Az átalakuló földtörvényről hat járás gazdálkodóinak tartott előadást Andréka Tamás államtitkár – Több mint száz gazdálkodó a solti Consultagro jánoshalmi agrárfórumán

Az agrárszakmai napot Faragó Nikolett nyitotta meg, a szakember az előadók mellett a fórumon jelenlévő Bányai Gábort, a térség országgyűlési képviselőjét is köszöntötte.

Képgaléria megtekintése (14 db kép)

Mint utólag kiderült, a legnagyobb érdeklődést dr. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium államtitkárának az átalakuló földtörvény és a kapcsolódó jogszabályok aktualitásairól, a gazdálkodás-generációváltás pályázat jogi hátteréről tartott közel másfél órás, gyakorlati példákkal tűzdelt, közérthető előadása váltotta ki. Több cég jogásza kifejezetten ezért érkezett a fórumra.

Képgaléria megtekintése (14 db kép)

Dr. Andréka Tamás az előadása felvezetőjében leszögezte:

Az Országgyűlés elfogadta az egyes agrártárgyú törvényeket módosító javaslatunkat, így a termőföldre vonatkozó szabályok egyes részei július 1-jétől megváltoznak. A módosítás még nem jelent meg a hivatalos közlönyben, így Önök első kézből értesülnek az elsősorban a visszaélések megakadályozását, a termőföld védelmét szolgáló új szabályokról.”Az államtitkár a változások szükségességének jogi indokolása után elmondta: A korábbi szabályozáshoz képest változást jelent például, hogy a jövőben a vevőnek több információja lesz a földhasználatról. Azt a legtöbb ügyvéd alkalmazta, hogyha olyan földet adtak el, amelyet más személy használt, akkor az adásvételi szerződésbe belefoglaltak egy tájékoztatást a földhasználat időtartamáról és annak ellenértékéről. Azonban a többlethasználati megállapodás, amely az osztatlan közös tulajdonú területeken a tulajdonostársak számára ad földhasználati lehetőséget, eddig nem tartozott ebbe a kategóriába. Így az ilyen területet vásárlót könnyen érhette meglepetés. A július 1-jétől hatályos módosítás ezt a kérdést rendezi és előírja:

HA A MEGVÁSÁROLNI KÍVÁNT TULAJDONI HÁNYADON TÖBBLETHASZNÁLATI MEGÁLLAPODÁS VAN ÉRVÉNYBEN, AKKOR ENNEK A TÉNYÉT KÖTELEZŐEN FEL KELL TÜNTETNI AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSBEN.

Kivétel lehet a gazdaságátadás

A földforgalmi törvényben idén január 1-jétől hatályos az a szabály, hogy termőföld adásvétele esetén a vételárat banki átutalással, vagy ügyvédi letétbe helyezéssel kell megfizetni. Ezzel az év eleji módosítás egy széles körben alkalmazott visszaélésre lehetősége adó gyakorlatot akadályozott meg. Korábban ugyanis sokszor előfordult, hogy a szerződők azzal próbálták megakadályozni, hogy mások is ajánlatot tegyenek az adásvétel tárgyát képező földre, hogy olyan magas vételárat írtak a szerződésbe, amelyet csupán mezőgazdasági tevékenységből kigazdálkodni lehetetlen.
Dr. Andréka Tamás szerint azonban ezek az irreálisan magas összegek gyakran csak papíron léteztek, a valóságban attól alacsonyabb összegben egyeztek meg a felek. Ez indokolta az új szabályozást:

A VÉTELÁRAT ÁTLÁTHATÓ, KÖVETHETŐ MÓDON, ÁTUTALÁSSAL VAGY ÜGYVÉDI LETÉTBE HELYEZÉS ÚTJÁN KELL TELJESÍTENI.

