Megnyitották az érseki kripta egy részét – Áldás Asztrik földi maradványaira

Az este 18 órakor kezdődött szentmisén dr. Bábel Balázs Kalocsa-Kecskeméti érsek felidézte azt a 2014-ben tett tudományos megállapítást, miszerint a kalocsai Főszékesegyház kriptájában található, a korábban XII–XIII. század fordulójára datált főpapi sírlelet nem Saul (1193–1202 közötti időben volt kalocsai érsek) csontmaradványa, amint addig azt feltételezték, hanem bizonyosra vehető, hogy Asztrik érsek sírleletét őrzi az a szarkofág, amelyet Foerk Ernő 1910-11 között végzett ásatásakor találtak meg a feltárt Szent István-kori székesegyház szentélyének közelében, a főhajó tengelye mellett, csaknem 3,8 m mélységben, a mai Főszékesegyház szentélye alatt.

Képgaléria megtekintése (22 db kép)

Az istentisztelet végén Bábel érsek megáldotta a kriptába visszahelyezett földi maradványokat, amely rituálét a templomban összegyűlt hívek egy televíziókészüléken keresztül követhettek figyelemmel, közös imádsággal részesei lehettek a történelmi pillanatnak.

Képgaléria megtekintése (22 db kép)

A megjelentek aztán a szentélyen keresztül a déli sekrestyén át le is mehettek a kriptához.
Mint azt a helyszínen Vörös Mártától, a templomfelújítást koordináló főépítésztől megtudtuk, a

szarkofágot ezentúl minden szentmisét követően meg lehet tekinteni.

A szarkofágtól beljebb menni azonban egyelőre nem lehet, a területet átmenetileg egy szentélyrekesztő zárja.

Arról, hogy a nagyszabású felújítás a végéhez közeledik a felállványozott, aranyozott szószék, a karzatra felpillantva a hamarosan régi fényében pompázó és megszólaló orgona, a szentélyfolyóson a korabeli második székesegyház pillérfaragott lábazati maradványainak látványa is mindinkább árulkodik.