Sziráki Szilárd: A vállalatok fizetett, fizetetlen szabadsággal, csökkentett munkaidővel, munkaidőkerettel, elbocsátásokkal reagáltak a koronavírus-krízisre

Sziráki Szilárd elmondta:

„A legtöbb munkáltatót, munkavállalót valamilyen módon érinti az elmúlt hónapokban kialakult helyzet, ami befolyásolja a munkaidőt, a munkavégzés helyét, és sajnos sok esetben a fizetést, vagy akár a munkaviszony fennmaradását is.


Az élelmiszer-feldolgozást nem érinti

Ami jó hír, hogy az élelmiszer-feldolgozókat alapjában nem érintette a járvány okozta válság. Példaként említhetem a kalocsai székhelyű Ecco-Food Kft-t, amelynek ügyvezető igazgatója, Bévárdi Ádám arról tájékoztatott, a 30-35 főt foglalkoztató, köztudottan tönköly - és durumbúzából készült lisztet előállító cég sem a belföldi, sem a külföldre irányuló termelését nem csökkentette. Működésüket a koronavírus-járvány csak annyiban érinti, hogy egészségügyi biztonsági intézkedéseket vezettek be. A többi élelmiszer-feldolgozó, élelmiszer-előállító társaságnál is hasonló a helyzet.

Autóipari beszállítók, egyéb cégek

Más a helyzet azokkal a kalocsai és környékbeli cégekkel, amelyek közül kisebb-nagyobb mértékben szinte valamennyi autóipari alkatrészek beszállítója például a Suzukinak, Opelnek, Audinak, Mercedes-Benznek és más autómárkákat előállító gyáraknak.

Esetükben azt tudom mondani, a Kormány április 29-i döntése nyomán már látszik az alagút vége, de a helyzet nem volt és jelenleg sem egyszerű.

Általános tapasztalat, hogy ahány cég, annyi megoldás.

Egy valami közös, mindenki próbálja megtartani a munkaerőt, a koronavírus-krízist úgy átvészelni, ha az élet, a termelés visszatér a normális kerékvágásba, legyen kivel folytatni, újrakezdeni.”Úgy tudom, - engedjék meg, hogy az egyes vállalatokat ne nevesítsem – hogy az ezeknél a cégeknél dolgozóknak egyelőre nem kell az állásuk megszűnésétől tartaniuk, fizetésüket pedig az eddig bejelentett kényszerű gyártásleállítások és termeléscsökkentések idejére is valamilyen formában meg fogják kapni.

Ezeknél a vállalatoknál az adminisztratív létszám egy része csökkentett munkaidőben dolgozik, vagy akik számára adott a lehetőség, azok otthonukból folytathatják munkájukat.

Akik viszont munkakörükből adódóan ezt nem tehetik meg, azok például kénytelenek a munkáltatók által elrendelt kollektív szabadság mellett otthon maradni.

Nem vitás, a koronavírus-krízis elhúzódásával természetesen a tipikus foglalkoztatási formában dolgozók is egyre nagyobb eséllyel veszíthetik el állásukat.

AZT VISZONT ÁLLÍTHATOM, IPARI TERÜLETEN TÖMEGES MUNKAHELYVESZTÉSEK LEHETŐSÉGE NEM FENYEGET A TÉRSÉGÜNKBEN.

Annak ellenére, hogy az állam is beszállt a bérek kifizetésébe, több iparágban is csökkentették a munkáltatók és a munkavállalók járulékfizetési kötelezettségét, információm szerint a térségből ezt egyelőre csak kevesen vették igénybe – mondta Sziráki Szilárd.

Hozzátette: Fontos tudni, hogy

A KORMÁNY ENGEDÉLYEZTE AZ OTTHONI MUNKAVÉGZÉS ELRENDELÉSÉT, A MUNKAIDŐ-BEOSZTÁS MINDENKORI MEGVÁLTOZTATÁSÁT, VALAMINT A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉTŐL VALÓ SZABAD ELTÉRÉST, AMENNYIBEN ARRÓL A MUNKÁLTATÓ ÉS A DOLGOZÓ ELŐZETESEN MEGEGYEZIK.

Bár az utóbbi kettő intézkedés valóban hozzájárulhat a munkahelyek megőrzéséhez, nem vitatom, hogy ez adott esetben kiszolgáltatottabbá is teszi a dolgozókat a munkaadójukkal szemben.

Munkajogi kérdések

Nem a szakterületem, de tényként említhetem, hogy a járvány, illetve az ehhez kapcsolódó biztonsági intézkedések az ipar mellett számos gazdasági szektort rendkívül súlyosan érintenek. A fogyasztás visszaesése, a turizmus és számos gyár leállása, a vendéglátóhelyek bezárása, az üzletek korlátozott nyitva tartása miatt rengeteg vállalkozás került nehéz helyzetbe. Ezen könnyítenek a május 4-től vidéken bevezetett, megengedőbb rendszabályok. Gyakorlatilag minden kinyithat, de a szájmaszkot viselni kell.

A 2020. március 18-án kihirdetett 47/2020-as kormányrendeletet, amely elsősorban a munkavégzést, és az alkalmazottként dolgozókat érinti, mindenkinek érdemes megismerni.

A Munka Törvénykönyve (Mt.) alapvetően magasabb rendű szabályozás, mint a kormányrendelet, de a veszélyhelyzetre való tekintettel a rendelet alapján a munkavállaló és a munkaadó közös megegyezéssel, együtt eltérhetnek az Mt. szabályaitól.

A térség egyes vállalkozásai azzal a lehetőséggel éltek, hogy a munkáltató rendelkezik a szabadságok nagy részével, tehát kötelezheti a munkavállalót, hogy azt a hét napot leszámítva, amivel a munkavállaló rendelkezik, vegye ki az összes szabadságát. Viszont azt a hét napot, amit a munkavállaló határozhat meg, ő maga is kiveheti a helyzetre való tekintettel.” – mondta Sziráki Szilárd.

Az alelnök hangsúlyozta:

Érdemes tudni, hogy a 105/2020 kormányrendelet szerint a munkaadó kérhet támogatást a csökkentett munkaidőben foglalkoztatottak segítésére, de a helyzetre való tekintettel a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra is mehet.

ÍGY OTT, AHOL NINCS SZÜKSÉG A MUNKÁRA, DE A MUNKÁLTATÓ SZERETNÉ MEGTARTANI A MUNKAVÁLLALÓT, ÉRDEMES MEGEGYEZNI ABBAN, HOGY LEGALÁBB A JÁRULÉKOKAT FIZETI UTÁNA.

Arra is van már példa, hogy a munkáltató az elbocsátás után előszerződést ajánl, vagy szóban megegyezik azzal a munkavállalóval, akit szeretne a járványügyi helyzet megváltozása után a továbbiakban is alkalmazni.

Az elmúlt időszakban ezek voltak a jellemző megoldások, de biztosan nem sikerült valamennyire példát mondanom- mondta Sziráki Szilárd, aki összegzésként azt hangsúlyozta:

A nyugtalanító hírek és kilátások ellenére összességében mégis reménykeltő hírekről számolhatok be, hiszen van, aki kihasználva a lehetőséget, a „válságban fejleszt.”

A feldolgozó iparra kiírt pályázatok keretében lehet pályázni eszközbeszerzésre, iparcsarnok építésre, infrastruktúra fejlesztésére. Ennek az a feltétele, hogy az átlag statisztikai létszámot tartani kell. Néhányan ezt a lehetőséget is igény veszik a térségünkben – mondta Sziráki Szilárd, a megyei Kereskedelmi és Iparkamara ipari alelnöke.