Az előadó szerint azonban a jogalkotó figyelembe vette az életszerű kivételeket is.
Nincs szükség banki műveletre, ügyvédi letétre a családon belüli adásvételnél vagy a gazdaságátadásnál. Ugyanakkor a gyakorlat azt is megmutatta, hogy az elővásárlói jogosultaknál is előfordulhattak visszaélések. Több olyan esetről tudni, amikor csak azért tett vételi ajánlatot valaki, hogy a visszalépésért cserébe különböző előnyökre tegyen szert. Ezt szünteti meg a módosítás, amely szerint ha a vevő foglalót fizetett az eladónak, akkor az elővásárlásra jogosult köteles a foglaló összegét előzetesen letétbe helyezni, ami lehet ügyvédi letét, vagy közjegyzőnél okiratba foglalt szerződés esetén közjegyzői bizalmi őrzés, és ennek az igazolását csatolnia kell az elfogadó jognyilatkozatához.

Változás a végrendeleti öröklésnél

Dr. Andréka Tamás felhívta a figyelmet, hogy törvényes öröklés esetén nem kell alkalmazni a földforgalmi törvény szabályait, az Alkotmánybíróság egy korábbi döntéséhez igazodva földműves státusz nélkül is lehet örökölni, és ilyenkor akár a 300 hektáros határt is át lehet lépni. Ezzel szemben a termőföld végrendeleti öröklésére speciális szabályok vonatkoznak. Kivéve, ha a végrendeleti örökös egyben törvényes örökösnek is minősül. Ekkor ugyanis nincsenek ilyen kötöttségek, a törvényes öröklésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

ABBAN AZ ESETBEN AZONBAN, HA A VÉGRENDELETBEN MEGNEVEZETT SZEMÉLY NEM TÖRVÉNYES ÖRÖKÖS, AZAZ NEM CSALÁDTAG, SZIGORÚBB SZABÁLYOK VONATKOZNAK A FÖLD ÖRÖKLÉSÉRE.

Ez esetben a végrendeleti örökös csak akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha földművesnek minősül. Az eddigi gyakorlat szerint a földműves státusznak az örökhagyó halála időpontjára visszamenőleg kellett fennállnia. Az államtitkár példaként azt a jogvitát hozta fel, amikor az örökös csak az örökhagyó halálát követően szerezte meg a földműves státuszát. Akkor is csak azért, mert tudomást szerzett a végrendeletről és az abban szereplő termőföldekről. A kormányhivatal és a bíróságok elutasították a földszerzés jóváhagyását, így az örökös Alkotmánybírósághoz fordult. Az Alkotmánybíróság az örökös mellé állt és kimondta, hogy a földműves státuszt legkésőbb a kormányhivatali jóváhagyásig kell megszerezni, de annak nem szükséges már az örökhagyó halálakor is fennállnia. Így ha valaki végrendelettel földet örököl, és nem rendelkezik földműves státusszal, ettől függetlenül az a tulajdonába kerülhet, de egy éven belül meg kell szereznie a földműves bejegyzéshez szükséges végzettséget, különben a föld, ellenérték kifizetésével a Magyar Állam tulajdonába kerül.

Elhunyt tulajdonosnál lehetőség van a gyorsított eljárásra

Az államtitkár előadásában aláhúzta: lényeges az az új szabály, hogy gyorsított eljárással rendezhetik a föld helyzetét, ha már régebben elhunyt a bejegyzett tulajdonos. Jelenleg több tízezer lehet az olyan földterületek száma, amelyek tulajdonosa már rég elhunyt. Ezért ha a jövőben a tulajdonosként bejegyzett személy haláláról a földhivatal tudomást szerez, hivatalból értesíti az illetékes jegyzőt a hagyatéki eljárás, illetve a póthagyatéki eljárás megindítása érdekében. A közjegyző ilyenkor hirdetményt bocsát ki, és ha ennek a határideje alatt a közjegyzőhöz igénybejelentés nem érkezik, a közjegyző a hagyatékot az államnak adja át. Erre az eljárásra azonban csak az 5000 négyzetméternél kisebb méretű ingatlanok esetében kerülhet sor, és további feltétel, hogy a föld tulajdonosa már legalább tizenöt éve elhunyt.

Nagyobb védelem a termőföldnek – Napelem parkok csak gyenge minőségű földeken!

