Hamvazószerda van ma – Hamuból és porból vétettél, és azzá leszel!

A böjt lényege a bűnbánat, nem a koplalás, de eszköze mégis az önmegtartóztatás. A hagyomány szerint a szigorú böjti napokon 18 éves kortól 60 éves korig csak háromszor szabad étkezni, csak egyszer szabad jóllakni, 14 éves kortól húst nem szabad fogyasztani. A lemondás, önmegtartóztatás áldozatát megbánt bűneinkért ajánljuk föl.
Böjtölni bármikor lehet, de van, amikor nem csak lehetőség, hanem a hívek számára egyben egyházi előírás is. Ennek legfőbb időszaka hagyományosan a húsvét előtti nagyböjt, amely Jézus negyvennapos böjtölésére emlékeztet, amelynek idején megkísértette őt a Sátán, s ennek első napja a farsang farkát jelentő húshagyó keddre következő hamvazószerda.

Sehogy se jön ki a 40 nap? Segítünk!

Nagyböjt tehát a húsvét előtti, nagypéntekkel záruló negyvennapos bűnbánati és böjti időszak.
Mivel a katolikus egyházban minden vasárnap ünnep, így nem böjti nap, ezért az időszakba eső hat vasárnap miatt valójában húsvét előtt 46 nappal kezdődik a nagyböjt. Hat hét hétköznapjai plusz négy nap együtt adja ki a 40 napos böjtöt.
Hasonlóképp van ez más nyugati egyházaknál is, ellenben a keleti kereszténységben a szombat sem böjti nap, ezért a bizánci rítus szerint másfél héttel korábban, a katolikus hamvazószerda előtti második vasárnapon veszi kezdetét a böjt.

De miért „hamvazó” szerda?

A HAMU A BŰNBÁNAT JELE, A BŰNBÁNATI SZERTARTÁSOK ESZKÖZE, EGYBEN MÚLANDÓSÁGUNK JELKÉPE ŐSIDŐK ÓTA.

Ezen a fontos bűnbánati napon már az ókereszténység idején megjelent a hamu a szertartáshoz kapcsolódóan: a nyilvános bűnösök mezítláb, zsákruhába öltözve járultak a templomhoz, ahová a püspök bevezette őket, ott bűnbánati zsoltárokat imádkoztak, majd a pap hamut hintett a fejükre, és kiutasította őket a templomból. Ezt követően a nekik nagycsütörtökig nem volt szabad belépniük a templomba.

A HAMU MÁR AZ ÓSZÖVETSÉGI ZSIDÓKNÁL IS HASONLÓ JELENTÉSSEL BÍRT: A GYÁSZ ÉS A BŰNBÁNAT JELEKÉNT VOLT SZOKÁS MEGSZAGGATNI RUHÁJUKAT, ÉS PORT, HAMUT HINTENI A FEJÜKRE.

A hamu tehát fontos jelkép, amely azonban e nappal nem csak jelképesen függ össze, ugyanis a katolikus rituálé szerint

EKKOR TÖRTÉNIK A HAMVAZKODÁS.

Virágvasárnap, húsvét előtti vasárnap Jézus diadalmas jeruzsálemi bevonulására emlékezik a keresztény világ. Az akkoriak pálmaágakat, a mi vidékünkön az arra emlékezők virágszirmokat szórnak Jézus elé, és barkaágakat szentelnek a templomokban.

A SZENTELT BARKÁT ÉGETIK EL, ÉS ANNAK HAMUJÁT HASZNÁLJÁK FÖL A KÖVETKEZŐ ÉVI HAMVAZÓSZERDÁN ESEDÉKES HAMVAZKODÁSHOZ.

Az elégetett barkák hamuját a pap megszenteli, majd a hívek homlokéra a hamuval keresztet rajzol, mondván: „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel”, vagy, hogy „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumnak!”

Felekezetenként eltérő hagyományok

Ám nemcsak a keleti és nyugati egyház szokásaiban és időszámítási módjában vannak különbségek, hanem a nyugati hagyományok más-másképp alakultak a katolikusoknál és a reformáció különböző ágainak követőinél is.

Maga a hamvazási szertartás még jóval az egyházszakadás előtti időre, közel ezeréves múltra tekint vissza:

AZ 1091-BEN TARTOTT BENEVENTI ZSINATON II. ORBÁN PÁPA RENDELTE EL, HOGY A PAPOK HAMUVAL KENJÉK MEG E NAPON KERESZTÉNY HÍVEK HOMLOKÁT.

Ez a katolikusoknál mindmáig fennmaradt, és e napot ritkábban protestáns közösségekben is megünneplik. Ugyanakkor a református hagyományokban a nagyböjt – kivéve a nagypénteki szigorú böjtöt – nem jelenik meg olyan erős hagyományként, mint a katolikusoknál.
Kálvin és Luther korában a polgárosodó világban ugyanis a böjtölés formálissá vált, márpedig

A REFORMÁTOROK ÉPP A MEGSZOKÁSBÓL VALÓ FORMALITÁSOK ELLEN KÜZDÖTTEK, ÍGY A NYUGATI PROTESTANTIZMUSBÓL ELTŰNT A BÖJT HAGYOMÁNYA.

Mivel hazánkban a reformáció sajátos történelmi helyzetben, a török megszállás idején jött el, az óegyházi tradíciók tovább tartották magukat.
Ám később,

AZ ERŐS ELLENREFORMÁCIÓ IDEJÉN MINDEN GYANÚSSÁ VÁLT, AMI KATOLIKUS SZOKÁSNAK TŰNT, ÉS A HAZAI PROTESTANTIZMUSUNKBÓL IS ELTŰNTEK A BIBLIKUS ALAPOZÁSÚ HAGYOMÁNYOK IS

– írta a Református.hu egy néhány évvel ezelőtti hamvazószerdán Fekete Ágnes református lelkész, rádiós szerkesztő gondolatait közvetítve, aki hozzátette: néhány évtizede még a Bibliaolvasó Kalauzban sem volt benne a böjt.
De

AZ UTÓBBI ÉVTIZEDEKBEN KEZD VISSZATÉRNI A REFORMÁTUS HAGYOMÁNY A BIBLIA TANÍTÁSÁVAL SZEMBEN NEM ÁLLÓ, DE VALAMI MIATT MÉGIS ELHAGYOTT TRADÍCIÓKHOZ.