Bufurc bácsi dedikált – Bemutatták az olvasóközönségnek András Róbert első kötetét

Képgaléria megtekintése (23 db kép)

A színpadon András Róbert mellett ülők a kötet megjelenésének körülményeit és előzményeit a saját szemszögükből ismertették, majd kérdéseket tettek föl a szerzőnek, amelyre Bufurc bácsi a tőle megszokott közvetlen hangon válaszolt.

Megtudtuk többek közt, hogy

a Bufurc nevet a fiúnevelős tanítványai ragasztották rá, akkori, ugyane nevet viselő kutyája után.

Akkoriban jutott el a mélypontra, amikor a munkaidő után első útja már mindig a kocsmába vezetett, és a mindennapos részegeskedés miatt kiüresedettnek érezte már az életét. Emiatt, igazolatlan távollétei okán kellett távoznia közös megegyezéssel arról a munkahelyéről is.

Előzőleg többször is volt pszichiátrián, ahol alkoholfüggőségét próbálták kezelni, de vajmi kevés sikerrel, mert hiányzott belőle az elhatározás,

így az osztályról kikerülve első útja egyenesen a kocsmába vezetett. Ahhoz, hogy a kezelés eredményes legyen, saját magának kellett fölismernie, hogy változtatnia kell életén. Ekkor – immár hét éve – fordult segítségért dr. Tóth Norberthez, aki terápiás célzattal is bíztatta az írásra.

Képgaléria megtekintése (23 db kép)

Az önpusztító „halkoholista”

Ez is közrejátszhatott abban, hogy András Róbert

a korábbi függősége helyett választott horgászat mellett egy ideje már az írásba fekteti energiáit. Igaz, ezek a függőségek sokkal kevésbé ártalmasak, hacsak nem a halakra nézve

– ennek kapcsán egy szójátékkal „halkoholistának” mondta magát Bufurc –, az írásról pedig megtudtuk, hogy kezdetben recepteket írt, mégpedig elrontott ételeinek tréfás leírását. Később kezdte el megírni régi emlékeit, amelyek stílusa sokak tetszésével találkozott.

Ma már saját honlapja is van, ahol a horgászatnak külön kategóriát indított, aki pedig ismeri őt, a „halkoholista” szójátékon dobhat egyet, azzal, hogy önpusztító életmódját „őnpusztítóra” váltotta, mivel talán legkedveltebb horgászprédája a balin, más néven ragadozó őn, amelynek horgászatában mesteri szintre fejlesztette tudását.

András Róbert egyébként

büszke arra, hogy most már képes rá, hogy szenvedélybeteg sorstársainak segítségére legyen,

amire bőven nyílik is lehetősége jelenlegi munkahelyén, a kalocsai Sorsok Házában. Elhangzott, hogy e téren is vannak sikerei.

A most bemutatott, füzet formátumú kiadvány a ’70-es évek kékeslila iskolai borítópapírjait idéző külsőt kapott, a hagyományos, piros szegélyű címkével, ezzel is utalva arra, hogy sok történet azokba az időkbe vezet vissza, amikor szülein kívül nagyapja, Gergő papa próbált embert nevelni belőle.

Képgaléria megtekintése (23 db kép)

Ennek kapcsán szóba kerültek az kisiskolás évek is, amiből a hallgatóság megtudhatta, hogy Bufurc általános iskolában még végig kitűnő tanuló volt – bár édesanyja már akkor is minden mozdulatában hibát talált –, és csak a gimnáziumi évei alatt kanászodott el.

Várjuk a folytatást

A kiadvánnyal kapcsolatban elhangzott, hogy azt több hasonló kiadvány, sőt később akár egy komolyabb kötet is követ majd a tervek szerint. Egyrészt bőven vannak még kiadatlan írásai, másrészt ígérete szerint folytatja is majd. Többek között

a megszokott, humoros formában föl szeretné dolgozni azt a nagyjából 36 éves korában kezdődő folyamatot, hogy hogyan mászott ki az alkohol csapdájából.

András Róbert végül hosszasan mondott köszönetet mindenkinek, aki a kötet létrejöttében segítségére voltak, támogatták, kiemelten „kuzinjának”, András Attilának, aki már korábban is sokat és sokszor segített rajta, anyagilag és lélektanilag is. Amint Bufurc fogalmazott, volt, amikor csak ő bízott már benne.

Az első kötetes szerző ugyanakkor kifejezte háláját azoknak is, akik a közösségi médiában történt korábbi publikációk kapcsán bátorították őt, megosztották írásait, vagy véleményükkel segítették a fejlődésben, köztük név szerint is említve Szigeti Attilát, alias Szixát, Sűrű Adélt, és Zsadon Gábort, utóbbi egyébként több mint kétszáz kilométert utazott, hogy jelen lehessen az eseményen.

Képgaléria megtekintése (23 db kép)

Köszönetet mondott portálunknak – személy szerint e sorok írójának is – írásai gondozásáért, népszerűsítéséért, de név szerint megköszönte a bíztatást Török Ferencnek, a betegsége leküzdésében nyújtott segítségért pedig dr. Tóth Norbertnek, míg Bagó Istvánnak és Korsós Anikónak absztinenciája megszilárdításában nyújtott támogatásukért fejezte ki háláját.

A közönségtalálkozó végén a hallgatóság kérdéseire is válaszolt András Róbert, majd a helyszínen megvásárolható köteteket dedikálta is, amiért hosszú sort alkotva várakozott a lelkes hallgatóság. A kötetet a későbbiekben a szerzőnél, vagy a Balaton Könyvesboltban vásárolhatják meg az érdeklődők.