Az augusztus 20-ai ünnepségek elmaradhatatlan eleme az önkormányzatok, egyházak, pártok, társadalmi szervezetek, intézmények, valamint a város polgárainak ünneplő közössége körében megtartott koszorúzás, amelyet a város újabb keletű hagyományai szerint az Asztrik téren, Simor Márton szobrász István-monogramos országzászló emlékművénél tartottak meg.
A vasárnap déli fél tizenkettőkor kezdődött koszorúzásnak a Himnusz és a korábban nemzeti himnuszként énekelt Boldogasszony anyánk kezdetű népének közös eléneklése adott keretet. A Himnusz hangjai után Szilágyiné Madai Anita konferanszával kísért ünnepélynek Póli Róbert szavalata adott irodalmi bevezetőt, aki Faludi Ferenc Szent István királyhoz című költeményét mondta el.
Ezt követően dr. Tóth Kovács Ádám, Kalocsa város aljegyzője mondott ünnepi beszédet.
…emeljék fel azok testét, akik Pannóniában a hit magvát elvetették, és az országot a hit hirdetésével öntözték, hogy őket a legnagyobb tiszteletben tartsák és méltó tisztelettel illessék…– idézte a szónok felütésként VII. Gergely pápa 1083. augusztus 20-án, István király szentté avatásának napján írott leveléből, majd megemlékezett a szent király kultuszának történetéről. Visszanyúlva az 1092. évi, István tiszteletét előíró szabolcsi zsinatig, fölidézve ünnepének Nagy Lajos korában történt hivatalos egyházi ünnepnappá válását, elterjedését a világegyházban. Megemlékezett augusztus 20-ának a szent király halála 900. évfordulóján, az 1938. augusztus 18-án megtartott, Székesfehérvárra kihelyezett országgyűlésen történt nemzeti ünnepnappá nyilvánításáról, és idézte a hatályos alaptörvény Nemzeti Hitvallásában Szent Istvánra és művére vonatkozó utalást is.
Szent István képe erőskezű, kereszttel és karddal uralkodó államalapító, egyházszervező, apostoliként él. Számára, azonban a Kós Károly regénycímében is megjelenő „országépítő” jelző szemlélteti leginkább történelmi nagyságát – mondta Tóth-Kovács Ádám, majd az államalapító művének történelmi, politikai, diplomáciai aspektusait vette sorra, az államalapítás munkáját a ház építésének hasonlatával példázva.
István fejedelemmé választásakor egységes államszervezetről még nem beszélhetünk – mondta Tóth-Kovács Ádám, fölidézve, hogy akkor még törzsi nemzetségek uralták a Kárpát-medence területét. Nem hallgatta el az országépítő munka nehéz lépéseit, köztük a Koppány és a vele szövetkezők lázadásának leverését sem, amely az ifjú fejedelem hatalma megszilárdításának feltétele volt, ahogyan később is kemény kézzel bánt az ellene fordulókkal.
Mint ahogy a ház építése is a telekrendezéssel kezdődik, ki kell ásni az alapot, ki kell vágni az épület útjában álló fákat, és ki kell irtani a növényzetet-, az ország építése is fájdalmas döntések meghozatalát kívánja. Géza útján haladva István tudta, hogy a biztos alapokon álló európai ország csak egy keresztény királyság megalapításával érhető el, ám az ország népének keresztény hitre való áttérítése mellett a magyar szokások és hagyományok megőrzésére és tiszteletben tartására is törekedett.
A SZÓNOK FÖLIDÉZTE ASZTRIK SZEREPÉT, RÁMUTATOTT AZ ÁLTALA II. SZILVESZTER PÁPÁTÓL HOZOTT KORONÁNAK HATALMAS JELENTŐSÉGÉRE AZ APOSTOLI KIRÁLYSÁG, A FÜGGETLEN EGYHÁZSZERVEZET KIÉPÍTÉSE SZEMPONTJÁBÓL.
István egyházszervező munkájáról elmondta: első királyunk érsekséget alapított Esztergomban és Kalocsán, amiért
JOGGAL TÖLTHETI EL BÜSZKESÉG KALOCSA LAKOSAIT VÁROSUNK ILYEN RÉGRE VISSZANYÚLÓ TÖRTÉNELMI ÉS EGYHÁZI JELENTŐSÉGE MIATT.
Az államszervezet kiépítésére tett erőfeszítéseinek sorra vétele után Tóth-Kovács rámutatott:.
