Új migránsközpont épülhet Kiskunhalason

Fülöp Róbert polgármester arról tájékoztatott: a január 2-án megjelent pályázati kiírás újabb hullámokat vetett az ügyben, ezért úgy érezte, lépni kell. Az önkormányzat immár másodszor küldött levelet a Miniszterelnökségnek, amelyben azt követelik, változtassák meg a helyszínt. A tervezett menekültügyi központot a rendőrkapitánysággal szembeni kertvárosi telek helyett a Szegedi úti, már meglévő őrzött befogadó központ mellett, a volt laktanyák területén valósítsák meg. Ott a hivatalos elnevezés szerinti „migránsok humánus befogadását biztosító új épületek” lakóinak talán kevésbé érezhető hatása lesz a városban élők mindennapi életére.

A kijelölt Mártírok útjai építési telek közelében lévő Kert büfé, az ingatlannal szomszédos dohány és italbolt népes közönségét kérdezve sok kétségünk nem maradt afelől, hogy a kertvárosi helyszínre kiírt tenderről miként vélekednek az emberek.

A megszólalók szerint, ami eddig szerethető volt a kertvárosban, annak a migránsközpont átadásával vége. Ahogy egyikük fogalmazott: úgy látszik, nem elég, hogy más városokkal ellentétben Halason a rendőrkapitányság nem a központban, polgárbarát környezetben van elhelyezve. A kapitányság a mellette lévő idegenrendészeti őrzött szállás szögesdrót kerítései miatt már most egy börtönre hasonlít. Ha vele szemben újabb, őrtornyokkal megerősített migránsközpontot építenek, annak a migránsok miatt nem csak a közbiztonságra, hanem a városképre, az ingatlanok árára és az emberek közérzetére is negatív hatása lesz. A kérdésben nyilatkozók nem rejtették véka alá azt a véleményüket sem: nem érzékelik a 2015-ben kezdődő tiltakozások eredményét. Sőt, nem hogy megszüntetik, inkább növelik a migránsokat befogadó létesítmények számát a városban.

Mint emlékezetes, még az elmúlt év elején döntöttek arról, hogy júliustól 200 fő elhelyezésére alkalmas, nyitott befogadó központ kezdi meg működését Kiskunhalason, a Szegedi úti, volt honvédségi laktanya területén. Az azóta már működő tábor létrehozását azzal a rendkívüli migrációs nyomással indokolták, amely akkor már hónapok óta a déli határra nehezedett.

Amikor a napokban a helyszínen jártunk, a kulturált képet mutató Szegedi úti központ fényképezése közben magukat iráninak valló fiatalemberek teli szatyrokkal megrakva igyekeztek az objektum oldalbejárata felé. Mintegy bizonyítékát adták, hogy a Menekültügyi Őrzött Befogadó Központ működik, onnan egyeseknek, az uniós szabályozásnak megfelelően, szabad a ki-be járás.

A halasiak kollektív emlékezete jól őrzi, amikor Közösségek Házában tavaly júliusban megtartott tiltakozó gyűlés már odáig ment, hogy azt követően a helyi Konok Kunok Motoros Klub a főtéren lévő zenepavilonnál hetekig tartó aláírásgyűjtésbe kezdett. A migránstábor azonnali bezárását követelő petíciót a város lakosságának mintegy 10 százaléka, 3081 ember írta alá, köztük a térség országgyűlési képviselője. A kialakult helyzetben a képviselő-testület sem maradt tétlen. A tábor megnyitása előtt egy héttel rendkívüli testületi ülésen foglalták határozatba, hogy a kormánytól a halasi zárt táborok azonnali felszámolását kérik.

A  júliusi fórumon a korrektség jegyében a miniszterelnök azon kijelentését is idézték: „A Kiskunhalason megnyitott menekült táborra szüksége van az országnak”. Talán ezért, talán másért, de tény, a tiltakozás és a témával való foglalkozás egy időre lendületét vesztette.

Szerepe lehet ebben persze annak is, hogy időközben a migránsközpontok, őrzött szállások működtetésében a Halason és a környező településeken élők egy része, már mint munkavállaló is érintett. Az idegenrendészeti létesítményekben jelenleg 600 fegyveres biztonsági őrt alkalmaznak, akik az 500 készenléti rendőrrel együtt vigyázzák a rendet.

Fülöp Róbert polgármester kérdésünkre azt is elmondta: természetesen nem örülnek az újabb migránsközpontnak, a közbeszerzési felhívásból megismert Mártírok útjai helyszínnek pedig különösen nem. A polgármester a helyi menekültügyi központok esetleges bezárása esélyének latolgatására nem vállalkozott. Ám mint mondta, arra a közbeszerzési kiírás ellenére lát még némi esélyt, hogy a beruházás – a lakosság és az önkormányzat ismételt kérését méltányolva – a Szegedi úton valósuljon meg.

Mint megtudtuk, Kiskunhalason a most közbeszerzésre kiírt projekt részeként egy 1336 négyzetméter alapterületű főépületet, kettő darab, egyenként 742 négyzetméteres lakóépületet, három őrtornyot, parkolókat és kerítést építenének. Amennyiben a kormány az építkezést a Szegedi úton már működő Menekültügyi Őrzött Befogadó Központhoz hasonlóan nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánítja, az új befogadó hely megvalósítása gyors lesz. Erre utal, hogy a kiíróhoz, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitánysághoz benyújtandó pályázat határideje január 26-a volt.

Kiemelt beruházás esetén nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni, de településképi bejelentési eljárásnak sincs helye. A beruházás hivatalos közbeszerzési tanácsadója, lebonyolítója és építési műszaki ellenőre kizárólagos joggal a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. lehet.

Amennyiben az új központ megépül, az újabb több száz, elsősorban kiskunhalasi és környékbeli biztonsági őrnek, szociális munkásnak és egyéb kisegítő személyzetnek biztosít munkalehetőséget.