„Fúrjunk vagy ne fúrjunk?” – Bolvári Ferdinánd az uszoda-felújításról interpellált: úgy néz ki, elmarad a termálkútfúrás

Kalocsa Város Önkormányzata a TOP Plusz pályázati rendszer keretében nyert támogatást a ki a város tulajdonában álló Kalocsa-Csajda Gyógyfürdő energetikai fejlesztésére, és a mellé saját projektötletet is kidolgozott.

A projekt során a külső határoló szerkezetek utólagos szigetelése, nyílászárók cseréje, a padlózat utólagos hőszigetelése, a központi szellőzőrendszer fejlesztése, termálkút létesítése, a meglévő hőközpont korszerűsítése a fürdőtér fűtésrendszerének korszerűsítése valósul meg, a vízkezelés és medencetechnológia korszerűsítésével és még egy-két dologgal kiegészülve.

Ehhez képest úgy tudjuk, hogy a polgármester úr nem akar kutat fúratni. Arról is eltérő információk keringenek a városban, hogy van, vagy nincs aláírt támogatási szerződés erre a projektre. A kérésem, hogy tisztázza ezt a polgármester úr, hogy van, vagy nincs! A másik kérdésem, az, hogy lesz-e kútfúrás vagy nem, eldöntheti a polgármester úr egy személyben, vagy ez testület elé fog majd kerülni?”Arra is kíváncsi volt, hogy ha döntésre kerül a sor, az milyen minden kétséget kizáró bizonyítékokra épülhet majd.

„Fake news, dezinformáció”

Elhangzott, hogy ’polgármester úr nem akar kutat fúrni’ – butaság, (…) ez egy szakmai kérdés, ezt majd a szakemberek eldöntik. Van-e támogatási szerződés – van. Minden ellenkező híresztelés ellenében, még decemberben aláírtam a támogatási szerződést”– mondta válaszában Bagó Zoltán. Kiemelte: a konzorciumban nincsen benne az Építési Minisztérium. A projekt csúszásáért az Építési Minisztériumot hibáztatta, mondván a minisztérium 2024. novemberében feltett tisztázó kérdésekre négy egyeztető tárgyalást és mintegy százoldalas levelezést követően 2025 októberéig konkrét válaszra sem méltatta a várost.
Végül hosszas egyeztetéseket követően decemberben aláírta a támogatási szerződést. 

Minden más, mindenféle nyilatkozat, az ilyen politikai termék, meg dezinformáció, meg fake news”– mondta a polgármester, aki nem zárkózott el egy mérnökszakmai fórumtól, de hozzátette ő nem kíván szakmai kérdésekben megnyilvánulni, ezért átadja a szót a műszakosztály vezetőjének, Boromisza Viktornak.

Előbb azonban kifejtette: óriási különbség van aközött, hogy egy projektmenedzsernek volt egy ötlete egy 800 méteres kútra, meg aközött, hogy van egy 400-as kutunk, abban van víz, valószínűleg kell fúrnunk egy másik kutat, hogy az indikátort tudjuk tartani, de biztos, hogy nem 800 méterre, mert a vizes szakemberek szerint 800 méteren még 50% alatti az esély arra, hogy találunk megfelelő vizet.

A projekt műszaki tartalma módosítható

Boromisza Viktor műszaki osztályvezető elmondta: egymilliárdos főösszegű pályázat hatályos támogatási szerződésével rendelkezik a város a Csajda-kerti gyógyfürdő energetikai fejlesztésére. A támogatási szerződés a pályázat benyújtásakor beadott műszaki tartalmat foglalja magában, amely dokumentáció még tartalmazza a 800 méteres talpmélységű kút fúrását, mivel a támogatási döntés, illetve a támogatási szerződéskötés közötti szakaszban nincs lehetőség műszaki tartalom módosításra, arra csak a támogatási szerződéskötést követően van lehetőség, szakmailag megfelelően alátámasztott indoklással. 

Tehát, ha a 800 méteres talpmélységű kút fúrásával nem fog élni a város, akkor van lehetőség a támogatási szerződést módosítani, amire csak akkor kerülhet sor, ha az előzetes szakvélemények minden kétséget kizáróan alátámasztják majd, hogy a kút fúrásának olyan magas kockázata, amit már a polgármester is jelzett.