István országában a rend és a törvény volt az a ragasztó anyag, amely összetartotta az építőköveket, mint a habarcs, a külpolitikájában pedig apja békepolitikáját folytatta. Családi és rokoni kapcsolatai révén szövetséget épített a német-római császárral és Bizánccal is, erős védelmet biztosítva a külső támadások ellen.
A szónok kiemelte:
SZENT ISTVÁN DIPLOMÁCIAI ÉRZÉKÉNEK KÖSZÖNHETŐEN AZ ORSZÁG MEGTARTOTTA ÖNÁLLÓSÁGÁT ÉS FÜGGETLENSÉGÉT.
Végül az istváni királyság erkölcsi fundamentumait vette sorra.
Mert, ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre, zsarnoknak kell nevezni. – idézte Szent Istvánnak Imre herceghez írott intelmeiből.
Ugyanonnan kölcsönzött gondolatokkal hangsúlyozta az elődök követésének, az örökség ápolásával, a hagyományok tiszteletben tartásával történő építkezésnek fontosságát, majd a mindezt abroncsként összefoglaló szeretetparancsot idézte:
Ennek okából hát szerelmetes fiam, szívem édessége, sarjam jövő reménysége, kérlek, megparancsolom, hogy mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a főemberekhez, vagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes, hanem még a külföldiekhez is, sőt mindenkihez, aki hozzád járul. Mert a szeretet gyakorlása vezet a legfőbb boldogsághoz.
A továbbiakban Szent István emlékművének megkoszorúzása következett.
Kalocsa Város Önkormányzata nevében koszorút helyezett el az Asztrik téri Szent István emlékmű lábánál dr. Bálint József polgármester és Kinyóné Lakatos Melinda alpolgármester.
Ezt követően a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye nevében Fülöp Ernő címzetes apát, kanonok, irodaigazgató, plébános és dr. Mészáros István címzetes prépost, templomigazgató és a Kalocsai Református Egyházközség helyezte el a tisztelet vérágait.
A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kalocsai Járási Hivatala nevében dr. Simon Zoltán hivatalvezető-helyettes és Scherer Zsolt foglalkoztatási osztály vezető koszorúzta meg az István-monogramos emlékkövet.
A továbbiakban a Bajai Tankerületi Központ, majd a kalocsai iskolák, köznevelési intézmények, valamint a diákság delegációi hajtottak főt az államalapító király előtt, így a Bajai Szakképzési Centrum két kalocsai tagintézménye, a Bajai SZC Kalocsai Dózsa György Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma és a Bajai SZC Kossuth Zsuzsanna Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája, a Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, Kalocsa Város Óvodája és Bölcsődéje, a Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat, majd a Tomori Pál Főiskola küldöttei helyezték el koszorúikat.
Ezt követően a fegyveres és rendvédelmi szervek, majd a katonai és történelmi hagyományőrző csoportok tisztelegtek Szent István király emlékének. A Kalocsai Fegyház és Börtön, a Kalocsa Városi Rendőrkapitányság, a Kalocsai Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság után a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége Dél-Alföldi Régiója, a Kalocsai Honvéd Kulturális Egyesület, a Kalocsai Légvédelmi Katonák Hagyományőrző Köre, a Honvéd és Rendvédelmi Szervek Bajtársi Egyesülete, a 24. Harckocsiezred Baráti Kör Egyesület képviselőinak főhajtása után a Történelmi Vitézi Rend, az 1956 Magyar Nemzetőrség, a Magyar Csendőr Bajtársi Egyesület, a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége, a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége, valamint a Magyar Vidék Országos 56-os Szövetség küldöttei fejezték ki tiszteletüket az államalapító emléke és műve előtt.
A folytatásban a pártok, társadalmi szervezetek, kisebbségi önkormányzatok, így a Demokratikus Koalíció Párt, a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség Kalocsai Szervezete a Jobbik Kalocsai Ifjúsági Tagozat és Jobbik Kalocsai Alapszervezet, a Kalocsa Jövőjéért Egyesület, a Kereszténydemokrata Néppárt Kalocsai Szervezete és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, a Magyar Szocialista Párt Kalocsai Szervezete, a kalocsai Horvát Önkormányzat, a Német Önkormányzat és a Városi Roma Nemzetiségi Önkormányzat járultak koszorúikkal az emlékműhöz.
A tiszteletadók sorát a város cégei, intézményei, a Kalocsai Parkgondozó és Közszolgáltató Nonprofit Kft., a Kalocsai Szent Kereszt Kórház, a Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár, Kalocsa Város Önkormányzata Szociális Központja és a Viski Károly Múzeum delegációi zárták.