Alternatív javaslat elkerülőútra – Érdemben nem tárgyalták

A találkozón Font Sándor országgyűlési képviselő, fejlesztési biztos is megjelent, hogy tájékoztatást adjon a polgármestereknek a térséget érintő aktuális kérdésekről. Szólt a TOP pályázatok pillanatnyi helyzetéről és a megvalósítás szakaszában várható kihívásokról – erről külön cikkben számoltunk be.

Az erőműbővítés kapcsán várt, kerítésen kívüli beruházásokkal kapcsolatban Font elmondta: az együttműködés Süli János miniszterrel minden várakozásának megfelel, és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter támogató hozzáállásáról is biztosította hallgatóságát. Mint fogalmazott, így

Biztos bázist látunk arra, hogy ezek meg is valósulnak. A Paks II. beruházásról és a hozzá kapcsolódó állami beruházásokról sok újdonsággal nem szolgálhatott a fejlesztési biztos, hiszen a híd tervezését már megkezdték, s amíg ez a szakasz le nem zárul, addig érthető módon nincs látványos előrelépés.
Ugyanakkor rendkívül hiányzik majd az a 16-18 hónap, ami a kétszeri sikertelen tervezői tenderezés miatt elveszett.

Képgaléria megtekintése (14 db kép)

Font Sándor azonban értetlenségét fejezte ki, amiért az új Duna-hídról még mindig van, aki feltételes módban beszél, hiszen már kormányhatározat is született a híd megvalósításáról, és annak céljaira a kormány elkülönítette a becsült költségek fedezéséhez szükséges forrást.

Hasonlóképpen biztosra vehető a dunamenti falvakat összekötő, Dunapatajtól Foktőig vezető út teljes felújítása, amelyről Bálint József polgármester szeptember 13-ai sajtótájékoztatóján tett belejelentése kapcsán már szintén írtunk.

Az érintett települések polgármesterei ezzel kapcsolatban nem intéztek kérdéseket.

Képgaléria megtekintése (14 db kép)

Vagy-vagy

Font Sándor az 51-es főút Kalocsát elkerülő útszakaszának megépítéséről is szólt. Ezzel kapcsolatban ő is utalt arra, hogy egyes fölvetések szerint a keleti szakaszt is meg kellene építeni.

Én itt nem mennék tovább, mert most már hallottam, hogy kerítsük körbe-karikára Kalocsát. Nem. Nincs értelme. Ne bolonduljunk meg. Ráadásul ott rendkívül értékes földek vannak (…) Ne kergessünk olyan illúziókat, vágyakat, amelyeknek nincs realitása. A FONT ÁLTAL ELMONDOTTAK SZERINT TEHÁT, HA EZ A NYUGATI ELKERÜLŐ SZAKASZ MEGÉPÜL, AKKOR A KELETI SZÁRNY VÉGLEG LEKERÜL A NAPIRENDRŐL.

Ugyanakkor Süli János miniszter egyeztetéseik során egyetértett vele abban, hogy

A KALOCSA DÉLI HATÁRÁTÓL A SZEKSZÁRDI DUNA-HÍD BEKÖTŐ ÚTJÁIG VEZETŐ, A LEGUTÓBBI ÚTREKONSTRUKCIÓBÓL KIMARADT 51-ES ÚTSZAKASZNAK, ILLETVE A FŐÚT KALOCSA BELVÁROSI SZAKASZÁNAK MEGÚJÍTÁSA SZINTÉN SORRA KERÜLHET A KÖVETKEZŐ ÜTEMBEN.

Erre a 2019-es időszakban nyílhat reális esély.

Jobb lenne a keleti szakasz

A rendezvény szervezőjeként Péjó Zoltán a Kereskedelmi és Iparkamara kalocsai kirendeltség-vezetője vetett föl, hogy ésszerűbb lenne, ha az elkerülő út nem Bátya felé, hanem a kiskőrösi út irányába, északról, illetve keletről kerülné meg a várost, és így beköthetne a Miskei útba is.

