Újratelepítésének 300 éves évfordulóját ünnepli idén Uszód

A tervezett megemlékezéssel kapcsolatban Bedi Gyula polgármester arról tájékoztatta portálunkat: a református egyház irattárának rendezése közben P. Szabó Barnabás tiszteletes úr egy lelkipásztori díjlevélen 1717-ből származó községi viasz pecsétlenyomatot talált.

Az önkormányzat 2000-ben határozott arról, hogy a korábbival szemben egy a heraldikai szempontoknak is megfelelő községi címert alkot.

Úszód község címere azóta egy álló, háromszög alakú pajzs. Kék vízszintes mezője zöld és arany pólyával vágott. A zöld pólyából hat aranytörzsű nyárfa emelkedik ki, amelyek magassága a címer közepe felé csökken. A fák között egyforma magasságú hajtások nőnek. A pajzsfőben arany háromszögbe foglalt szem, a szentháromság jelképe lebeg. A pajzs alatt kék, arany szalagos a felirat: „1.7.1.7”

A polgármester a címer szimbolikus jelentését is elmagyarázta. E szerint a címer a községet ősidők óta védő gátat és az azt borító növényvilágot, illetve az itt élő embereknek munkát adó Duna folyamot jeleníti meg.

A gátakon magasba törő életerős nyárfák ma is a tájegység jellemzői. A török és rác támadások idején a lakosság ilyen part menti erdőségekben lelt menedéket. Ennek jelentősége olyan nagy volt, hogy az 1717-ben újjáépült falu pecsétjére is ezt a képet vésették.

A minden viharral dacoló nyárfák azt jelképezik, hogy védelmet nyújtanak a tövükben felnövekvő új nemzedékeknek. Valószínű, hogy a hat fa az akkori községi vezetés létszámára utal. A szentháromság jelképe a mindig is jelen lévő keresztény vallást és az isteni gondviselést szimbolizálja – magyarázta Bedi Gyula.

A polgármester azt is elmondta: az önkormányzat pályázatot nyújt be a jelentős évforduló méltó megünneplésére. Nem egyetlen, nagyobb szabású rendezvényben gondolkodnak, hanem a szokásos közös ünnepi eseményeket szeretnék még színvonalasabbá tenni. Amennyiben lehetőség lesz rá, Vörös Zoltánné nyugdíjas pedagógus helytörténeti jelentőségű munkáját nyomtatott formában is kiadják.