2021. április 24-én Szent György vértanú liturgikus emléknapján diakónusszentelést tartottak a kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyházban. Dr. Bábel Balázs érsek két papnövendéket, Csuja Gergely Zoltánt és Farkas Tibort szentelte fel a szerpapok közé.
A főpásztor beszédét a szentelendőkhöz szólva kezdte, amikor emlékeztette őket arra, hogy az első diakónus Szent István vértanú példája kell, hogy lelkesedést és erőt adjon a szent szolgálatban. Ő volt az ősminta, aki Lukács evangélista szerint „hittel és Szentlélekkel eltelt férfiú volt”. Érdekes látni, hogy nem a szolgálatát emeli ki a szent szerző, hanem annak alapfeltételét: a hitet és a Szentlelket.
A szentelés előtt álló fiatalok figyelmébe ajánlotta az érsek a nap szentjének, Szent Györgynek példáját, aki 303-ban hitéért halt vértanúhalált.
Korábban katona volt, de Krisztus szolgálatába szegődött. Bár alakja kissé legendássá vált az egyháztörténelem során, de hatástörténete óriási, hiszen a lelkiség mellett az egyházművészet, népművészet és a személyes kötődés is jelentős vele kapcsolatban.
Sokan választják védőszentjükként, de nem csak egyes emberek, hanem országok is. Magyar vonatkozásként tudjuk, hogy Szent István király lobogói egyikén megjelenik alakja Szent Márton mellett. Szent Gellért az első templomot ugyancsak neki szentelte magyar földön.
Forrás: Koprivanacz Kristóf
Károly király pedig lovagrendet is alapított tiszteletére. A főpásztor a hit védelmére hívta meg a fiatalokat Szent Pál szavaival: „vívják meg a hit jó harcát”! A kereszténység lényege hirdetni a feltámadt Krisztust. Ez a kiemelt feladata a szolgálati papság tagjainak is még akkor is, ha ezért üldözést kell elszenvedni. Az érsek kiemelte, hogy a keresztények számára a hit a legszemélyesebb és a legközösségibb erény egyaránt. Az evangéliumban Jézus feltette a kérdést az apostoloknak, hogy ők is el akarnak-e menni? Ezt ugyanúgy nekünk is felteszi; a hit válasza a kitartó szeretet és szolgálat a Mester mellett. Sokan elhagyták őt az elmúlt évtizedekben, ezért még inkább kimagasló a mai papok és hívek hitvallása az Úr mellett. Tudnunk kell, hogy nincs hová menni, az örök élet igéi egyedül Jézusnál vannak. A világ sokfelé csábít a hűtlenség és a tagadás útjára, de nekünk Krisztusnál kell megtalálni életünk értelmét. A feltámadt Urat megvalló hitünknek személyesnek, őszintének és hűségesnek kell lenni. A hit ad megújuló erőforrást a jócselekedetekhez, melyek hit nélkül kifáradnak és megszürkülnek. Beszéde következő részében az érsek megemlékezett Szentatyánk, Ferenc pápa névnapjáról, hiszen az ő védőszentje is Szent György. Minden résztvevőt meghívott a Szentatyáért való imádságra Jézusnak az utolsó vacsorán elmondott szavaival: „imádkoztam érted, hogy megerősítsd testvéreidet.” A szertartás a szigorú járványügyi szabályok megtartásával folytatódott. A jelöltek ígérettétele után az egyház ősi hagyománya szerint kérték minden szent pártfogását életükre és szolgálatukra, majd a főpap az apostolok hagyománya szerint kézrátétellel és felszentelő imájával a diakónusok, vagyis szerpapok sorába emelte őket. Ekkor vették fel a szolgálatuknak megfelelő szent öltözéket a dalmatikát, majd az evangéliumos könyv átadásával különleges küldetést kaptak a szentmisében az Evangélium hirdetésére. A frissen szenteltek most még a papnevelő intézetbe tértek vissza, azonban hamarosan a lelkipásztori gyakorlatban várja őket Isten népének szolgálata.
Forrás: Érseki Hivatal
