Derült égből siker! – A dunaszentbenedeki az Év Tájháza

– Ez egy nagyon hosszú folyamatra tette fel a koronát. Nem is reméltük, hogy ide sikerül eljutni, amikor tíz évvel ezelőtt megvette önkormányzatunk ezt az ingatlant. Az örökösök jelezték, amikor a benne lakók eltávoztak közülünk, hogy van egy nem túl jó állapotú, de nagyon autentikus épületük, amely ideális lehet tájházzá alakításra – tekintett a múltba Dunaszentbenedek első embere.

Vargyas Mihály felidézte azt is, hogy anno a Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány támogatásával sikerült turisztikai attrakcióvá és élő közösségi térré tenni az épületet, amely azóta is a települési programpalettának egyik meghatározó helyszíne és befogadója. Megjegyezte, hogy az „Év Tájháza” pályázat fődíjának elnyerésében is fontos szempont volt, hogy a kiírók „élő tájházakat” kerestek, amelyek nem pusztán látogatható múzeumként működnek. A polgármester kiemelte, hogy az ott folyó élet szervezésében és a ház eseményekkel való megtöltésében kulcsszerepet vállal annak vezetője, Posztobányi-Paulin Zsuzsanna, akinek ezúton mondott köszönetet lelkiismeretes, minőségi munkájáért.

A benedeki Faluházat a helyiek a „szerencse házaként” is emlegetik – ami az idei évtől egészen új értelmet nyer. Mi viszont kíváncsiak voltunk ennek eredetére is. – Így utólag már furcsa ebbe belegondolni, de ez a ház olyan volt, mintha megállt volna benne az idő a XVIII. század és a XIX. század fordulóján. Víz, villany, és minden más nélkül állt, a szögön lógott a csizma, a poharak pont úgy voltak a polcon, ahogy hagyták. A berendezési és használati tárgyak tehát mind adottak voltak, mindössze a ház műszaki állapotán kellett javítanunk. Ezen munkálatokban a Szentendrei Skanzentől, valamint a kalocsai Viski Károly Múzeumtól Romsics Imre igazgató személyében kaptunk segítséget, nem beszélve a településen élőkről, akik szintén hozzájárultak a ma látható állapotok létrehozásához kétkezi munkájukkal – így Vargyas Mihály.

– Olyan jó érzéssel töltött el bennünket, hogy a mi kis falunk, a maga 850 lakosával nyerte el a négyszáz tájház közül a legjobbnak járó díjat, ami leírhatatlan. Kaptunk egy emléktáblát, amelyet ünnepélyes keretek között avatnánk fel és helyeznénk az épületre a közönséggel együtt november 19-én. Erre az alkalomra meghívtuk az adományozó szövetség képviseletét is, hogy osztozzanak velünk ebben a szép pillanatban – zárta mondandóját az „Év Tájháza” címmel büszkélkedő Duna menti kisfalu polgármestere.