A kiskunhalasi tapasztalatok alapján Szűcs Csaba, az ottani alpolgármester ösztönözte Kalocsa részvételét az EFOP humánerőforrás-fejlesztést célzó pályázatán, amelyet településközi konzorciumok számára írtak ki. Kalocsa mellé hét környező település társult, pályázatunk a megyében elsőként kapott zöld utat. A lehetőségről az ötletgazda mellett Bolvári Ferdinánd képviselő, valamint Rumi László, a Szociális Központ vezetője, projektmenedzser adott tájékoztatást e hónap első csütörtökén a kalocsai Városháza kis házasságkötő termében. A cél a lemaradó rétegek – nem csak cigányok – felzárkóztatása, lehetőségeik kibontakoztatása, be- illetve visszavezetésük a munka világába képzések és oktatás révén, személyes mentorálással, korrepetálással, az elesettebb rétegek általános egészségi állapotának javítása szűrések és egészségprogramok révén, és a közösségi érzés erősítése kulturális rendezvények segítségével.
Korábban már bejelentették a 2 forint híján 400 milliós pályázati forrás elnyerését, akkor dr. Bálint József polgármester több más elnyert pályázati támogatás ügyével együtt ismertette a sikert, e célra hívott össze sajtótájékoztatót. Az akkor ismertetett, az anyák helyzetének javítását célzó kétszázmilliós projektről, a Kalocsa TV napi híradójának folytatását lehetővé tevő pályázati sikerről is beszámoltunk, ahogy a most részletesen ismertetett, négyszázmilliós, humánerőforrás-fejlesztést, jelesül a felzárkóztatást szolgáló programról is beszámoltunk.
Forrás: Illés György / KALOhírek
A polgármester ezúttal is maga köszöntötte a sajtótájékoztatón megjelent médiumok képviselőit, megköszönte a program előkészítőinek munkáját, valamint a Kalocsai Cigány Nemzetiségi Önkormányzatnak és annak elnökének, Sztojka Istvánnak a közreműködését. A polgármestert más fontos közfeladata ekkor elszólította, ezért átadta a szólt az eddig a pályázati forrás elnyerésén, mostantól pedig a program sikeréért dolgozó stáb vezetőinek, Bolvári Ferdinánd önkormányzati képviselőnek, a kulturális, oktatási és szociális bizottság (KOSZB) elnökének, Szűcs Csaba kiskunhalasi alpolgármesternek és Rumi László projektmenedzsernek, a Szociális Központ vezetőjének.
A mostani alkalom apropója volt, hogy aznap a délelőtt folyamán egyeztettek az aktuális feladatokról a kalocsai Városházán a konzorciumban részt vevő települések polgármesterei, de az alkalom lehetőséget adott arra is, hogy a pályázat sikerén munkálkodó vezetők bemutatkozzanak a nyilvánosság előtt – különösen a városunkban kevésbé ismert Szűcs Csaba, a kalocsai III. Roma Kultúra Napja idei ünnepi szónoka – és ismertessék, miként hasznosul az elnyert összeg, és milyen hozadéka várható mindennek a társadalom egésze számára.
Forrás: Illés György / KALOhírek
AZ ÖSSZESEN 400 MILLIÓS FORRÁST KALOCSA HÉT TOVÁBBI TELEPÜLÉSSEL KARÖLTVE, DUNASZENTBENEDEK, GÉDERLAK, ORDAS, ÖREGCSERTŐ, SZAKMÁR, ÚJTELEK ÉS USZÓD KONZORCIUMI TÁRSULÁSÁVAL NYERTE EL.
A konzorcium megalakítása és a közös felkészülés egyébként a pályázás feltétele volt - ezzel kapcsolatban Bolvári Ferdinánd azt vélelmezte, hogy
A TÁMOGATÓ MÁSODLAGOS CÉLJA VOLT A KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS ERŐSÍTÉSE, A KONZORCIUMVEZETŐK KÖZPONTI SZEREPÉNEK ÉS A TÉRSÉGÉVEL VALÓ INTERAKCIÓJÁNAK ERŐSÍTÉSE.
E hátsó szándék célt ért, mert a hosszadalmas, a partnerektől sok áldozatot, fáradságos munkát követelő felkészülés végén Bolvári elmondása szerint a résztvevők közt az a közhangulat alakult ki, hogy
ha nyer a pályázat, ha nem, megérte! A térségi együttműködés erősítésére
újraértelmezett formában keltik életre a korábban nagysikerű „Szülőföld akadémia” programsorozatot,
amelyen anno a térség települései mutatkoztak be a kalocsai színházban. Most Kalocsa is lehetőséget kap majd, hogy a város értékeit, kulturális javait megoszthassa a falvak népével, így egy kulturális oda-vissza hatás alakul majd ki a várakozások szerint.
Forrás: Illés György / KALOhírek
Már majdnem feladták…
A KOSZB elnöke fölidézte az idáig vezető utat is.
Elmondta: március 8-án ünnepélyes keretek között írták alá a konzorciumi megállapodást. A felzárkóztatásra lehetőséget adó pályázatra Szűcs Csaba hívta föl Bolvári és Sztojka István figyelmét. Mint elmondta, először az értetlenség falaiba ütköztek, már-már a lefújás határán állt a pályázat beadása, ám Szűcs Csaba alpolgármester bíztatására csak belefogtak. Ezzel hosszú munka vette kezdetét.
