Mátyás királyról, másképp – Izgalmasnak ígérkező kötet Bábel érsek tollából

A dedikálással egybekötött könyvbemutatón Bábel érsekkel Kövesdy Zsuzsanna, a Katolikus Rádió szerkesztője beszélgetett, akiről, mint kiderült, már azelőtt megismerhette a kiadvány tartalmát, hogy az elnyerte volna végleges fizikai formátumát, a könyv készülésében, „cenzorként” aktív résztvevő volt.

A kötet képekkel gazdagon illusztrált, az érsekség könyvtárának 170 ezer kötetes állományát használták forrásképpen hozzá – amiről részletesen Grócz Zita könyvtárvezető beszélt. Ugyanezen aprópóból készült egy alkalmi tárlat is az ASTRICEUM földszinti nagytermében, ahol többek között Mátyás-korabéli pénzérméket és liturgikus viseletet lehet megtekinteni. Vörös Márta múzeumvezető felhívta a megjelentek figyelmét arra, hogy a vitrinbe került pénzérmék különlegessége, hogy azok java Kalocsán került elő a földből a Főszékesegyház és a Szentháromság tér rekonstrukciója során.

Bábel érsek köszöntőjéből kiderült, hogy jelen eseménnyel a 2018-ra hirdetett Mátyás király évhez kapcsolódnak, hiszen 560 éve annak, hogy királlyá választották Hunyadi Mátyást.

Felidézte, hogy az e napon megjelent könyv javát a nyári szabadidejében írta, és friss tanulmányához komoly szakirodalmi apparátust kellett átlapoznia, amelyek javát a Kalocsai Érsekség gyűjteményében találta meg.

A beszélgetés-indító moderátori felvezetés is sejttette, hogy nem egy „újabb Mátyás mesét” kapunk a főpásztortól, ami tovább építi az igazságos király mítoszát.
- A meséhez és a pozitív hősökhöz való ragaszkodás mellet nagy bátorság kellett ahhoz, hogy ezt a könyvet megírja – fogalmazott Kövesdy Zsuzsanna, amire az érsek úgy reagált, hogy az igazság felderítése és feltárása a legfontosabb, hiszen azzal szembe kell nézni!

– 2008-ban volt az 550 éves jubileum – vette át a szót dr. Bábel Balázs – amire készült egy kiadvány különböző szerzők tollából, de egyik sem hozza Mátyás egyházpolitikáját – így az érsek, rámutatva, hogy hiánypótló tanulmányt igyekezett írni.

– Öntörvényű volt, makacs, szembekerült a pápával és az egyházzal, de talán mindig a magyar korona érdekében tette ezt – folytatta a moderátor, majd ismét Bábel érsek vette át a szót.

– Mátyás nemcsak a pápával és a főpapokkal került szembe, hanem a kora arisztokráciájával is. Azért válhatott idővel ő az igazságossá, hiszen rendkívül rossz kor kezdődött utána – hangzik az érsek szerzői okfejtése. – A török hódoltság idején, amikor már semmi nem volt az országban, ő lett az igazságos, így tűnt fel először Heltai Gáspár meséiben. Frázisokkal és klisékkel volt telített az alakja. Ha pedig már a mítoszrombolásnál vagyunk, elmondhatjuk azt is, hogy olyan rosszban sosem voltunk a lengyelekkel, mint Mátyás idején, de a csehek sem szerették – visszhangoznak a kemény mondatok. – Egy-egy ilyen évforduló kapcsán ezekkel szembe kell nézni! Én nem mendemondákból merítettem ennek a könyvnek a megírásakor, hanem az általa írt levelekből, hiteles forrásokból. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ha tettei nem is mindig ezt mutatták, magánéletében Mátyás vallásos volt – mondja Bábel érsek, végszóként kijelentve, hogy Mátyás bár a maga akaratát érvényesítő uralkodó volt, hívő emberként halt meg.