Egy szélcsendes új élet – szélenergia a hulladékgazdálkodás tükrében

Az ember könnyen hiheti, hogy egy-egy szélturbina a leszerelést követően befejezi pályafutását és valamiféle hulladéklerakóban végzi. A folyamat ennél azonban jóval érdekesebb és tanulságosabb, hiszen az életidejük meghosszabbítására rengeteg megoldás létezik. Ezek közül a legszerencsésebb, és messze a legkisebb környezeti kihívást jelenti, ha már eredendően sokkal hosszabb élettartamra tervezik és megfelelően karbantartják a gépet, ezáltal – a gyakorlati tapasztalatok szerint folyamatos karbantartással, javításokkal – akár az 50 éves élettartam is elérhető.

Ugyancsak minimális környezetterhelést jelent, ha a berendezést leszerelik és egy nagyjavítást követően újra használatba veszik Ez olyannyira jól működő gyakorlat, hogy a felújított, másodkézből vásárolható szélturbináknak komoly piaca van szerte a nagyvilágban. Jelenleg a szélerőművek 80%-át leszerelést követően elszállítják és máshol állítják fel, és vonják be ismét az energiatermelésbe. Jellemzően nyugat-európai országokból származó szerkezetek kerülnek keletebbre, illetve a balti államokban élveznek nagy állami támogatást a másodkézből származó szélerőművek.

Az újrahasználat is egyre jobban terjed[1], amikor a szétszerelt turbinák egy-egy alkatrésze, például a lapát, új funkciót kap, legyen az játszótér, kerti- vagy utcabútor. Sok esetben gyalogoshidak vagy kerékpártárolók építéséhez használják fel a szélturbinák lapátjait. A leszerelt gépházak átalakításával kisebb lakásokat hoznak létre. Ezek az újrahasználat olyan jól jövedelmező példái, amelyekre egyre több vállalkozás építi a jövőjét. De további ötletek is fekszenek a tervezőasztalokon, hiszen rohamosan nőnek az igények az újrahasznált termékek és fenntarthatóbb megoldások iránt.

Képgaléria megtekintése (6 db kép)

A fentieknél radikálisabb műszaki beavatkozást jelent az újrafeldolgozás[2]. A szélturbinák teljes anyagtömegének 85-90%-a, leginkább a beton és a különféle fémek, könnyen újrafeldolgozhatók.[3] A kihívást mindeddig a lapátok jelentették, amelyek ellenálló, ugyanakkor könnyű anyagból készültek: 60-70%-ban üveg- vagy szénszálas anyagból, 30-40% epoxi gyantából (vagy ehhez hasonló anyagból). Az áttörés 2023-ban történt, amikor a világ legnagyobb szélturbina-gyártója azt jelentette be, hogy megtalálták az eljárást a sok komponensű lapátok kémiai bontására, ami sokrétű hasznosítás irányába nyit kaput, hiszen az így kinyert másodnyersanyag zajvédő falak gyártására, építőanyagként, sőt, akár újra szélturbina-lapátok gyártására is alkalmas. Fontos megjegyezni, hogy az iparág legnagyobbjai nagyon is tisztában vannak a környezeti kihívásokkal, emiatt a technológiai fejlesztések fókusza nem kis részben ezek megoldását célozza.

A szélerőműpark leszerelését követően a terület helyreállítása a feladat. Erre országonként más-más szabályok érvényesek, azonban közös bennük, hogy az üzemeltető felelőssége gondoskodni a környezet védelméről.

Források:

https://doi.org/10.1016/j.resconrec.2021.105601

https://doi.org/10.13140/RG.2.2.16039.37287

https://www.tvindkraft.dk/

https://www.mwps.world/used-wind-turbines-marketplace/