Nagyboldogasszony ünnepén – A Nagytemplom búcsúnapján Erdő Péter bíboros misézett Kalocsán

A misére három autóbusszal érkeztek zarándokok is, így érthető, hogy nemcsak az ülőhelyek voltak foglaltak, hanem főleg a szentély körül sokan álltak is. A hívek közül sokan azzal is erősítették a Nagyboldogasszony-napi búcsúi szentmise hagyományát, hogy népviseletben jöttek el ezen az ünnepen az Úr házába.

Szentbeszédében a bíboros Mária életéről, annak példázatáról szólt. Kiindulópontként a halálról beszélt, amely az eredendő bűn jussa minden ember számára. Azonban Mária mentes volt az eredendő bűntől, így rajta nem foghatott a halál: eleven testében emeltetett föl a Mennyekbe – foglalta össze az írások tanúságát a főpásztor, idézve Mária hálaadását is a csodáért, amelyhez Isten terve őt választotta: „Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong üdvözítő Istenemben. Tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát: Íme ezentúl boldognak hirdet minden nemzedék…”
Erdő Péter Szűz Mária istenanyaságáról való megemlékezése kapcsán külön fejezetet szentelt prédikációjában az anyaságnak, az édesanyáknak is, akik áldozatvállalásukért minden tiszteletet megérdemelnek. A bíboros sajnálatosnak vélte, hogy mai világunkban nem jut kellő odafigyelés és megbecsülés az édesanyáknak.

Képgaléria megtekintése (30 db kép)

A szentmise Leányfalusi Vilmos orgonaművész, a főszékesegyház karnagya, valamint a Zsebics Ilona vezette Főszékesegyházi Énekkar szolgálatával zajlott. A kórus a szentbeszéd után a bíboros által is idézett szavakat énekelte latinul, hiszen Halmos László Magnificat című műve is ezt dolgozza föl: „Magnificat anima mea Dominum…”

Képgaléria megtekintése (30 db kép)

A mise után Fülöp Ernő belvárosi plébános a klérus megjelent tagjait, az egyházkerület képviselőit és a Főszékesegyházi Énekkar tagságát a plébánia pincéjében agapéra látta vendégül, amelyen részt vett dr. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek is.