Fókuszban az értékteremtő tanyai gazdálkodás – Konferenciát rendeztek Bugacon

A konferencia résztvevőit elsőként Palásti-Kovács Ágnes, a kecskeméti székhelyű Kamra-túra Egyesület elnöke köszöntötte. Mint elmondta, a program az Agrárminisztérium nemzeti értékek és hungarikumok népszerűsítésének, megismertetésének, megőrzésének és
gondozásának támogatására kiírt pályázat segítségével valósulhatott meg.

Képgaléria megtekintése (11 db kép)

Györffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke felidézte, hogy a Duna-Tisza közén fekvő tanyák több évszázados múltra tekintenek vissza. Ugyan virágkorukat a 19. század végén, a 20. század első felében élték, létjogosultságuk ma is elvitathatatlan. Ezt igazolja, hogy a tanyák, a tanyán élő emberek még a szélsőséges kihívásokhoz is, évszázadokon átívelően mindig alkalmazkodni tudtak. A tanyavilág megmaradását számtalan fejlesztés szolgálta: utak, víz- és villamosenergia - ellátás kiépítésével sokat javult a tanyasi emberek életminősége. Győrffy Balázs kiemelte: fontos a tanyák önfenntartó képességének, a tanyák élhetőségének növelése, amit a helyi termékek piacra juttatásával, a digitális elérés és a közlekedés fejlesztésével tudnak segíteni. A kamarai elnök szerint az egész nemzetgazdaság számára fontos, hogy minőségi élet, minőségi termelés legyen a tanyákon.

Nőtt a bugaci tanyavilágban élők száma

Szabó László, a házigazda település polgármestere arról számolt be, hogy az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően újra emelkedik a lakosság száma Bugacon. Ez a pozitív folyamat bel- és a külterületen egyaránt érezhető. Elmondta, Bugac ma is kiterjedt tanyavilággal rendelkezik. A község közigazgatási területe 174 négyzetkilométer, ez háromszorosa Kalocsa város területének és majdnem akkora, mint Baja közigazgatási területe. Ezért is elengedhetetlen és fontos egy olyan fejlett településközpont, amely szociálisan érzékeny a külterületen élők hétköznapjaival szemben. Úgy véli, csak akkor lehet a tanyasi élet megfelelő, ha a faluközpont ezt kiszolgálja.

Képgaléria megtekintése (11 db kép)

A polgármester arról is beszélt, hogy az elmúlt évek sikeres pályázatainak köszönhetően több bugaci fiatal is sikeresen el tudta indítani gazdaságát. Ma már vármegyei szinten is példaértékű, amit megvalósítottak.

A mezőgazdaság megújítása a helyben maradást is szolgálja

Papp Zsolt, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitikai Végrehajtásáért Felelős helyettes államtitkára a várható agrártámogatásokról tájékoztatta a résztvevőket. Elmondta, a vidékfejlesztés legfontosabb célja, hogy olyan támogatások legyenek, amelyek biztosítják a helyben maradáshoz, a helyben megtermelhető biztos jövedelemhez, családalapításhoz, egyszerű vidéki élethez szükséges feltételek megteremtését.

Képgaléria megtekintése (11 db kép)

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, kivételesen jó helyzetben van a magyar agrárium, melynek fejlesztésére 2027-ig 5400 milliárd forint áll az ország rendelkezésre. Ennek nagy része a területalapú támogatásokra megy el. A pályázati támogatásokra 2900 milliárd forintot fordítanak. Ebből 2300 milliárd forint hazai költségvetésből biztosított, 600 milliárd uniós forrás.

Papp Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázatokat a napokban írják ki. Közel hetven féle pályázat szolgálja majd a magyar agrárium megújítását.

Dr. Mák Kornél, a Bács-Kiskun vármegyei önkormányzat alelnöke is arról beszélt, hogy a megyei önkormányzat is igyekszik minden lehetőséget megadni a kis települések, illetve a tanyasi gazdaságok támogatására. Mint mondta, a TOP Plusz keretében 110 milliárd forint uniós fejlesztési forrás áll Bács-Kiskun vármegye rendelkezésére. A felosztásnál arra törekednek, hogy minden település lakosság arányosan részesüljön ebből a keretből. Az alelnök reméli, hogy ebből olyan fejlesztések valósulnak meg, melyek a tanyán élők helyzetén is javítanak.

Képgaléria megtekintése (11 db kép)

A konferencia résztvevői a továbbiakban megismerhették Bugac értékeit, a tanya- és falugondnoki szolgálatok munkáját, a Tanyakollégium III. című kötetet dr. Rigó Róbert előadásában., a törteli helyi értéktárat, illetve Nagy István, törteli tanyai gazdálkodó előadásában a hagyományos tanyai gazdálkodást.