A földhasználók számára fontos információ, hogy szigorodtak a termőföld művelésből történő kivonásának feltételei.”– hangsúlyozta dr. Andréka Tamás. Mint elmondta, a főszabály szerint termőföldet csak kivételesen lehet más, nem gazdálkodási célra felhasználni (például napelem park telepítése), amihez elsősorban a gyengébb minőségű termőföldeket kell igénybe venni.
Az új szabályozás szerint tovább szigorodtak a szabályok, de a fokozott védelem elsősorban a magasabb aranykorona-értékkel rendelkező földeknek jár. Eddig a települési átlagot kellett figyelembe venni. Azonban

JÚNIUSTÓL MÁR CSAK AKKOR LEHETSÉGES MÁS CÉLÚ HASZNOSÍTÁS, HA A SZÁNTÓ ESETÉBEN LEGFELJEBB 22, RÉT ESETÉBEN LEGFELJEBB 16, LEGELŐ ESETÉBEN LEGFELJEBB 6 ARANYKORONA ÉRTÉKŰ A TERMŐFÖLD.

Emellett továbbra is alkalmazni kell azt a szabályt, hogy a települési átlagot sem haladhatja meg a kivonandó föld minősége.
Az államtitkár előadásában egyebek mellett a zártkerti ingatlanok hasznosítását, a foglaló sorsát is érintette, majd arra biztatta a jelenlévőket, hogy az új szabályozásról, annak hatályba lépése után is mondják el véleményüket, hogy a jogot szükség szerint az élethez igazíthassák.

A jog tükrében a generációváltás és a gazdaságátadás

Miután a Földtörvény változásaival kapcsolatos témát az államtitkár lezárta, a generációváltás-gazdaságátadás jogi hátterének bemutatására tért át.

Mint egyebek mellett elhangzott, nemcsakmagyar jelenség, hogy a gazdatársadalom egyre inkább idősödik, ezért minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy a fiatalokat bevonják a gazdaságok működtetésébe. Koncepció szintjén az idősebb és a fiatalabb generációk közti gazdaságátadás könnyítése a cél, mert jelenleg az átadást leginkább az adminisztratív terhek nehezítik.
Éppen ezért új jogintézmény lett a gazdaságátadási szerződés és az agrárgazdaság, mint vagyonösszesség egyedi jellemzői alapján meghatározták, hogy az adásvételi, az ajándékozási, a tartási és az életjáradéki szerződést a Ptk-ban szabályozottakhoz képest miként kell kezelni és megteremtették a felek együttműködési szabályait.
Könnyítés az is, hogy pontosan meghatározták a gazdaság fogalmát, részletesen körülírták a gazdaság átadó és a gazdaság átvevő személyét érintő kérdéseket. Így például feltétel, hogy az átadó és az átvevő egymással hozzátartozói láncban álljanak. A folytatásban a jogutódlás kérdése, a VP gazdaságátadási támogatás is izgalmas kérdésnek bizonyult, de a jogosultsági kritériumok még inkább felkeltették az érdeklődők figyelmét.
Például, hogy a gazdaságátadónak a gazdaságátvevőnél legalább 10 évvel kell idősebbnek lennie; legalább 18. életévét és legfeljebb 50. életévet el nem érő olyan mezőgazdasági őstermelő vagy egyéni vállalkozó legyen, aki az egyéb feltételeknek is megfelel.

AZ ÁTADANDÓ MEZŐGAZDASÁGI ÜZEM MINIMUM 10 EZER EURÓ STÉ ÜZEMMÉRETTEL, VAGY 10 EZER EURÓ MEZŐGAZDASÁGI ÁRBEVÉTELLEL RENDELKEZZEN.

A kötelezettségvállalásoknál elhangzott, hogy az átvett gazdaságot legalább 5 évig kell működtetni, ez alatt a gazdaság üzemmérete és árbevétele nem csökkenhet. A gazdaság átadásának a támogatási döntést követő 5 évben le kell zárulnia. Dr. Andréka Tamás az előadását a támogatási összegeket ismertetésével zárta.

