Megnyíltak teraszok – A vendéglátósok nagy lendülettel készülnek, de nem mindenki él a lehetőséggel

Körképünk az éttermekre fókuszált, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy más vendéglátó egységek is megnyithatják kerthelyiségeiket, utcai kiülőiket, teraszaikat.
A sétálóutcai Belvárosi Dallmayr Kávéház üzletvezetője, Németh Dávid például – aki legutóbb, nem is régiben „Kalocsa Kávéja” megalkotásával hallatott magáról, idén januárban pedig a vendéglátóipar helyzetéről festett portálunknak siralmas képet – arról számolt be portálunknak, hogy bár lelkesen készülnek és bizakodással tekintenek a nyitásra, de a fokozatosság elvét követik.
A hagyományos nyitási időpontjuk május elseje, így a szokásosnál most korábban nyitnak, bár a változékony idő nem kedvez a szabadban kávézgatás kedvelőinek.
A virágokat sem helyezték még ki, azoknak is jobban kedvez a későbbi időpont. A terveik szerint a teraszt is csak részben, kisebb felületen nyitják meg, majd az időjárás és a kereslet függvényében bővítik lépésről lépésre, ahogyan a termékskálát is a keresettebb termékekkel, szűkített palettával indítják, és igény szerint fokozatosan színesítik majd.

A Csilás parki E.T. Pizzéria tulajdonos üzletvezetője, Esze Tamás még lelkesebben csatlakozik a várakozásokhoz:

Nagyon várjuk a jó időt és teljes gőzzel készülünk a nyitásra, ebben a pillanatban is virágokat ültetünk, rendezzük a teraszt, és hatalmas várakozásokkal tekintünk a holnapi, a szombati napra”– mondja megkeresésünkre Esze Tamás, aki azt sem titkolta, hogy a járvány elleni intézkedések miatti lezárás időszakában szinte a túlélésért küzdött az étterem.

Épp a csak a létezést tudtuk fenntartani”– fogalmazott kérdésünkre válaszolva az üzletvezető. Ebben radikális változást remél a szombati nyitástól, ugyanakkor abbéli reményét is kifejezte, hogy ez a szabályokon történő lazítás nem fog újabb megbetegedéseket eredményezni, hiszen az egészség mindig a legfontosabb, különösen egy járvány idején.
Ennek érdekében továbbra is minden higiénés, illetve szociális távolságtartásra és egyebekre vonatkozó szabályt maradéktalanul betartanak, és erre kérik vendégeiket is, akiket – a jó idővel együtt – holnaptól nagy szeretettel várnak ünneplőbeöltöztetett teraszukra.

A Grande Chico Pizzériának nincs túl nagy terasza, ellenben ami van, az rendkívül népszerű a törzsvendégek körében. Papp Alexandra, a főutca buszmegálló felőli vége közelében található pizzéria felszolgálója is lázas készülődésről számolt be.

Az összes munkatársast behívtuk, mindent kitakarítottunk, lefertőtlenítettünk. A székek még nincsenek kint, nehogy valaki azt gondolja, hogy már kinyitottunk. Ezért péntek este fogjuk kirakni az összes széket, és várjuk a szombati nyitást”– számolt be a felkészülésükről a felszolgáló. A mögöttünk hagyott időszakot itt is nagyon nehezen élték meg. Panaszkodni nem akart, de pozitívumot csupán egyetlen egyet tudott említeni:

Hál’Isten egyetlen munkatársunk sem betegedett meg! A meszesi Kék Duna Vendéglő egész más kategória, annak ugyanis hatalmas, sok férőhelyes, de tágas kültéri kiszolgáló része van. Tulajdonképpen ez a hely varázsa. A nyitásra való felkészülésükről Szávai Zsolt tulajdonos és felesége, Szávai-Ruszinkó Alexandra üzletvezető tájékoztatott. Az a la carte étkezés nagyobbik része is itt zajlik, ami miatt van szerepe a szezonalitásnak, noha az étterem nagy belső rendezvénytermével egész évben üzemel.

Mivel a lezárás időszaka épp a téli időszakra esett, azt gondolhatná az ember, nekik kisebb veszteségeket okozott a járvány.
Ez nincs így.

Igaz, hogy nyáron nagy a teraszforgalom, viszont nálunk, főleg télen meghatározóak a rendezvények. Sajnos a fő rendezvényszezonban zárva kellett tartanunk, ami nagy vérveszteség volt, ezért nagyon várjuk már a nyitást – kapjuk kérdésünkre a választ, amelyből azt is megtudtuk, hogy a lezárás időszaka alatt – más éttermekhez hasonlóan – a Kék Duna Vendéglő is a kiszállítással, menüztetéssel foglalkozott a korábbi sültes tálas, svédasztalos felszolgálás helyett. Így próbálták átvészelni a nehezebb időszakokat.
Igénybe vették az állami támogatást is, amely ugyan messze nem fedezte veszteségeket, a 16 fős stáb és az üzlet fenntartásának költségeit, de ebben a helyzetben minden támogatást meg kell becsülni, hiszen, amint a mondás is tartja: kétszer ad, ki jókor ad.
A cél az volt, hogy ne kelljen leépíteni, és ezt nagy részben sikerült is tartaniuk, mindössze két munkatárs távozott.
Ennek most látják előnyét:

– Amikor bejelentették, hogy lehet nyitni a teraszt, akkor nekünk könnyű dolguk volt, hiszen minden munkatársuk megvan. Ha csak ezen múlna, már másnap is megnyithatunk volna – fejti ki az üzletvezető, hozzátéve: előtte még rengeteg teendő van. Jelen pillanatban is takarítanak, minden felületen fertőtlenítő mosást alkalmaznak, fertőtlenítik a poharakat, tányérokat, evőeszközöket, a teraszt, a mellékhelyiségeket, egyszóval mindent. Átfestették a székeket is, virágot ültettek, úgyhogy volt teendő bőven.

