Megyei, térségi egyeztető tárgyalás a megnyíló fejlesztési forrásokról

Az eseményről Font Sándor országgyűlési képviselő a közösségi médiában tett bejegyzésében számolt be.

Mint Font Sándor írja: „Körzetem 29 településéből 22 (!) része a Közép-Duna Menti Kiemelt Térségnek: Akasztó, Bátya, Drágszél, Dunaegyháza, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dunatetétlen, Foktő, Géderlak, Harta, Homokmégy, Kalocsa, Kiskőrös, Miske, Ordas, Öregcsertő, Solt, Soltvadkert, Szakmár, Uszód, Újsolt és Újtelek. Számunkra kiemelkedően fontos a mai nap!” – áll a bejegyzésben.

A hétfői és a jövőben egyeztető tárgyalásoknak minden bizonnyal előnyére válik, hogy a Duna Menti Kiemelt Fejlesztési Térség Tanácsának tagja dr. Mikulás Brigitta, Font Sándor és Rideg László is, utóbbi a Fejlesztési Tanács négy alelnöke közül az egyik.

Mint emlékezetes, és az alakulás időpontjában beszámoltunk róla: Az Országgyűlés által 2020 tavaszán lehatárolt, 99 települést magába foglaló Közép-Duna mente az ország legújabb kiemelt fejlesztési térsége. A térségi együttműködés megteremtését segíti elő a 2020. augusztus 4-én megalakított Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács, amelyben a helyi és a kormányzati vélemények, elképzelések egyaránt megjelennek. A tanács tagjai a három érintett megye – Bács-Kiskun, Fejér, Tolna – közgyűlésének elnöke és egy-egy további képviselője, valamint hat minisztérium egy-egy delegáltja. A tanács elnökévé a tagok a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter delegált tagját, Mikulás Brigitta főosztályvezetőt választották. A tanács négy alelnököt választott: Marczinkó Zoltán István helyettes államtitkárt, a Pénzügyminisztérium delegált tagját, továbbá a kiemelt térség három érintett megyéjének megyei közgyűlési elnökeit: Rideg Lászlót, Fehérvári Tamást, és Molnár Krisztiánt.

A tanács első feladata a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség területfejlesztési koncepciójának és területfejlesztési programjának kidolgozása, amely a tervek szerint 2021. első negyedévében készül el. Ez alapozza meg a térség fejlesztési szándékait és pályázati lehetőségeit. A térség speciális fejlesztési fókuszát az energiatermelő infrastruktúrához kapcsolódó térségi infrastruktúra- és gazdaságfejlesztés képezi.

Tízéves távlatban új Duna-híd épül, vasúti vonalakat kell felújítani, kikötőfejlesztés lesz, valamint települési infrastruktúra-fejlesztések (egészségügyi, köznevelési, szakképzési infrastruktúra, közbiztonság) és közvetlen gazdaságfejlesztés (energetikai K+F, telephelybővítés, logisztika, turisztikai szolgáltatás) is megvalósul.