Eldőlt a főutcai fasor sorsa – Hat ostorfa maradhat, több tucat fiatal, egészséges fát vágnak ki

Másodszor futott neki a kalocsai önkormányzat a Szent István király út fasorainak kiváltására készített tervkoncepció elfogadásának. Első alkalommal, tavaly december 6-án elnapolták a kérdést, azzal, hogy Simon Zoltán javaslatára lakossági fórumon a kalocsai polgárok véleményét is meghallgatták. Erre Január 9 én került sor, amiről akkor nagy vonalakban tudósítottunk, majd külön cikkben az összes hozzászólásról rövid tartalmi kivonatot is közöltünk.

A lakossági fórum tapasztalatai alapján később átdolgozták a fásítási tervet, de az lényegében nem változott, csupán a kiválasztott fák fajtája tekintetében módosítottak a javaslatokon, minden más maradt. Az új javaslat szerint az oszlopos kőrisek helyett juharfákat, a galagonyák helyett gömbkőriseket javasolt a módosított terv.

A képviselő-testület elé bocsátott, Boromisza Viktor műszaki osztályvezető által készített előterjesztés kitér a fórumon elhangzott főbb szempontokra, és tartalmazza a tervező ezekre adott válaszait is.

A fórum tapasztalatait az alábbi szempontokat kiemelve, pontokba szedve összegezte az előterjesztés:

• Annak megvizsgálása, hogy a jelenlegi fafajjal megjegyező típusú fasor miképp volna telepíthető.
• Annak megvizsgálása, hogy a veszélyesnek ítélt, kivágásra javasolt fák helyett lehetséges-e ugyanilyen fajú egyedek telepítése, részleges pótlással.
• Annak megvizsgálása, hogy miként lehetséges a jelenleg nem veszélyes, de beteg fák vegyszeres kezelése és ezáltal a fák élethossznövelése.
• Az oszlopos lombkoronájú fa helyett más faj használata, amely jelenlegihez jobban hasonlít, és jobban biztosítja a közlekedő felületek árnyékolását, valamint a tájképi illeszkedést.
• A telepítés megkezdése előtt szükséges közműkiváltások kérdésének átgondolása.

Mielőtt a szempontok szerinti részletezésre térne, e fölvetésekkel kapcsolatban általánosságban ekképp érvel az előkészítő anyag:

A jelenlegi fasor nyugati ostorfa állománya mintegy 85 százaléka 1891-ben telepített, tehát több mint 120 éves fa, a fennmaradó részük pedig utólagosan, pótlólag került telepítésre. Az állomány jelentős része már a 2011. évi szakértői vélemény és a tavaly végzett felmérés szerint is elöregedett, beteg, elérte élettartama végét. A korábbi szakértői vélemény szerint 79 fa már szilárdságát vesztette, ezért azonnali eltávolításuk szükséges, de a fönnmaradó fák jelentős része is beteg az anyag szerint.

AZ AZÓTA ELTELT NYOLC ÉV ALATT EZ AZ ÁLLAPOT TOVÁBB ROMLOTT, ÉS EGY KÉT KIVÉTELTŐL ELTEKINTVE BEAVATKOZÁS NEM TÖRTÉNT

– áll az előterjesztésben.
[Valójában azonban tény, hogy az előző önkormányzat idején a Városháza felújításához kapcsolódóan, illetve korábban, az ezredforduló táján is már jó néhány fát fiatalra cseréltek, amelyek jelenleg szép, életerős és egészséges fák – a szerk.]

Búcsú a „berkenyéktől”?

Az első szemponttal kapcsolatban azzal érvel az előterjesztő a Nyugati ostorfa ellen, hogy a szakirodalom szerint annak magassága élete során elérheti akár a 25 métert is, ezért kifejezetten szabad térállást igényel. A városi levegőt ugyan jól bírja, de inkább parkfaként alkalmazandó, ahol a téri beszorítottság és a szilárd burkolatok miatti rosszabb vízellátottság nem gátolja a növekedését.
Az előterjesztő azt is kiemeli, hogy a fafaj rosszul viseli a metszést, ami a sebkezelések ellenére is kedvez a gombás fertőzéseknek.

[Ám ezzel szemben – amint arra a már lecserélt fák megtartásával jelentős költségtakarékossági lehetőséget föltáró, kompromisszumos javaslatot megfogalmazó cikkünkben is rámutattunk – e fák eddig ragyogóan bírták a metszést, csak a nagyobb, 10 cm-nél vastagabb ágak levágása fenyeget a gombafertőzés veszélyével, ugyanis az igen szívós, tömör faszövetű faj épp kiemelkedő sebgyógyulási képességével hívja magára a figyelmet.]

A fapótlásról

A fák azonos fajjal való pótlásáról az előterjesztés elmondja: a fák újratelepítését már a 2011-es vélemény is elveti, főképp talajuntság miatt, a talajcsere pedig extrém többletköltséget eredményezne. Ugyanakkor a klimatikus változások sem kedveznek e fajnak, ezért a város településképi rendelete és arculati kézikönyve sem javasolja e faj telepítését.
A fák részleges pótlása azért is ellenjavallt, mert a később települő fák az idősebb példányok árnyékolása miatt további hátrányt szenvednének, ráadásul a nem egyszerre történő fatelepítés miatt nem volna egységes a fasor képe.