Ezzel a terasszal most különösen nagy szerencsénk van, nem csak azért, mert a forgalom nagy része ott bonyolódik, hanem azért is, mert kellően tágas. A vendégek teljes biztonsággal jöhetnek, hiszen az asztalok eleve úgy vannak elhelyezve, hogy könnyűszerrel megtarthatják a járvány elleni védekezés jegyében előírt másfél méteres távolságot.”
Várakozásaik szerint a nyitás után a vendégek számára is elsődlegesen fontos szempont lesz az egészségügyi biztonság, és a tágas teraszon sok vendéget fogadhatnak egyszerre, mégis biztonsággal fogadni, és így megéri megnyitniuk. Más éttermekben, ahol a szabályok szerint csak néhány asztalt tudnak kirakni, nem biztos, hogy megéri – hívták föl figyelmünket.

El se tudom képzelni, hogy oldják meg, lehet, hogy sokan ki se nyitnak.”

A kalocsai Csajdakert Étterem tulajdonosa és vezetője, Jákob Zsolt, következő telefonos riportalanyunk ezt rögtön megerősítette:

A kollégáimmal együtt arra a döntésre jutottunk, hogy az étteremhez tartozó kis terasz megnyitásának lehetőségével nem élünk.”
– Hogyha eddig kitartottunk, már több mint fél éven keresztül, akkor most már szeretnénk ezt végigvinni úgy, ahogy eddig, és akkor megnyitni a teraszt, amikor az egész éttermet meg lehet nyitni, és rendezvényeket is lehet tartani – kezdte válaszát az üzletvezető.

Indoklásképp elmondta, hogy az étteremhez tartozó, amúgy is csak négyasztalnyi, mintegy húsz vendég fogadására képes terasznak a kiszolgálására plusz embereket kellene behívnia, annál is inkább, mert a pulttól távolabb eső részen van, ahol bentről nem látható, ha vendég érkezik.
A többnyire a környékben élők közül verbuválódó vevőkör ismeretében az is borítékolható, hogy az asztalokat gyakran egyedül érkező, menüt rendelő vendégek foglalnák le, így a forgalom sem növekedne. De a la carte kiszolgálás esetén a készleteket föl kell tölteni, azt kockáztatva, hogy az alapanyagok a nyakukon maradnak. A korábbi készletek jelentős részét is a személyzet fogyasztotta el, vagy megromlott, ki kellett dobni.
Emellett az étkészletek, tányérok kezelése, mosogatása is többlet erőforrást igényelne, nem is beszélve a nyitásra való felkészüléshez szükséges erőfeszítésekről.

Ezért a Csajdakert Étteremben egyszerűen nem éri meg a terasznyitás.
Ahogyan Jákob Zsolt fogalmazott, szintén egy, immár szakmába vágó közmondást idézve:

Drágább lesz a leves, mint a hús.”
Ugyanakkor, bár a járvány kellemetlen üzleti hatásait elkerülni nem tudták, de sikeresen alkalmazkodtak a kialakult helyzethez:
Részben a környékben élő, többnyire idős emberek, másrészt több szociális otthon és magánvállalkozás dolgozói számára főznek menüt, kiszállítással. Napi háromszáz körüli adagszámmal dolgoznak, ami nem kevés, viszont csak ebédeltetéssel foglalkoznak, így a dolgozók számára kedvezőbb a műszak időbeosztása, és a munka is egyszerűbb.

Nincs a la carte, nincs az, hogy itt ülünk este kilencig, vagy fél tízig.” Az itt dolgozók közül egyébként senkitől sem kellett megválni, a fizetésük is megvan, ráadásul, amint Jákob Zsolt hangsúlyozta, az utánuk járó kormányzati támogatást is teljes egészében szétosztották a dolgozók között.

Amellett, hogy a járvány hatása kevésbé érintette az éttermüket, a nyitás késleltetésére más indoka is volt az üzletvezetőnek:

Nem akarunk az elsők közt lenni, nem akarjuk elhamarkodni! De nem hiszem, hogy megrohamoznák a vendégek az éttermeket. Félnek a vírustól. Éerthető: nekem is több ismerősöm van lélegeztetőgépen. Ez is közrejátszott a döntésben: én is féltem és védem a dolgozóimat.


A közelmúltban jelentős fejlesztésen átesett Vigadó Apartmanház & Panzió üzletvezetője tájékoztatta szerkesztőségünket még a nyitás későbbi időpontjáról, mint mondta:

Jövőhéten még nem szeretnénk nyitni. Feszített tempóban dolgoztunk azon, hogy egy, a városunkban egyedülálló vendéglátóhelyet nyithassunk meg. De sokkal nagyobb meglepetéssel készülünk a lakosság és a szállóvendégek számára egyaránt, amit nem lehet csak a terasznyitással megoldani. Azonban mindig van mit csinálni, addig is szépítjük a helyet tovább! Mindenesetre nagyon várjuk már mi is a tényleges nyitás időpontját! 

Mészáros István, a Vigadó üzletvezetője kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy míg a pandémia miatt zárva kellett tartani a "bár" részt, szállóvendégeket tudtak fogadni és szerencsére vírusos megbetegedés nem történt a közvetlen környezetükben. 

Aki esetleg kimaradt, de volna mondanivalója a témakörben, keresse szerkesztőségünket a címlapunkon található elérhetőségeinken, Facebook oldalunkon!

A nyitásról az első napok fényében, hamarosan újabb cikk készül, szerkesztőségünknek küldött üzeneteikben osszák meg velünk tapasztalataikat!