A kalocsai fazekasság letéteményese – Díszpolgárunk: Kovács László

A Kalocsa Város Díszpolgára címet – rendkívüli esettől eltekintve – legföljebb kétévente adják át, a legutóbbi érdemesült Lakatos György fagottművész volt, aki a címet 2016 márciusának idusán, szívhez szóló beszédével köszönetet mondva vette át.

Kovács László bár nem kalocsai születésű, hanem a fazekasság egyik fellegvárából, Karcagról származik, és élete kezdeti, meghatározó szakaszát is ott töltötte, de immár

HÁROM ÉS FÉL ÉVTIZEDE GYÖKERET VERT VÁROSUNKBAN, ITT ÉL ÉS ALKOT, MÉGPEDIG OLYAN SZÍNVONALON, AMELY MÉLTÁN VISZI HÍRÉT ORSZÁGSZERTE ÉS HATÁRAINKON TÚLRA IS, NEM CSAK SZAKMAI KÖRÖKBEN.

Itt a második videó! – Kovács László, KerekPerec

Tudta-e, hogy a fazekasmester szinte minden hangszeren játszik? Kiderül, melyiken nem! Azt beszélik abszolút hallása van. Relatív. De mi a helyzet a szaglással? Kérdéseinkre Kovács László válaszolt – kerek perec.

bővebben ...

Még a ’80-asévek elején , az akkori városvezetés felkérésére települt városunkba, ahol akkor a hagyományos kézművességek értékeinek összegyűjtéséről és továbbadásáról szóló tervek egyik letéteményese lett volna, azonban ezek az elképzelések végül nem valósultak meg. A mára számos címmel, díjjal, elismeréssel jutalmazott iparművész mégis itt maradt, és kitartó munkával itt vált szakmája országosan, sőt nemzetközi szinten is számon tartott, méltán nagyra becsült mesterévé. Ezáltal Kalocsa városának jó hírnevét is öregbíti, hiszen mára már mondhatni, ő „A Kalocsai Fazekasmester”.

E címre annál is inkább rászolgált, mivel a kalocsai fazekasság hagyományainak elhivatott kutatója is, amivel az itteni, más vidékekénél talán kevésbé híres, de egyszerűségével, letisztultságával mégis megkapó, sajátos formanyelvével, motívumaival egyedi értéket képviselő

FAZEKAS ÖRÖKSÉGÜNK EGYEDÜLI LETÉTEMÉNYESÉVÉ, SŐT, MONDHATNI MEGMENTŐJÉVÉ, TOVÁBBÉLTETŐJÉVÉ VÁLT.

Tette ezt szakmai alázatból és elhivatottságból, amit bizonyít, hogy a hagyománytisztelete miatt az itteni fazekas iparművészeti hagyományok fölélesztésének útján tett lépéseit esetenként kísérő értetlenség ellenére is

KITARTOTT AZ AUTENTIKUS KALOCSAI FAZEKASSÁG HOSSZAS TANULMÁNYOZÁS, ALAPOS GYŰJTŐ- ÉS TEREPMUNKA ÁLTAL MEGISMERT ÖRÖKSÉGE MELLETT, SŐT, KÉSŐBB EGYEDI STÍLUSJEGYEIVEL IS GAZDAGÍTOTTA AZT, SZERTEÁGAZÓ SZAKMAI TUDÁSÁNAK SZINTÉZISÉVEL EGYEDI, ÖSSZETÉVESZTHETETLEN STÍLUST, KÜLÖNLEGES ÉRTÉKEKET HOZVA LÉTRE.

Rendszeresen megtartott, nyári gyermek fazekas táborai kiváló lehetőséget nyújtanak a kalocsai családok számára, hogy a gyermekeik számára hiteles, tiszta forrásból közvetíthessék a hagyományos értékeket, a kézművességben rejlő ősiséget és a mívesség igényességét, de a keze alatt akár csak pár napot eltöltő gyerekek jóval többet kapnak ennél: bölcsességet, jó példát tisztességből, becsületből, emberi tartásból.

FAZEKAS MUNKÁSSÁGÁVAL KOVÁCS LÁSZLÓ FÖLHELYEZTE VÁROSUNKAT A FAZEKAS ÉS KERAMIKUS IPARMŰVÉSZET TÉRKÉPÉRE.

Mégpedig nem csak azzal, hogy alkotó tevékenységét szakmai díjak és címek sorával is széles körben elismerten, rendkívül magas színvonalon, kivételes szakmai igényességgel és alázattal végzi, és annak gyümölcseit be is mutatja neves kiállításokon és vásárokon idehaza és határainkon túl – számos elismerést bezsebelve –, hanem azzal is, hogy az általa szervezett országos, sőt esetenként nemzetközi fazekas szakmai táboraival, találkozóival mestersége krémjét hozta el városunkba rendszeresen, egyúttal közvetítve feléjük is városunk hagyományait, kultúráját, értékeit.

