A mező- és erdőgazdasági területek ára és bérleti díja a korábbi évekhez hasonlóan 2020-ban is jelentősen nőtt. 2019-hez képest az eladott termőterületek átlagára 8,2 százalékkal emelkedett. Tavaly egy hektárnyi szántóterület átlagosan 1,7 millió forintért cserélt gazdát, ugyanakkor a bérlésért 64400 forintot, a vételi ár 3,7 százalékának megfelelő éves díjat kellett fizetni – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Termőföldárak és bérleti díjak, 2020 című kiadványából. Azt mi tesszük hozzá, hogy az áremelkedés a kalocsai járásban is érezteti hatását, a szántó terület fekvésétől, öntözési lehetőségtől függően eléri, illetve meghaladja a hektáronkénti 2 millió forintot. A kereslet nem csökken a termőföld iránt, az inflációt tekintve továbbra is jó befektetésnek számít.
Országos szinten összesen 63 ezer hektárnyi termőföldterületet értékesítettek 2020-ban, a teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású terület 1,0 százalékát. Ez a termőföldforgalom 8,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2019-ben.
A magasabb árak ellenére a 2020-ban keletkezett forgalmi érték 1,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
AZ ÖSSZES ÉRTÉKESÍTETT TERÜLET 72 SZÁZALÉKA SZÁNTÓ, 13 SZÁZALÉKA ERDŐ, 11 SZÁZALÉKA GYEP, MÍG A FENNMARADÓ 4 SZÁZALÉK SZŐLŐ ÉS GYÜMÖLCSÖS VOLT.
Szőlőből és gyümölcsösből 21, gyepből 7,3 százalékkal nagyobb, ugyanakkor szántóból és erdőből 11–11 százalékkal kisebb területet értékesítettek. Az országos átlaghoz hasonlóan a megyék többségében is csökkent az értékesített terület nagysága, a legnagyobb mértékben Pest, Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Ezzel egy időben Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala és Somogy megyében forgalomnövekedés volt tapasztalható.
A 2020-ban eladott mező- és erdőgazdasági területek hektáronkénti átlagára 8,2 százalékkal haladta meg a 2019. évit.
AZ ÁREMELKEDÉS MINDEN MŰVELÉSI ÁGAT ÉRINTETT. A LEGNAGYOBB MÉRTÉKBEN, 13 SZÁZALÉKKAL A GYÜMÖLCSÖSÖK DRÁGULTAK, AMIT A GYEPTERÜLETEK 12, A SZÁNTÓK 8,7, AZ ERDŐK 6,5 ÉS A SZŐLŐTERÜLETEK 4,3 SZÁZALÉKOS ÁREMELKEDÉSE KÖVETETT.
Továbbra is a szőlőért kellett a legmagasabb árat fizetni, átlagosan 2,4 millió forintot.
A LEGJELENTŐSEBB MŰVELÉSI ÁG, A SZÁNTÓ HEKTÁRJA ORSZÁGOS ÁTLAGBAN 1,7 MILLIÓ FORINTÉRT CSERÉLT GAZDÁT. EZ AZ ÁR KALOCSA KÖRNYÉKÉN FEKVÉSTŐL ÉS ÖNTÖZÉSI LEHETŐSÉGTŐL FÜGGŐEN MEGHALDHATJA A 2 MILLIÓ FORINTOT. MÁR HA EGYÁLTALÁN VAN ELADÓ, MERT KÍNÁLATI PIACRÓL MÁR RÉGEN NEM BESZÉLHETÜNK.
A szántók hektáronkénti ára Hajdú-Bihar, Békés, Tolna, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében a 2 millió forintos szintet is elérte. Ezzel szemben Heves, Zala és Nógrád megyében 0,9–1,1 millió forint között alakult az átlagár.
2020-BAN A SZÁNTÓ ÁTLAGÁRA MINDEN MEGYÉBEN EMELKEDETT, A LEGKISEBB MÉRTÉKŰ DRÁGULÁS BÁCS-KISKUN (4,0%), A LEGNAGYOBB PEDIG VAS MEGYÉT (16%) JELLEMEZTE.
A termőföld árát több tényező befolyásolja, például a természeti adottságok és az éghajlat, a lokális termelési tényezők, mint a talajminőség, a földfelszín, a csatornázás, a nemzeti szabályozás, valamint a kereslet és kínálat. Emiatt az Európai Unió tagállamaiban nagyon eltérőek a termőföldárak.”– emelte ki Tóth Péter, a KSH szakmai tanácsadója. Míg Észtországban 4 ezer, addig Hollandiában 70 ezer euró/hektár volt a szántóátlagár 2019-ben.
Forrás: KSH