Elkezdődik a kecskeméti nagytemplom felújítása – Határidőt itt sem tudnak mondani

Mint a műsorban elhangzott, az összeg két részletben válik elérhetővé, hogy a társszékesegyház külső felújítása megvalósuljon.

Balázs érsek szerint a rendelkezésre álló forrás a templombelső, valamint a freskók, festmények felújítására nem elegendő, ám a külső megújítás, állagmegóvás teljes egészében megvalósulhat.

Információnk szerint a nagytemplom az állapotfelmérés miatt már korábban be volt állványozva. A főpásztor szerint a munkálatok egyik legfőbb akadálya, hogy a helyszín toronydaruval nehezen megközelíthető, és a templom melletti téren rendszeresen rendezvényeket tartanak. Már csak a járókelők biztonsága érdekében is terjedelmesebb, zárt építési területre lenne szükség, nem beszélve az építőanyagok elhelyezéséről, tárolásáról. A főpásztor ezzel indokolta, hogy a felújítás nem egyszerre történik, hanem ahogy mondta, módszeresen, fokozatosan.

Újságírói kérdésre válaszolva dr. Bábel Balázs azt válaszolta: a munkálatok időtartama megjósolhatatlan, mert a

legjobb tudomásom szerint súlyos szakemberhiány miatt az országban minden építkezés átadási határideje jelentősen csúszik, még a hatalmas állami beruházásoké is, ennek dacára teljes erővel haladni kívánunk annak mértéke szerint, ahogy körülményeink lehetővé teszik – mondta a kecskeméti Gong rádióban a főpásztor.

Lapinformációk szerint a kecskeméti nagytemplom külső felújításának részleteit a közeljövőben sajtótájékoztató keretében ismertetik.

A Kecskemét belvárosában álló Nagytemplom a Duna-Tisza közének legnagyobb késő barokk műemléke, 1774-1806 között emelték Oswald Gáspár piarista páter tervei alapján. Az 1819-es tűzvész eredeti tornyát és tetejét elpusztította, harangját is megolvasztotta, a mostani templomban tehát ezek újabbak, a jelenlegi tornyot jóval a vész után, 1863-ban építették fel.
Újabb átalakításra az 1911-es földrengés után került sor. Ekkor vasbetonnal erősítették meg a boltozatát és a tornyát, és homlokzatán is alakítottak.

A templomnak hatalmas, három szakaszos hajója van, amelyhez oldalkápolnák csatlakoznak.

A helyi gyümölcs-, baracktermesztésnek is készítettek egy oltárt a templomban, a Barackos (Kecskeméti) Madonna oltárát. Merész Gyula az oltárképen, a Barackvirágos Márián a helyi legendának egy jelenetét festette meg: a földművelő lakók barackkal megrakott kosarakkal járulnak Mária elé Kecskemétre látogatásakor.

(Forrás: Kecskemét, Panoráma sorozat)