonstrukciójának a már középtávon is szintén elkerülhetetlennek tűnő közműfejlesztések előkészítésével való összehangolását, a több szakterületet átfogó koncepcióterv elkészítését sürgették, óvva a fölöslegesen elsietett döntésből adódó hibáktól, többletköltségektől, magunk elé átgondolatlanságból vetett korlátoktól.
• Több fölszólaló érintette az 1919-es mártírok és a kivégzésükhöz fölhasznált, vegyes érzelmekkel terhelt fák ügyét is.

Csöndben jegyezzük meg, hogy a területen a munkálatokkal járó talajmozgatás során esetleg előkerülő régészeti leletekről és az azokkal járó leletmentési, feltárási kötelezettségekről, illetve azok költségeiről még nem is szóltunk!
Amint az sem került szóba, hogy az útnak a Nagytemplom felőli záró szakasza belátható időn – néhány évtizeden – belül kikerülhet a gépjármű-közlekedésből, ami újabb lehetőségeket nyithat úgy a zöldfelület-gazdálkodás, mint a közművek, illetve a leendő közterület-használat tervezése vonatkozásában.
Sőt, a választott fajok ökológiai haszna, táplálék- és menedékadó képességét sem firtatta senki, e téren csak a mikroklimatizáló hatás, párologtatás és árnyékolás került szóba.

SZAVAZÁS

Hamarosan arról is megkérdezzük olvasóinkat, hogy a mellette és ellene felhozott érvek, észrevételek és alternatív javaslatok ismeretében milyen álláspontra jutottak, akár így, akár úgy változott-e véleményük a kérdésről.
Előbb azonban részletesen tájékoztatunk majd a tervező által elmondottakról, illetve a lakosság érveivel is részletesebben megismerkedünk.
A két témával a napokban külön-külön jelentkezünk, az előbbit látványtervekkel is illusztráljuk majd!
Most pedig – annak kapcsán, hogy több képviselő is arról informálta a fórum után munkatársunkat, hogy a találkozóra nem kaptak meghívót – azt firtatjuk:

KELLŐ HÍRVERÉST KAPOTT-E A FÓRUM, MEGFELELŐ HATÉKONYSÁGGAL SIKERÜLT-E ELJUTTATNI AZ INFORMÁCIÓT AZ ÉRINTETTEKHEZ?