Nagy Attila főosztályvezető előadása

Képgaléria megtekintése (14 db kép)

A továbbiakban a hallgatóság előtt ugyancsak ismert Nagy Attila, az Agrárminisztérium KAP Koordinációs Főosztályának vezetője a KAP vidékfejlesztési pályázatokról tartott prezentációt.
Nagy Attila az ideipályázati lehetőségek ismertetésekor elmondta: a 2024. év kiemelkedő jelentőségű a mezőgazdaságban dolgozók számára, mivel az új KAP keretében több olyan felhívás is megjelenik, amelyeknek a generáció-megújulás és az üzemfejlesztés áll a középpontjában. Ezekre érdemes felkészülni, mert szigorúbbak a követelmények az elmúlt évek pályázataihoz képest. Lévén, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők támogatása pályázat részleteiről dr. Andréka Tamás már beszélt, a szakember ezt a témát nem érintette.
Viszont beszélt arról, hogy a korábbi években rendkívül népszerű volt a kisüzemek fejlesztése felhívás, amely az új KAP keretében is kiemelt hangsúlyt kap. Az új felhívás célja hasonló a korábbi kisüzemi pályázathoz: ezek keretében a kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági diverzifikációját kívánják támogatni - figyelembe véve az egyéni adottságokat és ambíciókat is.
Hasonlóan a Fiatal gazda támogatáshoz itt is természetes és jogi személyek pályázhatnak.

FONTOS FELTÉTEL A MEGLÉVŐ MEZŐGAZDASÁGI ÜZEM, MELYNEK MÉRETE LEGALÁBB 5 EZER, DE LEGFELJEBB 10 EZER STÉ ÉRTÉKKEL BÍR.

A pályázatban szükséges egy üzleti terv készítése, mely alapján értékelik, mennyire életképes az adott gazdaság. A támogatás mértéke várhatóan eléri a 60.000 EUR-t, amely akár a projekt teljes költségének 85%-át is fedezheti. Ezzel a támogatási összeggel a projektek akár négyszer nagyobb méretben is megvalósulhatnak, mint a korábbi kisüzemi pályázatok esetében.

A HOZZÁADOTT 15% ÖNERŐVEL AKÁR 69.000 EURÓNAK MEGFELELŐ KÖLTSÉGŰ PROJEKTEK IS MEGVALÓSÍTHATÓK.

Az előadó arról is beszélt, hogy az előző években jelentős forrásokat kaptak azok a mezőgazdasági nagyüzemek, amelyeknél a beruházás állt a középpontban. Az új ciklusban ez a pályázat összetettebb lesz az eddigi beruházási támogatásokhoz képest, mivel magában foglalja négy tevékenységi kör széles skáláját:

• Állattartó telepek általános modernizációja, ideértve a járványos állatbetegségek kockázatát csökkentő technológiák beszerzését és új állattartó telepek létrehozását.
• Kertészeti üzemek általános fejlesztése, beleértve az építéssel járó kertészeti technológiák kialakítását, kertészeti eszközök beszerzését, ültetvénytelepítést és modernizációt, valamint új kertészeti üzemek létrehozását.
• Terménytárolók, szárítók és tisztítók létesítése és modernizálása.
• Mezőgazdasági termelők kármegelőző beruházásainak végrehajtása, ideértve a tavaszi fagy, eső és jégkárok elleni védekezést szolgáló technológiák és eszközök beszerzését -- zárta mások mellett ez előadását ezekkel a gondolatokkal Nagy Attila főosztályvezető. 

A továbbiakban a hallgatóság érdeklődéssel kísérte figyelemmel Sánta Józsefnek, az MBH Bank Agrár - és Élelmiszeripari Üzletág Hálózata igazgatójának a pályázatok finanszírozásáról és az átalakuló kamatokról szóló előadását. 

Képgaléria megtekintése (14 db kép)

Az elmondottakból kiviláglott, hogy az MBH Bank Agrárcentrum kis-, közepes-, és nagyüzemek számára, személyre szabott támogatásokat kínál. A teljes egészében magyar hitelintézet a hosszú távú kapcsolatokra épít, ezért is működtet önálló Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágat.

Képgaléria megtekintése (14 db kép)

A Szakmai Nap az Agrotech Drón mezőgazdasági drónbemutatójával, valamint a napelemeket forgalmazó és telepítő Ecocell Solar Energy Kft. bemutatkozó előadásával zárult.