Anonymus feledésbe merül? – A keceli származású Horváth Gábor történész könyvbemutatója az Astriceumban

1823. január 22-én írta meg Kölcsey Ferenc a magyar Himnuszt, és a rendszerváltozás után ez a nap lett a Magyar Kultúra Napja – idézte föl bevezetőjében az érsek, hozzátéve, hogy ennek megünnepléséhez az egyházmegye ezzel a könyvbemutatóval kapcsolódik be.

Ha van valami magyar, akkor az a magyar ősidőknek a magyarsága, amelyben jeles személyiség volt az egyre jobban ismertté váló Anonymus mester.”– mondta az érsek, mielőtt köszöntötte a megjelenteket, köztük név szerint is Rideg László megyei elnököt, valamit a szakmai beszélgetésben résztvevő egyetemi rektort és megyei közgyűlési alelnököt.

Az érseki köszöntő után a szerző szólt a kutatómunka részleteiről, az elért eredményekről, amelyek által sikerült Anonymust korának hazai és nemzetközi kontextusába helyeznie, több szempontból új megvilágításban tüntetve föl a titokzatos királyi jegyzőt.

Képgaléria megtekintése (13 db kép)

Bár arra a kérdésre, hogy ki volt Anonymus, végleges, pontos választ adni nem sikerült, újszerű felvetésekkel és hipotézisekkel gazdagítani a rá vonatkozó elképzeléseket, föltárva élete sok addig ismeretlen részletét viszont igen.
Sőt, további vizsgálatokat igénylő fölvetésként a rejtélyes kilétű szerző sírjának hollétére is új elképzelés született. E szerint a pusztaszeri monostorhoz tartozó sírhely szolgálhat Anonymus végső nyughelyéül.

Ezekhez a feltételezésekhez és eredményekhez egyrészt kellett a kutatói bátorság, hogy olyan témához nyúljon a szerző, amelyről az egyetemen azt tanulta, hogy kár foglalkozni vele, hiszen úgysem lehet megfejteni Anonymus kilétét, és a szakma is úgy tekintett rá, hogy „lerágott csont”. Másrészt szükség volt a kérdéshez a teljes kutatói szabadsággal közelíteni:

Egy kutatás úgy néz ki, hogy mindent félre kell tenni, ami addig volt. Ez nem gőg, és nem nagyképűség, hanem az embernek hagyni kell azt, hogy tudjon szabadon gondolkodni.”– mondta Horváth Gábor, hozzátéve: források mentén gondolkodik az ember, és ha valami újat lát, akkor lehet, hogy időnként szembe kell fordulnia bizonyos dolgokban másokkal is.

Képgaléria megtekintése (13 db kép)

A kutatási eredmények eredeti voltát mutatják az azóta elhunyt Jankovics Marcellnek a könyv fülszövegén olvasható gondolatai:

Érdekfeszítő detektívtörténet, de nem regény, hanem maga a valóság. Milyen egyszerű a megfejtés, és mégis ennyi időt kellett várni rá!  Pannonhalmi tanáraim 60-65 éve még azon vitatkoztak, hogy melyik Béla király jegyzője volt. Én meg készítek egy filmet III. Béláról, és a hősödből gyilkost csinálok mendemondák nyomán. Gábor, Gábor, ha 2 évvel korábban értesülök nagyszerű megfejtésedről.”A kötet hátoldalán Jankovics Marcellen kívül méltatta még a művet Prokopp Mária művészettörténész, valamint Szörényi László irodalomtörténész is.
Utóbbi így zárta a könyvhöz fűzött gondolatait:

Olvassuk el tehát a könyvet, és nézzünk be mélyen a csuklya alá: szerintem az író vissza fog mosolyogni.”A könyvet a mintegy egyórás beszélgetés után meg lehetett vásárolni a helyszínen, amelyet a szerző igény szerint dedikált is.

Képgaléria megtekintése (13 db kép)