Mindezzel saját bevallása szerint a szakmai kapcsolattartás mellett fő célja a minél szélesebb közösségépítés, amit azonban a mester sohasem korlátozott a szakma berkeire. Ehelyett a város lakosságával – illetve, amerre járt, felekezetre, nemre, rangra, származásra, nemzetiségre való tekintet nélkül minden nyitott emberrel – széles kapcsolatrendszert alakított ki, barátok, tisztelők sokaságára téve szert itt, helyben, illetve a szélrózsa minden irányában egyaránt. Ezáltal egy igen kiterjedt és szerteágazó közösségi hálózatot hozott létre, kalocsai központtal.

MŰHELYE MELLETTI BEMUTATÓTERME, ILLETVE UDVARA KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEK, ZENÉS ÉS IRODALMI ESTEK, KIÁLLÍTÁSOK, MEGEMLÉKEZÉSEK, JÓ HANGULATÚ TALÁLKOZÓK SOKASÁNAK ADOTT TERET MINDIG, S REMÉLJÜK, AD MÉG TERET A JÖVŐBEN IS.

Háza tornácára, illetve lényegében saját lakását jelentő, szépen helyreállított és eredeti formában fönntartott műemlék épülete más helyiségeibe, lépcsőházába szinte folyamatosan fogadja be különböző művészeti ágak – többnyire ma még kevésbé ismert, de figyelmet méltán érdemlő – alkotóinak munkáiból összeállított kiállításokat, részben városunk és a környék művészvilágának a helyi közönséggel való találkozását elősegítve, részben más vidékek képző- és iparművészei számára nyújtva bemutatkozási lehetőséget Kalocsán a nagy nyilvánosság számára.
Mindezt egymaga, belső indíttatásából, önzetlenül tette mindenkor, hátsó szándékok és külön ambíciók nélkül, saját forrásaiból.

ÉVTIZEDEKEN ÁT ÖNZETLENÜL ÉS FÁRADHATATLANUL SZÍNESÍTETTE KALOCSA KULTURÁLIS ÉLETÉT, AMELYNEK EZZEL EGYBEN MEGKERÜLHETETLEN SZEREPLŐJÉVÉ IS VÁLT.

Nyitott, elfogadó személyisége, szívélyes vendéglátása a művészeti élet hírességeitől kezdve magas rangú politikai és társadalmi elöljárókon, egyházi vezetőkön át tudósok, üzletemberek, közéleti személységek sokaságát vonzotta alkotóházába egy-egy látogatásra, vagy akár rendszeresen visszatérő vendégként, és egyetlen esetről sem tudunk, amikor valaki rossz szájízzel távozott volna tőle.

UGYANAKKOR A KALOCSAI NÉPPEL IS – ÉS NEM CSAK ELÖLJÁRÓIVAL – A KÖLCSÖNÖS MEGBECSÜLÉS ALAPJÁN ÁLLÓ KAPCSOLATOT ÁPOL.

Kovács László nagy ismertsége dacára egyáltalán nem megosztó, sőt ellenkezőleg, kifejezetten integratív személyiség, és rendkívül aktív szereplője városunk kulturális közéletének.
Nem konfliktuskereső, hanem épp konfliktuskerülő, és mindenkor kompromisszumra, megegyezésre, együttműködésre törekvő jellem, így

VÁROSUNK SZÉLES KÖZÖSSÉGE ELŐTT NAGY ELFOGADOTTSÁGNAK ÖRVEND.

Kovács László az általa egykor megvásárolt, romos épületrész – az egykori érseki „parádés istálló” műemlék épületegyüttese egy részének – korhű helyreállításával, több évtizedes fönntartásával, valamint élettel, tartalommal való feltöltésével, illetve az ott végzett magas színvonalú szakmai munkával egyszerre szolgálta a hagyományos kalocsai városkép megtartásának, városunk szépítésének, illetve a kalocsai kulturális élet és turizmus föllendítésének ügyét.

SZEMÉLYISÉGÉVEL, KÖZÖSSÉGFORMÁLÓ TEVÉKENYSÉGEIVEL, VALAMINT GAZDAG SZAKMAI MUNKÁSSÁGÁVAL EGYÜTT JÓ PÉLDAKÉNT ÁLL MINDNYÁJUNK ELŐTT.

Díjak, elismerések, tagságok
(a teljesség igénye nélkül)

• Népművészet Ifjú Mestere
• Népi Iparművész cím
• Népművészet Mestere
• Bács-Kiskun Megyéért Művészeti Díj (kétszer is neki ítélték)
• Gránátalma-díj
• Pécsiné Ács Sarolta-díj
• Kántor Sándor-díj (A legrangosabb szakmai díj, amelynek névadója karcagi mestere)
• Pilinszky-díj (Nem szakmai, hanem közösségformáló tevékenységét elismerő díj)
• Kecel városért-díj (A keceli Flora Virágfesztiválhoz kapcsolódóan évről-évre megtartott, Országos Fazekas Kiállítás rendszeres megszervezéséért)
• Az ezredforduló évében az Év Mestere elismerésben részesült.
• Tagja a Duna-Tisza köze Népművészeti Egyesületnek, ezáltal a Népművészeti Egyesületek Szövetségének.
• 1992-1997-ig a Magyar Művelődési Intézet Népi Iparművészeti Tanácsának tagja volt.
• Alkotói tevékenységét számos országos fazekas pályázaton elnyert nagydíjjal és különdíjjal ismerték el.