Komoly büntetésre számíthat, aki időben nem adja vissza kapcsolattartáson nála lévő gyerekét – A kalocsai járásból évi 16 ügy kerülhet bírósághoz

A 2019. évi gyámügyi statisztika szerint a kalocsai járásban az elmúlt évben a gyámhivatal előtt 16 kapcsolattartás végrehajtási ügy volt folyamatban, ez a szám hosszú évek óta állandóságot mutat.

A kapcsolattartás végrehajtási ügyek bírósági hatáskörbe adásának 13 éves előzménye van. A gyámhivatalok jelzései alapján 2007 óta lebegtetik, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően bíróságok intézkedjenek a meghiúsult kapcsolattartások végrehajtásában.

A jelenlegi törvénymódosítást az is megalapozhatta, hogy az utóbbi években számos esetben komoly társadalmi és sajtó visszhangot váltott ki egy-egy kirívó családon belüli erőszak, vagy amikor a kiskorú sérelmére a szülői kapcsolattartás ideje alatt követettek el súlyos bűncselekményt.

Ugyan a tragédiába torkolló ügyek száma szerencsére elenyésző, de ezek is felgyorsíthatták a vonatkozó jogszabályok módosítását. Mint emlékezetes, legutóbb Győrben, egy börtönből szabadult apa ölte meg két kapcsolattartáson nála lévő gyermekét, a harmadikat, a 6 éves kislányát életben hagyta. Egyelőre a bűncselekményt kiváltó okokat nem tárták fel. Ám az biztos, hogy a börtönviselt apa és anya között konfliktus alakult ki a gyermekek kapcsolattartását illetően.

Az ilyen esetek mellett természetesen a tömegével jelentkező, döntően kisebb súlyú ügyek alapozták meg, hogy a törvényalkotó lépésre szánja el magát, alapjában véve szigorítsa a bíróság nem peres eljárásában alkalmazható szankciókat.

A VÁLTOZÁS LÉNYEGE, HOGY KAPCSOLATTARTÁSI SZABÁLYOK MEGSÉRTÉSE ESETÉN MÁRCIUSTÓL A GYÁMHIVATAL HELYETT A JÁRÁSBÍRÓSÁG ILLETÉKES AZ ILYEN DÖNTÉSEKBEN FOGLALTAK BETARTATÁSÁBAN.

A jövőben a Járásbíróság nem peres eljárásban jóval nagyobb szigorral járhat el, ugyanis az Országgyűlés 2019. december 17-én fogadta el a törvényt, amely a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat egyértelműen szigorítja, a helyzet rendezésére szabadabb kezet ad a bíróságnak.

A gyámhivatal munkatársai felsóhajthatnak, mert megszabadulnak ettől a nehéz tehertől.

A NAGYOBB TEKINTÉLYŰ BÍRÓSÁG PEDIG IMMÁR AZ ERŐSEBB JOGI FELHATALMAZÁS BIRTOKÁBAN, SZÉLESKÖRŰ JOGOSÍTVÁNYOKKAL RENDEZHETI A KAPCSOLATTARTÁSI SZABÁLYOK BETARTATÁSÁT.

Ami elsőre bürokratikus aktatologatásnak tűnik, az remélhetőleg a gyakorlatban sokkal igazságosabb és egyenlőbb helyzetet teremt majd az elvált szülők, élettársak között.

Az eddigi gyakorlat nagyvonalakban úgy működött: ha az egyik szülő nem kapta vissza időben a másiktól a gyereket, 30 napon belül bejelentést tehetett a gyámhivatalnál, mely határidőnek jogvesztő hatálya volt és maradt.

A gyámhatóság kitűzte a tárgyalást, meghallgatta a feleket arra vonatkozóan, hogy a kapcsolattartásra jogosult apa vagy anya, esetleg nagyszülő miért nem adta oda a gyermeket kapcsolattartásra, illetve a jogosult a gyermeket miért nem vitte vissza időben.

A gyámhivatal a bizonyítás lefolytatása után első lépésben megállapította, hogy a kapcsolattartás elmaradása kinek róható fel, majd felszólította az anyát vagy apát, hogy a jövőben ne szabotálja a kapcsolattartást szabályozó bírósági végzésben foglaltakat, illetve kérésre rendelkezett az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.