Az előterjesztésben fölvetett aggályoknak ugyanakkor ellentmondani látszik az elmúlt időszak eredményes fapótlásainak tapasztalata, ugyanis az előző, Török Ferenc vezette és már a korábbi, Török Gusztáv Andor által vezetett önkormányzat is jó néhány fát pótolt, főleg a sétálóutcától a Sóhajok hídjáig eső szakaszon.
A fák, köszönik, jól vannak, nem betegek, életerősek – bár lassan már valóban igénylik majd a néhány évente történő metszést.

Halottnak a csók

A fák betegségeinek kezelésére ellenérvként a fák idős koramiatt várhatóan rossz hatásfokot és eredményességet, illetve a magas költségeket hozta föl az előterjesztés. Ráadásul a szóba jöhető vegyszerek agresszivitásuk miatt közterületen nem alkalmazhatók.

Van másik!

Eddig tehát inkább arról szólt a dal, hogy melyik szempontot miért nem tudják beépíteni a tervbe. Egy ponton, a javasolt fajok tekintetében azonban módosítottak is a terven:

Az észrevételek alapján az oszlopos kőrisek és az egybibés galagonyák alkalmazását átgondolták, fölkérve a tervezőt, hogy tegyen másik javaslatot.

A MÉRNÖK A TÖBB MEGEMLÍTETT FAJ KÖZÜL A MEZEI JUHAR, ILLETVE A GÖMBKŐRIS TELEPÍTÉSÉT JAVASOLTA.

Előbbi a sétálóutcától a Nagytemplomig, utóbbi a másik irányban a buszmegállóig kísérné a főutcát.

A mezei juhart tehát a többszintes, magasabb homlokzatú épületek elé javasolják, mert nem hivalkodó és nem túl magas, nyolc-tíz méter magasra növő, öt-hat méter széles koronája nem takarja el a szépen kidolgozott, mutatós homlokzatokat, hosszúkás, csepp alakú formája erősíti a fasorjelleget.

Az alacsonyabb épületek elé gömbkőrist javasolnak, amelynek terebélyesebb, hat-hét méter széles, ugyanolyan magas koronája jobb árnyékolást, ugyanakkor nyúlánk törzse a terepszinten jó átláthatóságot biztosít. Krémfehér színű, illatos virágai májusban nyílnak. A lombkorona színe ősszel sárgás-narancs, illetve lila színre vált.
A két faj vegyszerezést, metszést nem igényel életkoruk akár 150 évet is elérheti. Mindkét javasolt faj jól alkalmazkodik a városi klímához, szárazsághoz, és hazánkban őshonos.

Közművek

A közműveket már az eredeti terv készítésekor is figyelembe vették, a közműszolgáltatókkal is egyeztetve, azok előírásait figyelembe véve készültek a tervek. A tervezési terület nagyobb részén, a Nagytemplomtól az Ady utcáig nincsenek légvezetékek, és ivóvíz közmű létesítési feladatok sem várnak az önkormányzatra. Itt Tehát már most sem akadályozná a munkát a közművek kérdése.
A fennmaradó szakaszon a tervezett ütemezés szerint a légkábelek kiváltására, illetve az ivóvíz-vezeték rekonstrukciójára körülbelül két-három éve volna az önkormányzatnak, ami elegendő lehet a forráslehetőségek felkutatására.

Feladatok

Mindezek fényében a felmerült szempontok felülvizsgálatával az elsődleges és legfontosabb feladatokat az alábbiak szerint összegezte az előterjesztés:

• a Szent István király út teljes szakaszán a szakértői vélemények alapján veszélyesnek ítélt fák szakszerű eltávolítása
• fásítási programban szereplő ütemezett megvalósítás az újonnan javasolt fa típusokkal
• a Szent István király út utolsó harmada a szükséges közműkiváltások, ivóvíz és elektromos légvezeték rekonstrukciójának elvégzése

ELŐREMUTATÓ JEL TEHÁT, HOGY HA NEM IS MEGFELELŐ IDŐBEN, DE LEGALÁBB A TERVEK ELKÉSZÜLTE UTÁN MEGKÉRDEZTÉK A LAKOSSÁG VÉLEMÉNYÉT.

Ugyanakkor az ostorfákhoz ragaszkodó álláspontokkal kapcsolatban a módosított tervben is csak ellenérvek jelentek meg, a már lezajlott felújítások nyilvánvalóan pozitív eredményeit pedig továbbra is semmibe veszi, illetve negligálja a terv.

Ezzel együtt a közösségi részvétel nyomán tett tervi módosítások által

VALÓSZÍNŰLEG SIKERÜLT TOMPÍTANI A FÁSÍTÁSI PROGRAMMAL SZEMBENI KEZDETI ELLENÉRZÉSEKET, AZONBAN SOKAN BIZONYÁRA ÍGY IS ELLENZIK MAJD A FASOR MÁS FAJJAL VALÓ, TELJES KIVÁLTÁSÁT.

A testület többsége végül hét igen szavazattal, egy nem szavazat ellenében, három tartózkodás mellett elfogadta a módosított terv koncepcióját, illetve annak kapcsán a következő évek feladatait. Így döntöttek a veszélyes fák eltávolításáról, továbbá a Szentháromság tértől a Batthyány utcáig (Sóhajok hídja) terjedő szakasz terv szerinti kiváltásának 2019-es megkezdését célzó javaslatot is elfogadták. Erre az idei, illetve a jövő évi költségvetésben egyaránt 7,5 millió forintot terveznek elkülöníteni. Arról is határoztak, hogy az utolsó szakaszhoz csak a szükséges közműfejlesztések után lássanak hozzá.

A képviselők nagyobb részét tehát meggyőzték a fönti érvek.
És Ön hogy gondolja?