Bács-Kiskun megye tűzoltói Kalocsán ünnepelték védőszentjük, Szent Flórián napját

A megyei ünnepség helyszíne azért esett Kalocsára, mert a város tűzoltósága az elsők között alakult az országban, így immár 150 éve működik hivatásos tűzoltóság a városban, amely természetesen - ahogy korábban is - a térséget is szolgálja.

A tűzoltókkal zsúfolásig megtelt főszékesegyházban elhangzott érseki szentbeszédében Dr. Bábel Balázs felidézte a legnagyobb magyar, Széchenyi István fiának, Széchenyi Ödönnek a soha el nem múló érdemeit, aki az első önkéntes, majd hivatásos tűzoltóságot 1870-ben alapította, majd a tűzvédelem eszköz- és követelményrendszerének kidolgozásával, saját szaklap és segélyegylet alapításával, 1936-ban az első tűzvédelmi törvény kiharcolásával alapozta meg tekintélyét. Az érsek Széchenyi Ödön pályafutásának azon részletéről sem feledkezett meg, amikor is gróf Széchenyi Ödön felkérésre Isztambul modern tűzvédelmét szervezte meg. Dr. Bábel Balázs érsek a romai katonából lett hívő keresztény, az e miatt vértanú halált halt Szent Flórián életútját sem hagyta ki a szentbeszédből. A vértanú halált halt Flóriánt azért vetettek a folyóba, és halt meg Krisztus után 304-ben, mert vállalta a hitét. Ezért a vértanúság színével, a pirossal emlékeznek rá hívők és nem hívők ezen a napon. És miután Flóriánt vízbe fojtották, ezért mindazok a szakmák és hivatások, amelyek munkájában különös szerepet kap a víz, mint például a tűzoltók, védőszentjükként tisztelik – mondta az érsek, aki a szentmise végén megáldotta az alkalomból talpig ünneplőbe öltözött tűzoltókat.

Képgaléria megtekintése (21 db kép)

Az már az ünnepi állománygyűlésen hangzott el, hogy Magyarországon 1991-től ismét május 4-én, tehát Szent Flóriána napján ünneplik a tűzoltókat. Ahogy másfél évszázadon át, ezt a hivatást ma is csak az állhatatosság, önfeláldozás, a bátorság eszméjének jegyében lehet teljesíteni, melyeket a tűzoltók számára Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje testesít meg.

Dr. Farkasinszki Lóránt, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója portálunknak elmondta:

A tűzoltók napja a mi szervezeti kultúránknak a legfőbb napja. Ilyenkor az egész megyéből összegyűlünk, és elimserjük azokat a kollégáinkat, akik az elmúlt időszakban valami kimagasló teljesítményt nyújtottak. Megerősítjük a hagyoményainkat, arra a múltra emlékezünk, amelyre büszkék lehetünk. Ilyenkor egy kicsit a társadalom felé is megmutatjuk magunkat. Ezért érkeztünk tűzoltóautókkal, egyéb eszközökkel. A nap kuriózuma, hogy hagyományőrző tűzoltóversenyt tartunk, egykori kocsifecskendőkkel, amiket még lovak húztak, és tűzoltóink korabeli egyenruhába öltözve, kézzel pumpálják a vizet, mint régen, hogy minél magasabbra tudják eljuttatni. Tehát egy vidám,.mókás része is lesz a mai napnak” – mondta az igazgató.

Képgaléria megtekintése (21 db kép)

A város nevében Simon Zoltán fejezte ki elismerését a tűzoltóknak, az alpolgármester közösségi médiás bejegyzésében ezt írta:

