Háromnapos főegyházmegyei programsorozat Kalocsán - Erdő Péter bíboros, érsek a városba látogatott

Másnap, a szombat délelőtti szentmisén Bábel Balázs Kalocsa – kecskeméti érsek az egyházmegye papjai koncelebrálása mellett pappá szentelte Tomaskovity Szabolcs diakónust, aki Budapesten és Rómában végezte tanulmányait.

A főegyházmegyei ünnep jelentőségét, emelkedettségét mutatja, hogy június 27-én, vasárnap a Nagyboldogasszony főszékesegyházban azünnepi zsolozsmán és Szentmisén a méltán híres Szent Efrém Férfikar teljesített ünnepi szolgálatot. Az ünnepélyes szentmisét és a szentbeszédet Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mutatta be és mondott szentbeszédet.

A férfikar előadásában többek között elhangzott: Jan Levoslav Bella: Tu es Petrus, Romuald Twardowski: Sie ninye (Íme most áldjátok az Urat), Boksay János Aranyszájú Szent János Liturgiából, Liszt Ferenc: Mihi autem, Gregorián antifona latinul - Gustate et videte Rjábcsenko: Krisztus testét vegyétek, Dmitry Bortniansky: Slava v visnih Bogu című művei.

Erdő Péter az alkalomból interjút adott portálunknak

A bíboros érsek elmondta: Bábel Balázs érsek úr meghívására érkeztem Kalocsára, hogy beszéljek a papságnak a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról, és vezessem a Szentmisét a főszékesegyházban, amelynek most van a fölszentelési évfordulója

Szívesen jöttem, mert ez valóban nagy ünnep mindenütt a világegyházban, hiszen ez az egész egyházmegyei közösség azonosságát célozza meg. A templom, a templom védőszentje, vagy a szentelési évfordulója összehozza a közösséget.” Visszatekintve a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye nehéz történelmére: Szent István korában épült itt az első templom, de mint tudjuk, a templom és közössége építése a középkorban, a török ideje alatt teljesen megszakadt. Az életet, az egyházi életet szinte a nulláról kellett újrakezdeni.

Képgaléria megtekintése (8 db kép)

Ebben a folyamatban 1738-ra - tehát a török kiűzése után közel 40 évvel - sikerült itt újra székesegyházat szentelni.

Ez nem jelenti azt, hogy a templom a mai formájában kész lett volna, még azért 1774-ig dolgoztak tovább, hogy itt egy szép barokk székesegyház legyen. Azt hiszem, ez is mutatja, milyen nehéz nem csak a vallási élet szünetelése, hanem az újjáépítése is.” Főleg azért, mert nem csak az épület kell újjá építeni, hanem a közösséget is. A Kárpát - medence közepe a török idő alatt szinte elnéptelenedett. A lakosság száma olyannyira, a korábbinak az egyharmadára visszaesett, hogy a területet újra kellett népesíteni.

Azt mondhatom, hősies munka volt ezt megszervezni, ezt a területet élhetővé tenni, mert ahol a templom, az egyházmegye fejlődik, az most is mércéje annak, a lakosság, a nép miként fejlődik ezen a vidéken." Gyakorlatilag ez a gondviselés ünnepe, mert a gondviselés segítsége nélkül pusztán nem lehetne arról beszélni, hogy itt újra kereszténység, újra magyarság él.”Az érseki papszentelés is ennek az egyik üzenete. Először is azt jelenti, hogy az apostoli utódlás nem szűnt meg, hogy a jövőben is itt vannak köztünk a papok, mint az apostolok utódjai, akik tovább viszik a Szentmisét, kiszolgáltatják a szentségeket.

Képgaléria megtekintése (8 db kép)

Ahogy Esztergomban is mondtam: az egyház él, az egyház fiatal! Ezt is jelenti egy papszentelés.”Képzeljék el, nálunk Esztergomban a múlt szombaton megtelt a bazilika. Függetlenül attól, hogy a felújítás miatt itt-ott még állványozva van, de megtelt azért is, mert a járvány után az emberek fellélegeztek. Szép számmal voltak szentelendők is, tehát a rokonság, a plébániák hívei mind eljöttek. Azért, mert ez egy jelentős dolog. Az ünnep Esztergomban és Kalocsán is egy kicsit az újjáéledésnek is a szimbóluma” – zárta gondolatait Erdő Péter bíboros, az Esztergom-budapesti Főegyházmegye érseke.