Elkezdtem telefonálgatni, ismerősöket megkeresni, és azt kell, hogy mondjam, olyan emberekkel találkoztam és hallották meg valóban a hívó szót, akiket nem is gondoltam, hogy engem egyszerű mezei képviselőként majd komolyan fognak venni. Azt is meg kell mondanom őszintén, hogy voltak, akik kikosaraztak.” – számolt be a kezdeti sikerekről és kudarcokról a képviselő. Végül hét település mondott igent, hétről-hétre bejártak Kalocsára az egyeztetésekre. A befektetett sok munka meghozta gyümölcsét:
BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ELSŐKÉNT A MI KONZORCIUMUNKAT HIRDETTÉK KI GYŐZTESKÉNT.
Ő is köszönetet mondott Szűcs Csabának, akinek a pályázat sikerében játszott szerepe mellett méltatta a cigányság gondjainak orvoslásáért, egyenjogúságuk gyakorlati megvalósulásáért, társadalmi fölzárkóztatásáért, valamint a cigányság és a többségi társadalom közti párbeszéd és kapcsolatok erősítéséért végzett fáradhatatlan munkáját.
Mint fogalmazott:
Ő ezért mindent megtett, egy olyan ember, akire érdemes felnézni, példakép a roma embereknek, akit érdemes követni! A cigányság felzárkóztatása össztársadalmi érdek
Szűcs Csaba megköszönte, de szerényen túlzónak vélte a méltatást, mondván
Az elmúlt 3 évben nem kaptam ennyi dicsérő szót. Az alpolgármester a továbbiakban elmondta: a hátrányos helyzetűek illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, felnőttek felzárkóztatása össztársadalmi érdek, nem csak a roma társadalomé. A nemzeti közösség előrejutásához ezt a csoportot is fel kell tudnunk zárkóztatni.
Forrás: Illés György / KALOhírek
Luxusnak vélte azon települések döntését, akik kimaradtak ebből a pályázati lehetőségből, hiszen a korábbi, egyébként sikeres pályázatok közt ekkora mértékű forrás elnyerésének nem nyílt lehetőség. Nem csoda, hogy több mint tíz ilyen konzorcium jött létre a megyében, ami mintegy 4-5 milliárd forintot jelent Bács-Kiskun megyében.
Szűcs úgy vélte, Kalocsa esetében elég nagy volt a lemaradás a roma társadalom körében is, korábban kevés hasonló program jutott el városunkba, ugyanakkor arra is rámutatott, hogy megyénkben jóval kevesebb a probléma, mint az ország más vidékein.
A felzárkóztatás tekintetében már eddig is beszámolhatott kis részeredményekről, és
REMÉNYÉT FEJEZTE KI, HOGY – TÖBBEK KÖZT A MOSTANI PÁLYÁZAT SIKERE NYOMÁN – ÖT-TÍZ ÉV MÚLVA MÁR CSAK EMLÉKEZNI FOGUNK A MAI SÚLYOS PROBLÉMÁKRA.
Forrás: Illés György / KALOhírek
Szűcs Csaba végül Font Sándornak a pályázat sikerében játszott nagy szerepére mutatott rá, és azt hangsúlyozta, hogy a program lebonyolítása sok munkával fog járni, de hangot adott meggyőződésének, hogy „eredményes és sikeres projektről fogunk tudni beszélgetni a jövőben”.
Szociális és kulturális programelemek
Rumi László projektmenedzser a pályázati program kereteiről, céljáról és lebonyolításáról adott tájékoztatást.
Elmondta, hogy a program főleg a roma lakosság fölzárkóztatását szolgálja, de nem kizárólag: azokat is bevonják, akik nem a roma lakosság körébe tartoznak, de bármely okból kifolyólag hátrányban szenvednek a társadalmi javakból való részesedés terén.
Az első és legfontosabb lépésnek a jó kapcsolatépítést mondta Rumi, reményét kifejezve, hogy sok mindent sikerül majd átültetniük Kalocsára a kiskunhalasi gyakorlatból és tapasztalatokból, mert sok mindenben előttünk járnak.
Forrás: Illés György / KALOhírek
Első lépésben megkeresik a célcsoportokat, azokat a polgárokat, akik valamely oknál fogva nem igazán tudtak az elmúlt években a különböző szociális ellátórendszeren belül helyet találni maguknak. Hozzájuk kell eljuttatni azt a szociális szolgáltatást, vagy társadalmi közjót, amelyre az adott élethelyzetében legnagyobb szüksége van. Van, akit az egészségszűrő programokra kell eljuttatni, főleg az idősek közt van, akinek a közösségi életben való aktívabb részvételét kell elősegíteni. Egyéni mentorációval, személyes fejlesztési programmal segítik elő az ismeretszerzést, iskoláztatást, szakmai kompetenciák elsajátítását.
Fontos szerepet szánnak a roma kultúrának is, hiszen a kalocsai cigányság kulturális programjaikkal, táncukkal mindig magas színvonalat képviselt. Ez most kaphat egy anyagi támogatást, újra fel lehet éleszteni ezt a dolgot.
Az előrelépés alapja a tudás
A cigányság tekintetében azonban mégis a legfontosabb a tudásbázis építése, amit a gyerekek iskolában tartásával, tanulmányaik végigkísérésével kívánnak elérni. Előmenetelüket az igényeikhez igazított, külön korrepetálások segítik, amelyek segítségével el is fogják végezni az iskoláikat, hiszen a bajok fő gyökere ennek hiánya, ez gátolja leginkább az elhelyezkedést a munkaerőpiacon.
Ezért olyan képzéseket szerveznek, amelyekre a piacnak szüksége van, megkérdezve a gazdasági résztvevőket, hogy melyek a hiányszakmák.
Emellett a pályázat lehetővé teszi ösztöndíj megítélését is, vagy akár lakhatási támogatási támogatást is nyújthatnak azoknak, akik számára ez jelent segítséget a társadalmi felzárkózáshoz, munkába álláshoz.
legfrissebb videók