Péjó nem fejtette ki részletesen a koncepció melletti érveket, de a lényeg, hogy

ezzel a megoldással települések sora számára kerülne karnyújtásnyira az 51-es út,

ami az ottani gazdaság számára komoly előnyt, vonzerőt jelenthetne, e nélkül ugyanakkor csak Kalocsán keresztül juthat ki e területekről a forgalom akár az 51-esre, akár a majdani hídhoz.

A híd megépülésének forgalomgeneráló hatásával számolva arra kell fölkészülnünk, hogy a tervezett beruházások következtében – ha azok az ismertetett elképzelések szerint valósulnak meg – a város belterületének a forgalmi terhelése nem csökkenni, hanem esetleg drámaian növekedni fog.

A másik előnye az alternatív nyomvonalnak városunkra nézve az volna, hogy a használatban lévő, és tartalék ipari területeink nagy része is becsatornázásra kerülnének általa, míg a nyugati szakasz ezeket elzárja a forgalom ütőerétől. Cégeinknek ez hátrányt jelent, a város jövője, ipari fejlesztése szempontjából pedig emberi számítás szerint az örök alkonyt hozza el.

Képgaléria megtekintése (14 db kép)

A kérdés még ennél is összetettebb, megér egy külön cikket is, a polgármesterek találkozóján azonban érdemben nem vitatták meg a javaslatot. Meglepő módon Kalocsa polgármestere sem ragadta meg az alkalmat, hogy a város szempontjából létkérdést jelentő döntés érdekében lobbizzon, sőt kijelentette:

Jó. Tehát egyelőre ennek nincs realitása, úgy, ahogy a képviselő úr is elmondta. Bringára, föl!

Azt is fölvetette az egyik polgármester, hogy a Fajsz-Dunapataj Euro-Velo kerékpárutat már 5-6 éve tervezik, ha pedig ezek az utak megépülnek, akkor ezzel is foglalkozni kell. Ebben egyetértés mutatkozott, azzal, hogy a tágabb környezet ez irányú fejlesztési terveivel is össze kell hangolni az elképzeléseket.

Ezt hangsúlyozta Font Sándor is, rámutatva, hogy korábban gyakran nem kellő összehangoltsággal épültek a kerékpárutak. Ugyanakkor megemlítette azt a lehetőséget, illetve az általa kinyíló perspektívát is, amely a Bécs-Budapest kerékpárútnak a megépítése hozhat el, ezt lendületből folytatva ugyanis a Duna-mentén, a töltés vonalán végig megépülhetne a kerékpárút, amelynek egyes szakaszai már meg is valósultak. A képviselő elismerte, hogy ez nagy feladat, de a hídépítéssel összekapcsolva lehet realitása Font szerint, aki megemlítette a fővárostól a Balaton partjára, illetve Tokajba tervezett, szintén komoly kihívást jelentő terveket is.

Emellett némi büszkeséggel szólt a megyénkben megvalósuét, illetve megvalósulás előtt álló kerékpárút-hálózatról. A büszkeség oka, hogy a megfelelő együttműködés révén elérték a településekkel közösen, hogy teljesen összefüggő, 60-70 kilométer hosszúságú kerékpárút-hálózat valósult meg Kiskunhalas–Soltvadkert–Kiskőrős–Akasztó, valamint Soltvadkert–Bócsa és Soltvadkert–Kecel viszonylatában, és most fogják bekötni az akasztói Halászcsárdától a solti Duna-töltés vonaláig, amivel a megye leghosszabb egybefüggő kerékpárút-hálózata jön létre. A Baja–Szeged vonal ugyan hosszabb ennél, azonban az két megyét is érint.

Reptéri remények

Az elkerülő út kérdéséhez hasonlóan szintén Péjó Zoltán vetette föl, hogy korábban szóba került a reptér esetleges hasznosítására vonatkozó igény. Eszerint az orosz partnerek a légi szállítást részesítik előnyben a vasúttal szemben, elsősorban biztonsági okokból.

Bálint József válaszában elmondta: az egyeztetéseken szóba került ennek lehetősége is. Arról Süli János miniszter úgy nyilatkozott, hogy a Roszatom hamarosan ismerteti álláspontját, hogy igénylik-e a repteret a szállítási feladatokhoz.

Ha ők úgy döntenek, akkor lesz belőle valami.