A Kalocsa Kamarakórus városunk polgármesteréhez címzett írásbeli kérelmében – az énekkar tevékenységének bemutatása, eredményeinek és elismeréseinek ismertetése mellett – azon két kérdéssel fordult az önkormányzathoz, hogy a testület járuljon hozzá, hogy fölvehessék és használhassák a „Kalocsa Város Kórusa” címet, illetve, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy 2026-tól kezdődően minden évben rendszeres pénzügyi támogatást kapjanak Kalocsa Város Önkormányzatától. A kérésről a hétfői képviselő-testületi ülésen tárgyalt a grémium.
A szakmai munkájukkal és annak hivatalos elismeréseivel, a 2018-ban nekik ítélt Csáky Imre-díjjal, arany fokozatú KÓTA-minősítésükkel, a városunkat a hazai kórusmozgalom térképére fölhelyező, először tavaly megtartott, a későbbiekben minden páros évben megrendezendő Kalocsa Hangja kórusfesztiváljukkal indokolt kérelemről a hétfői testületi ülésen tárgyalt a kalocsai grémium. A kérelem beadása óta, épp a múlt hétvégén tartott országos kórusversenyen kategóriájukban elért második helyezésükkel is növelték jó hírüket, amelyen elhangzott repertoárjukat nemsokára a szekszárdi közönség is meghallgathatja.
Azonban sem a kért cím használata, sem a rendszeres támogatás ügye nem szerepelt a javaslatban, ezek helyett a Kalocsa név használatáról szólt az előterjesztés.
A névhasználat kalandos kérdésköre
Az idén október 22-én hatályra emelkedett névhasználati rendeletmódosítás értelmében
A ’KALOCSA’ NÉV HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ JOGOSULTSÁGOT MINDEN NÉVHASZNÁLÓ VONATKOZÁSÁBAN ÉVENTE FELÜL KELL VIZSGÁLNIA A KÉPVISELŐ-TESTÜLETNEK.
Egyúttal az elsőfokú döntés jogát is visszavették a polgármestertől.
E módosításokkal nem kis feladatot vállalt föl a testület.
Ugyanis csak egyesületekből hosszan lehetne sorolni azokat, amelyek városunk nevét hordják nevükben, a tánccsoportoktól a bélyeggyűjtőkig. Feltételezhető, hogy a vállalkozások közt is találhatunk ilyeneket, a termékeikről nem is beszélve. Úgy tudjuk, például Győrben is gyártanak „Kalocsai” nevű terméket, amelyhez ráadásul nem is kérték a város engedélyét.
Emlékezetes: legutóbb, a szeptemberi testületi ülésen a Szigeti Kft. fellebbezését kellett tárgyalnia a grémiumnak, miután dr. Bagó Zoltán polgármesteri hatáskörben megvonta a névhasználat jogát a Kalocsai Gin esetében. Ezt a döntést a testület fölülbírálta, továbbra is engedélyezve a névhasználatot.
Tekintettel a sok évente megújítandó jogosultságra, javasolható volna, illetve az önkormányzat is kérelmezhetné udvariasan az adott szervezeteknél, vállalkozásoknál, hogy azok az alapító okiratukba foglalják bele, hogy a Kalocsai névvel Kalocsai Zsuzsa magyar színésznő, operettprimadonna, énekesnő, Jászai Mari-díjas érdemes művész előtt kívánnak tisztelegni.
Nagy terhet vennének le ezzel a kalocsai önkormányzat válláról!
De mi legyen a marsi Kalocsa-kráterrel, amely Fényi Gyula munkássága előtti tiszteletadásként kapta városunk nevét, illetve a Kalocsa kisbolygóval, amely az azt Sárneczky Krisztiánnal közösen felfedező Derekas Aliz kalocsai születésű csillagász névadása nyomán viseli e nevet?
Azt kérték? Nem azt kérték?
Kalocsa Kamarakórus Egyesület névhasználati kérelmére visszatérve, annak nyomán a polgármester a Kalocsa név használatára vonatkozó engedély megadását javasolta.
Ám amint azt Simon Zoltán képviselő is észrevételezte: a határozati javaslat nem arról szólt, mint a kérvény:
Ők nem a nevet kérik, hanem a ’Kalocsa Város Kórusa’ cím használatát" – mutatott rá a képviselő.
A polgármester szerint viszont ez ugyanaz. Kifejtette: nincsen olyan cím, hogy ’Kalocsa Város Kórusa’, ezért ez így nem volna jogszabályszerű, így a vonatkozó rendelet értelmében csak a névhasználatról lehetett dönteni.
Ez azt jelenti, hogy ők a Kalocsa kamarakórus, tehát nem önálló intézményünk, vagy költségvetési sort kapnak megnevezve, hanem használhatják a nevet, és kérelemben fordulhatnak az önkormányzathoz. Tehát, hogy városi fenntartású kórus, az nincsen sehol, hanem, ugye, civil szervezetként működik, és használja a nevet”– összegezte álláspontját Bagó Zoltán.
Itt jegyezzük meg, hogy beadványban is említett, az énekkarral kitűnő partnerkapcsolatot ápoló Paks Városi Vegyeskar épp a kérelemben foglalthoz hasonló státusszal bír, és bár önkormányzati fenntartásról – azaz minden működési költségüknek a városi költségvetésből való fedezéséről – szó sincs, de úgy tudjuk, a paksi büdzsében önálló soron szerepeltetve rendszeres támogatásban részesülnek, kiszámíthatóbb alapra helyezve a csoport tevékenységét.
Rendszeres támogatás jövő évtől?
A támogatási kérelemre adott válasz hiányára hívta föl a figyelmet Bolvári Ferdinánd képviselő is:
A kérelemben van még egy kérés, arról nem látok semmit az előterjesztésben, miszerint azt mondja, hogy továbbá szíveskedjenek megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a Kalocsa Kamarakórus Egyesület a 2026 évtől minden évben rendszeres pénzügyi támogatást kapjon Kalocsa város önkormányzatától.” A képviselő arra is rámutatott, hogy a Kalocsa Kamarakórusnak már régóta megvolt a Kalocsa névhasználati engedélye, így is alakultak egyesületté, a Cégbíróság is ekként jegyezte be az együttest, amire a polgármester azzal válaszolt, hogy az új rendelet szerint a névhasználatot évente meg kell újítani, és az már „rég lejárt, nem volt most hatályos”.
Ugyanakkor
A KÉRELEM SZERINT IS 2026-TÓL KÉRT A KÓRUS RENDSZERES TÁMOGATÁST, AMIRŐL A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉSBEN LEHET MAJD RENDELKEZNI
Én azt gondolom, hogy akár a kulturális bizottságnak a sorainál, akár máshol, nyitottak vagyunk, hogy ezt beépítsük” – tette hozzá a napirendi pont vitáját lezárva Bagó Zoltán.
Ezt követően a testület 11 jelenlévő tagjának egybehangzó igen szavazatával egy évre meghosszabbították a Kalocsa Kamarakórus névhasználati jogosultságát, és halovány ígéretet kaptak arra, hogy a jövő évi költségvetés megalkotásakor – részben a város ünnepségein nyújtott szolgálatai ellentételezéseként, részben a város kulturális képviseletéért – önálló sort kaphatnak a költségvetésben, például a kulturális bizottság keretéből.
Borítóképek: Kalocsa Kamarakórus
Megjelent a Fókuszban Podcast évzáró adása, melynek vendége dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek és metropolita, akivel életéről, érseki munkájáról és az advent üzenetéről is beszélgettünk.