Digitális Közösségi Alkotóműhelyt avattak a Dózsában - A fiatalok itt célt, jövőképet és piacképes szaktudást szereznek

Az eseményre Menner Ákos, az Innovációs és Technológiai Minisztérium főosztályvezetője, Virág Tibor, a Bajai Szakképzési Centrum kancellárja, Valterné Pataki Gabriella főigazgató, a GINOP 6.2.3 pályázat szakmai vezetője, Jaszanovicsné Kovács Tímea, a kabinet iroda gazdasági vezetője, a pályázat pénzügyi vezetője és Hartyáni De-Dubois Krisztián, a pályázat projektmenedzsere is a városba látogatott.

A vendégeket Fekete Antal, a Bajai SZC Dózsa György Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma tagintézmény-vezetője köszöntötte, majd a Bajai SZC Kossuth Zsuzsanna Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája „Kalocsai karikázó” című néptáncbemutatója következett. A kitörő tapssal elismert műsorszámot Herczeg-Magó Marianna, az intézmény tanára, valamint Csóti Petra és Kovács Kíra Klementina, az iskola tanulói adták elő.

Fekete Antal köszöntőbeszédében emlékeztetett, a technológiai fejlődés fontosabb állomásai közül is kiemelkedik, amikor még Dózsás diák korában az iskolában nyelvi laboratóriumot adtak át, ugyanis előtte kazettás szalagos magnó szolgálta az idegennyelv-tanítást.

Azóta sok ilyen olyan mérföldkövet maga mögött hagyott az intézmény, amelyek ahhoz kellettek, hogy a Dózsát jelöljék ki a most megvalósított Digitális Közösségi Alkotóműhely létrehozására. A Dózsa az a szerencsés, amely most kipróbálhatja magát a digitális technológia üzemeltetőjeként is” – mondta a tagintézmény-vezető.

Képgaléria megtekintése (9 db kép)

Menner Ákos, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szakképzési és Felnőttképzési Fejlesztési Főosztályának vezetője elmondta:

„A helyettes államtitkárság nagyon fontosnak tartja, hogy az infrastruktúra, az eszközök fejlesztése megtörténjen a következő időszakban.

A szakképzés egyik stratégiai fő célkitűzése egy olyan infrastruktúrának a kialakítása a szakképző intézményekben, ahol diáknak és tanárnak egyaránt jó lenne.

Fontos, hogy olyan eszközöket tudjunk telepíteni ezekbe az intézményekbe, amelyek már arra készülnek, hogy a várható, korszerű technológiákat használják. Ezek a korszerű technológiák már ott vannak a nagyvállalatoknál, a kis-és középvállalkozásoknál, ezért az intézményeknek az a felelőssége, hogy a diákokat ezeknek az eszközöknek a használatára fel tudják készíteni. "-mondta Menner Ákos.

A főosztályvezető szerint a következő időszak nagy kihívása, hogy azok a szakmák, amelyek jelen pillanatban léteznek, milyen módon fognak átalakulni. Mint mondta, végeztek egy kutatást, melyek azok a szakmák, amelyek a digitalizáció kapcsán kiválthatók.

E szerint a termelésben működő szakmák 85 százaléka kiváltható robotizációval.

Azt is megnézték, a pedagógusok hány százaléka váltható ki ily módon, de ott csak 15 százalék ez az arány – mondta tréfásan, kicsit megnyugtatva a szakképzésben dolgozó oktatókat.

Menner Ákos hozzátette, a helyettes államtitkárság idén 35 milliárd forintot költ szakképző intézmények fejlesztésére, infrastruktúrára és eszközökre. Most tervezik a 2021-2027-es EU fejlesztési időszakot, melynek három fő területe van: infrastruktúra és eszközök-, kiváló oktatók biztosítása, valamint a diákok felkészítése arra a világra, amit még nem is tudunk pontosan, hogy milyen lesz.

Képgaléria megtekintése (9 db kép)

A főosztályvezető megköszönte a kancellárnak és a főigazgatónak, hogy létrejött a Digitális Közösségi Alkotóműhely, melynek több funkcióját is részletezte.

„Egyrészt feladata azoknak a diákoknak a felkészítése, akik már az intézménybe járnak, de a pályaorientáció is egy nagyon fontos szempont, mert

Magyarország a szakképzésbe jelentkező diákok arányában nagyon rosszul áll.

Amíg Finnországban a fiatalok 72 százaléka jelentkezik szakképzésbe, nálunk 23 százalék. Ebből is adódik az a munkaerő-piaci vákum, ami napjainkban is tapasztalható”- mondta a főosztályvezető, aki végül azzal az innovációs szemlélettel kívánt további jó munkát, ami a Dózsában meg van.

Virág Tibor, a szakképzési Centrum kancellárja a Digitális Közösségi Alkotóműhely avatásával kapcsolatban egy másik vetületét világította meg a kérdésnek: miért válik majd értékké a Digitális Alkotó Központ?

Alkotni, valamit készíteni az mindig öröm. Az kicsit az Istentől megszállt pillanat, amikor belefeledkezünk valamibe, elkészítjük és valakinek a kezébe tudjuk adni. Azt tudjuk mondani, ezt én csináltam, ezt én alkottam. Ezzel az örömmel tudnak találkozni a fiataljaink a szakképzésbe, ha ebbe a helyzetbe hozzuk őket. Ha az alkotóműhelyben ezt tapasztalják, jobban nekiállnak a feladatnak, mintha könyvet kellene lapozgatni, vagy videón megnézni valamit. A fiatalokat nekünk nevelési szempontból is kell segíteni, felnőtté kell őket nevelni, meg kell tanítani őket dolgozni, a közösség terheit viselni.

Ezért örülhetünk, ha éppen az őket kiszolgáló okos eszközök kerülnek az iskolába, és pont azzal a módszerrel kell, hogy dolgozzanak, alkossanak, és értéket hozzanak létre, amit már nagyobbrészt a saját okos-telefonjukról is elérnek.

Nagyon örülünk, hogy ez a műhely ebbe az iskolába, Centrumba, térségbe került. Nagyon jó lenne, ha ezek az eszközök nem az évek múlása miatt, hanem a rendszeres használat következtében amortizálódnának.” – mondta a kancellár.

Ezt követően Menner Ákos, az ITM főosztályvezetője, Virág Tibor, a Bajai Szakképzési Centrum kancellárja, Valterné Pataki Gabriella főigazgató ünnepélyesen átvágta a Digitális Közösségi Alkotóműhely avatószalagját, majd a szaktanárok segítségével bemutatták a három teremben kiállított digitális és egyéb modern eszközöket.

Az ünnepség előtti és utáni fogadáson a Bajai SZC Kossuth Zsuzsanna Szakgimnázium és Szakközépiskola vendéglátó ágazata tanulói által készített ételekkel, figyelmes kiszolgálással kedveskedtek a vendégeknek.

Az eseményen Valterné Pataki Gabriella főigazgatót, a GINOP 6.2.3 pályázat szakmai vezetőjét arra kértük, foglalja össze a projekt lényegét.

A pályázatból az eszközökre fordított összeg14 188 976 forint, az Európai Unió finanszírozásából.