Szent István példája: hit, misszió, közösségépítés, felelősségvállalás – Ünnepi szentmise államalapításunk ünnepén

A már az ünnep előestéjén, pénteken délután öt órai kezdettel a Szent István király – egykori Jezsuita – templomban, Szent István király csontereklyéjének jelenlétében, a helyi papság koncelebrálásával ünnepi érseki szentmisét mutatott be dr. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek.
A szentmisén sokan népviseletben jelentek meg, a mise után pedig kisebb agapé keretében fehér- és vörösborral, valamint sós süteményekkel vendégelték meg a híveket.

Augusztus 20-án, szombaton a Városházán reggel fél kilenckor ünnepi képviselő-testületi üléssel kezdődött a városi ünnepségek sora. Az ülésen Kalocsa hagyományai szerint átadták Kalocsa város kitüntető elismeréseit.
A kitüntetések átadását követően, reggel tíz órai kezdettel államalapító királyunk és műve tiszteletére ünnepi szentmisét tartottak a Nagyboldogasszony főszékesegyházban, majd a Szentháromságtéren megkoszorúzták Szent István király szobrát.

Ünnepi mise, kenyérszenteléssel

A szombati nagymisét Fülöp Ernő apát-kanonok, Kalocsa belvárosi plébános mutatta be Richter Mátyás érseki titkár, belvárosi plébánia káplánja, valamint dr. Mészáros István, a Szent István király templom templomigazgatója koncelebrálása mellett.

A szentmisén részt vett Kalocsa számos intézményének, hivatalának vezetősége, fegyveres testületeinek delegációja és több önkormányzati képviselő mellett városunk polgármestere, dr. Filvig Géza is.

A SZENTMISE ELEJÉN NÉPVISELETBE ÖLTÖZÖTT FIATALOK JÁRULTAK AZ OLTÁR ELÉ AZ IDEI ÉV ÚJ KENYEREIVEL, AMELYEKET RICHTER MÁTYÁS KÁPLÁN ÁLDOTT MEG.

Képgaléria megtekintése (26 db kép)

Szentbeszédében Fülöp Ernő valóságos történelemleckét adott a híveknek: különleges forrásokat idézve, a nagy többség által nem ismert, fontos részleteket megosztva mutatta be lépésről lépésre Szent István életművét.
Államalapító királyunk tetteit az utókor számára példaként állította, és négy megtartóerőt adó, államunk évezredes fennállásának pillérét jelentő értéket helyezett beszéde középpontjába, amelyeket mindnyájunknak követnie kell:

• Hit – amelyet maga szent István i az első helyre tett
• Misszió – vagyis az egyház szervezetének kiépítése
• Közösségépítés – az emberiség és a társadalom minden szintjén
• Felelősségvállalás – megértés és mérséklet, elkötelezetten vállalt átalakulások, de mindenki javára, a jövőért és a nemzeti megmaradásért

Szent István király e fundamentumokra építette államát, amely így az elmúlt, viszontagságokkal terhelt évezredet is átvészelte, és a mai, sorsfordító időkben nekünk is ezt kell követnünk, és továbbörökítenünk utódainkra, a hit szilárd fundamentumán állva.

Életművével az utókor és a kortársak nagyrabecsülését is kivívta első, szent királyunk, a még a hazánkkal – különösen a maga korában – nem felhőtlen kapcsolatot ápoló Franciaország ismert diplomatája, a XX. század első felében élt drámaíró, költő, esszéíró Paul Claudel is úgy fogalmazott Szent Istvánnak fiához írott intelmei elolvasása után – amint azt Fülöp Ernő beszéde nyitányaként idézte –:

A nagyszerű gondolatok olvasása közben éreztem, minő nagy nemzet ez a magyar nép, amelynek már a mai európai emberiség hajnalán ilyen hallatlan eszű királya volt… Erőm fogytáig hirdetem, hogy a Duna-medencében csak a Szent István-i úton lehet keresni a gyógyulást.”

Képgaléria megtekintése (26 db kép)