Amennyiben a kérés nem talált meghallgatásra, jött a fegyelmezés már komolyabb eszköze, az alkalmanként 5-500 ezer forintig terjedő, de jellemzően 5-10 ezer forint között mozgó pénzbírság kiszabása.

Ekkor a gyámhivatal már arra is felhívta a figyelmet, hogy akapcsolattartás akadályozásabűncselekmény, bár az ilyen büntetőeljárások, a nehéz bizonyítás miatt fehérholló gyakoriságúak Magyarországon.

A törvénymódosítás tehát konkrétan arról szól, hogy a már jogerős kapcsolattartási végzést miként, milyen eszközök bevetésével lehet betartatni, végrehajtani.

AZAZ HA A JÖVŐBEN BÁRMI MIATT PROBLÉMÁSSÁ VÁLIK A KAPCSOLATTARTÁS, A SZÜLŐK A GYÁMHIVATAL HELYETT A GYERMEKÜK LAKÓ-, ILLETVE TARTÓZKODÁSI HELYE SZERINTI ILLETÉKES JÁRÁSBÍRÓSÁGHOZ FORDULHATNAK. ENNEK AZONBAN JÓL KÖRÜLÍRT ALAKI ÉS TARTALMI KITÉTLEI VANNAK, UGYANIS A TÖRVÉNY PONTOSAN LEÍRJA, A KÉRELMET HOGYAN, ABBA MI MINDENT BELEÍRVA LEHET BENYÚJTANI.

Fontos tudni, hogy a bíróságok soron kívül járnak az ilyen ügyekben, de azért egy-egy kimaradt láthatás miatt még nem indul eljárás, és a végrehajtás kezdeményezésére nyitva álló határidő továbbra is az elmaradt kapcsolattartástól számított 30 nap.

A megváltozás szabályozás értelmében első lépésben a bíróság is meghallgatást tart, majd figyelmeztet az elmaradt láthatás pótlására, a kapcsolattartás betartására, illetve mindezek jogkövetkezményeire.

Az viszont komoly különbség, hogy az elmulasztott kapcsolattartás után a bíróság várhatóan nagyságrendileg nagyobb pénzbüntetést ítél meg. A bíróság kirívó esetben dönthet úgyis, hogy megkeresi a gyámhatóságot, indítson pert a szülői jog megszüntetésére.

Például ha az anya következetesen nem adja oda a gyereket az apának kapcsolattartása, folyamatosan kibúvókat keres, a gyámhatóság az apa nevében indíthat pert az anya ellen.

Végső esetben maga a bíró is feljelentést tehet kiskorú veszélyeztetése és kapcsolattartás akadályoztatása bűncselekmény gyanúja miatt. Jelentős előrelépés az is, hogy a bíróság március 1-től a problémás kapcsolattartási ügyekben nemcsak a gyámhivatal, gyermekjóléti szolgálat, hanem a rendőrség segítségét is kérheti.

Ez utóbbi vélhetően nagyobb visszatartó erővel bír, mert azt sokan nem vállalják majd fel, hogy a háztól rendőr viszi el kapcsolattartásra a gyermeket. Ennek a traumának valószínűleg sem az anya, sem az apa nem szeretné kitenni a gyermekét.

EGYÉRTELMŰEN POZITÍV VÁLTOZÁS, HOGY A JOGSZABÁLY SZERINT A KÉRDÉSES KAPCSOLATTARTÁSNÁL A BÍRÓSÁG MEG FOGJA KÉRDEZNI ÉS FIGYELEMBE FOGJA VENNI A 14. ÉLETÉVÉT BETÖLTÖTT GYEREK AKARATÁT. HA AZT MONDJA, HOGY Ő NEM AKAR AZ APÁHOZ VAGY AZ ANYÁHOZ, A NAGYSZüLŐHÖZ MENNI, A BÍRÓSÁG ERRE NEM FELTÉTLENÜL FOGJA RÁKÉNYSZERÍTENI.

Azt majd a következő hónapok, évek mutatják meg, hogy az új eljárásrend hogyan valósul meg a gyakorlatban, mekkora hatékonysággal működik. Annyi bizonyos, hogy az eddig kevésbé eredményes kapcsolattartási végrehajtások, egyes szülők kiszolgáltatottsága és a számtalan visszaélés után a helyzet csak pozitív irányba változhat.