A Kalocsai Hivatásos Tűzoltóság megalakulásának 150 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen köszöntöttem Kalocsa város nevében a megjelenteket, és mondtam hálát Betlen Zsolt parancsnok úrnak és a kalocsai tűzoltóknak munkájukért, elhivatottságukért, a védelemért, amit a háttérből biztosítanak számunkra. A kitüntetések átadásán tiszteletét tette városunkban Font Sándor, országgyűlési képviselő és Rideg László, a Megyei Közgyűlés elnöke. Gróf Széchenyi Ödön kezdeményezésére hozták létre az állami tűzoltóságot, és 1872-ben megalakult az önkéntesekből álló első egylet Kalocsán is, melyre óriási szükség volt, hiszen a várost rendszeresen tűzvészek, és árvizek pusztítottak. A tűzoltóság megszervezésével sokkal hatékonyabb eredményekkel tudták védeni ezután a lakosságot. Holnap Szent Flórián, a tűzoltók védőszentjének napja lesz, akinek üzenete a világ felé az állhatatosság, becsület, bátorság és az emberek védelme, amelynek szellemében jelenleg is dolgoznak értünk a katasztrófavédők! Köszönjük az elhivatott munkát és további sikereket kívánok mindannyiuknak az elkövetkező évekre!"Amit Szent Flóriánról tudni érdemes:
Szent Flórián életéről, tevékenységéről meglehetősen sokat tudunk. Valószínűleg 250 körül született Ausztriában. Magas rangú katonatiszti családból származott, Diocletianus császár uralkodása idején lépett be légiósként a római hadseregbe, ahol tehetsége, bátorsága révén gyorsan haladt előre a katonai pályán, és rövidesen Caecia erőd parancsnoka lett. Amikor Flórián kitöltötte a szolgálat éveit, békességben búcsút vett a hadseregtől, és kiszolgált katonaként Noricum tartományban telepedett le. A Berni Kódex szerint Lauriacumban (ma Lorch) a császári helytartó hivatalának nyugalmazott elöljárója volt. A róla szóló legendák több egymástól eltérő felfogású történetet őrizetk meg, amelyek csak egyes részeikben közösek. Keresztény nevelésben részesült, egy alkalommal, amikor nagy tűzvész pusztított, a kis Flórián imádságának hatására eleredt az eső, és eloltotta a tüzet. Más források szerint egy égő ház tüzét kis vödrében vitt vízzel oltotta el. Még nem volt katonasorban, amikor a Laureacumi önkéntes tűzoltóság tagjaként egy nagy házban keletkezett veszedelmes tűz oltásában tűzoltócsapata élén hősiesen viselkedett. A bennszorultak életét saját életük kockáztatásával mentették meg, és a tüzet is eloltották. Katona korában az erődben hatalmas tűzvész pusztított, amit Flórián szinte kilátástalan helyzetben fékezett meg. Katonái, akiket a legszörnyűbb tűzhaláltól mentett meg, emberfeletti, isteni erejének tulajdonították a tűzvész megfékezését, hírét szájról szájra adták.
Diocletianus császár uralkodása alatt, 303-ban ismét föllángoltak az erőszakos keresztényüldözések. Legendája szerint, amikor megtudta, hogy az Enns-parti Laureacumban elfogtak negyven keresztényt, útra kelt, hogy segítségére legyen a foglyoknak. Elfogták, Aquilinus bíró elé vitték, aki megpróbálta rávenni, hogy a római isteneknek mutasson be áldozatot. Mivel ezt válogatott kínzásokkal sem tudta elérni, arra ítélte, hogy nyakában kővel vessék a folyóba. Az ítéletet 304. május 4-én hajtották végre. Egykori katonatársai vitték a kivégzésre. Megkötözték, követ kötöttek a nyakába, és fölállították a híd korlátjára, de egyikük se merte a vízbe taszítani. Hosszú idő után jött egy fiatal katona, aki nem ismerte Flóriánt, ő odaugrott, és belelökte a folyóba. Amikor azonban kíváncsian utána tekintett, hogy lássa elmerülni, megvakult. A folyó csodálatos módon egy kiálló sziklára sodorta a holttestet, ahol egy sas kiterjesztett, keresztet formáló szárnyakkal őrizte. Flórián ezután megjelent egy Valéria nevű keresztény asszonynak, és megmutatta azt a helyet, ahol holtteste található. A jelenés után a nő befogta az igavonó állatokat, a folyóhoz hajtott, és megtalálta a holttestet, amelyet az üldözőktől való félelmében szalmával és lombbal takart le, majd kocsijába rejtve Lorchba vitte, és tisztességgel eltemettette. Szent Flórián sírja felett a 9. században oltárt emeltek, ma az Ágoston-rendi szerzetesek kolostora található ott. Kultusza, amely a 15. századtól élte virágkorát, főként német, osztrák, svájci, lengyel, román, szláv, cseh, szlovák, olasz és magyar területeken terjedt el. Lengyelországban a tűzoltókat Flórián-lovagoknak nevezték, a varsói első tűzoltó szövetség a Flórián Szövetség elnevezést kapta. Magyarországi első írásos említését az Érsekújvári Kódexben (1531) találjuk. Legkorábbi ábrázolásai az ország középkori németajkú népcsoportjainál, a felvidéki szepességi és erdélyi szász városokban születtek. A 17. században az osztrák és német bevándorlás hatására hazánkban csaknem mindenütt megelevenedett a Flórián-kultusz.