„A projekt nem kútfúrásról szól”

– mondta Boromisza Viktor, kifejtve: a kútfúrás támogatható tevékenység ebben a projektben, de az alapvetően egy épületenergetikai fejlesztést céloz.
A kútfúrás két célt szolgált volna az eredeti elképzelés szerint: egyrészt a kútból kinyert víz hőfokát hasznosíthatnák a hőközpont fejlesztésére, a fűtés és a használati melegvíz biztosítására, másrészt megfelelő vízhozam, vízhőmérséklet és ásványianyag-összetétel esetén gyógyvíz minősítéssel a termálmedence működtetése is biztosítható volna belőle.

A műszaki osztályvezető kifejtette: az 1965-ben fúrt 1060 méteres talpmélységű, a '90-es évek végén fúrt, 750 méteres és a 2000-es évek elején fúrt kutak hozamának és fikózikai paramétereinek adatai, valamint az akkor készült úgynevezett karotázs-szelvényt – az egyes rétegek kőzetének fizikai paramétereit, porozitását, sugártani jellemzőit a mélység függvényében rögzítő adatokat megjelenítő metszetképet – is készítettek.
A meglévő, megfúrt rétegekből mérések által kinyert eredmények szerint a 800 méter körül elérhető rétegek nem hoznak olyan jó eredményeket, amire biztonsággal lehetne támaszkodni a későbbiekben.

Most maga, ami annak idején a pályázat benyújtásához készült tanulmány azt valószínűsíti, hogy az akkori méréseknél téves következtetéseket vontak le, mert nem jó rétegeket céloztak meg, és a tanulmány készítői szerint biztosan van ott megfelelő minőségű és mennyiségű víz, ám ezt tényszerű adattal nem támasztották alá, szemben a korábbi fúrások méréseinek tényadataival.

A műszaki osztály vezetője által elmondottak szerint maga a pályázati dokumentáció is jelzi ezt a bizonytalanságot, ezért kiköti, hogy

HA MEGFELELŐ HŐFOKÚ VÍZ KINYERÉSÉRE ALKALMAS KÚT LÉTESÍTÉSE NEM LEHETSÉGES, AKKOR AZ ENERGETIKAI FELÚJÍTÁS SORÁN A MEGÚJULÓ ALAPÚ HŐENERGIA BIZTOSÍTÁSÁRA HŐSZIVATTYÚ ALKALMAZÁSA VÁLIK SZÜKSÉGESSÉ.

Negyedmilliárdos rizikó?

A támogatási szerződésben vállalt kötelező indikátor szerint 30%-os primer energia-megtakarítást kell elérni. A kútfúrás költsége mintegy 250-260 millió forint körüli összegbe kerülne, és kudarc esetén az indikátor teljesítéséhez szükséges helyettesítő megoldást már más forrásból kellene finanszírozni, ami a projekt megvalósíthatóságát és az önkormányzatnak a költségvetési egyensúlyát is veszélyeztethetné – fejtette ki Boromisza Viktor, hozzátéve, hogy a kút létesítéséről, illetve a helyettesítő megoldásról most, az engedélyezés és kiviteli tervi projektszakaszban kell dönteni, bár az elhangzottak nem kis nyomást helyeznek a döntéshozókra.

Végül emlékeztetett, hogy egy korábbi, az említett kútfúrási eredményekre és más, a környékben hasonló mélységben végzett, igazolt fúrások geofizikai eredményeire támaszkodó szakvélemény egyértelműen azt szorgalmazza, hogy a már ismert, 400 méter mélyen található, igazolt vízadó réteget érdemes megfúrni, amelyen már van kutunk, és az a kút gyógyvíz minősítésű, tehát az alkalmas gyógyvízként való hasznosításra, míg a mélyebb rétegekben a korábbi eredmények alapján alacsonyabb és nem stabil vízhozam.

Szerény véleményem szerint nem sok esély van arra, hogy bármelyik szakértő biztonsággal azt tudja mondani, ezt a 800 méteres kutat meg kell fúrni, mert 100%, hogy ez sikeres lesz.”
– jelentette ki Boromisza Viktor.

Ezek után az interpelláló javasolta, hogy tartsanak tájékoztató fórumot a szakemberek a képviselő-testület és esetleg a lakosság bevonásával, és megkérdezte, hogy ki fog erről dönteni, kérve, hogy ha ez lehetséges, akkor a szakmai érvek ismeretében a képviselő-testület dönthessen.
Ennek a polgármester sem látta akadályát, amennyiben a jogszabály megengedi, azonban lakossági fórum tartását indokolatlannak tartotta, mondván, bízzák a kérdés előkészítését a szakmára.

Annak tudatában, hogy a kérdés még visszakerül a grémium asztalára, a választ végül az interpelláló Bolvári Ferdinánd, majd a képviselő-testület is egyhangúlag elfogadta.

Borítóképünk archiv fotó