Gondos előkészítő munka után, a pandémiás helyzethez igazodva idén június 14-18-ig, Szlovéniába került megszervezésre a kalocsai székhelyű Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás (TEIT) szakmai útja. A társulásba tömörült települések polgármesterei és a delegáció többi tagja először a Krsko településen működő atomerőművet, majd Brezice vízerőművet látogatták meg. A program a krskoi GEN energetikai vállalat látogatóközpontjának megtekintésével folytatódott. A csoportot Miran Stanko, Krsko polgármestere fogadta, és személyesen két, aktualitását tekintve is érdekfeszítő prezentációt tartott. Az egyik a város és a lakosság, valamint az atomerőmű példa értékű együttműködését, a biztonságos üzemeltetés társadalmi kontrollját mutatta be. A második előadást legalább ekkora érdeklődés kísérte, ugyanis az a radioaktív hulladékkezelés jelenéről és jövőjéről szólt, amely Magyarországhoz hasonlóan Szlovéniában is egy külön, erre szakosodott cég feladata.
A szakmai út összegzésére elsőként dr.Filvig Gézát kértük fel. A TEIT elnöke elmondta:
„Ezen utak célja, hogy a településvezetők minél szélesebb körben megismerjék a környező országokban működő atomerőművek működési rendszereit, ezáltal szélesebb körű információval rendelkezzenek a különféle típusú atomerőművekről. Így, a továbbiakban - a településük iránti elkötelezettségből adódóan is - hitelesen tudják tájékoztatni a lakosságot az őket érintő kérdésekről. Egy-egy szakmai út arra is alkalmas, hogy elmélyüljenek a személyes kapcsolatok, minden olyan kérdés informálisan, kötetlen formában átbeszélésre kerüljön, amely az egyes településeken, vagy a vonzáskörzetben megoldásra vár, illetve problémát okoz, a TEIT további sikeres működését előmozdítja. A delegáció valamennyi tagja nevében ezúton is köszönöm a szervezőknek, különösen a nemzetközi szakmai berkekben is ismert és elismert Dohóczki Csabának a nagyszerű szakmai program összeállítását, a tolmácsolást, és azt a kapcsolatrendszert, amely nélkül egy ilyen átfogó, tartalmas program aligha lett volna megvalósítható” – közölte dr. Filvig Géza, aki a továbbiakban az atomerőműben tett látogatásról osztotta meg tapasztalatait.
Mint elhangzott, Szlovéniában egy Westinghouse reaktor üzemel, amely 696 MW villamosenergiát termel. Ez a típusú reaktor az első amerikai rendszer volt Kelet-Európában. Az építkezés 1975-ben kezdődött meg és az egységet 1983-ban állították kereskedelmi forgalomba. Az évek során különféle fejlesztésekkel a teljesítményét megnövelték 727 MW-ra.
Az általános ismertető után a TEIT csoport megtekintette az atomerőművet, kiemelt figyelemmel a most épülő kis- és közepes aktivitású, használt fűtőelemek száraz tárolására épülő tárolórendszert. Ezután a szigorú biztonsági előírásokat betartva a TEIT csoport megtekintette a turbina csarnokot a Siemens típusú generátorral – fejezte be az összegzését dr. Filvig Géza.
Gáncs István a szakmai út következő programjáról, a Brezice vízerőmű megtekintéséről számolt be. A TEIT alelnöke kifejtette: „A 47,4 MW-os vízerőmű az ötödik, az összesen hat vízerőműből álló láncból a Száva alsó részén. Ez egy folyó- és tározó típusú vízerőmű három függőleges termelőegységgel, amelyek együttes névleges kibocsátása 500 köbméter/secundum, öt kiömlőnyílással és 161 GWh átlagos éves teljesítménnyel.
Ez az erőmű Szlovénia jelenlegi éves villamosenergia-termelésének körülbelül 1 százalékát teszi ki, emellett lehetőséget biztosít a kiegészítő szolgáltatások megvalósítására. Szlovénia összes villamosenergia szükségletének megoszlása a következő: 40 százalék atomenergia, nagyjából 30 százalék vízerőmű és szintén 30 százalék körül van a fosszilis erőművek termelése.”
Gáncs István szerint meglepő volt a különbség az atomerőmű és a vízerőmű biztonsági protokolljában. Míg az atomerőmű területén végig két biztonsági őr kísérte a csoportot, addig a vízerőművön még fotókat is lehetett készíteni.
A vízerőműben a személyzet létszáma is meglepő volt, mivel egy operátor viszi az egész energiatermelést. Sőt, vannak olyan erőművek is, ahol a rendszert távirányítással működtetik.
A krskoi GEN energetikai vállalat látogatóközpontjában tett látogatás tapasztalatait Vargyas Mihály fejtette ki. Dunaszentbenedek polgármestere aláhúzta: A központ az erőmű közelében található, évi 80 ezer ember látogatja. Érthető is a nagy érdeklődés, mivel nagyon érdekes kiállításokat, bemutatókat tartanak ott. A látogatóközpont igazgatója elmondta, hogy elsődleges céljuk az atomenergia- és a vízenergia termelés népszerűsítése az ide látogatók körében, de fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy a fiatalok érdeklődését is szeretnék felkelteni a műszaki pálya iránt, ugyanis Szlovéniában nagyon kevés a műszaki értelmiségi, holott az erőmű közelében sok vállalatnál nagy lenne a kereslet irántuk.
Vargyas Mihály hozzátette: Dr. Filvig Géza, a TEIT elnöke ezen alkalommal mondott pár gondolatot a szakmai út programjáról, illetve bemutatta a TEIT-be tömörült településeket a vendéglátóknak. Majd jött a program látványos része, ahol a fizikai törvények különféle szemléltető eszközökön való bemutatását mi, a látogatók is nagy élvezettel próbálhattuk ki.
Az egyik elgondolkodtató bemutatót ezen https://www.electricitymap.org/map a linken tudják elérni az érdeklődők. A digitális térkép segít az információk értelmezésében és megértésében; miért szükséges, illetve miért fontos az emberiség számára a környezetkímélő energiatermelő szektorok fejlesztése. Itt is megerősítették, amit már korábban is hallottunk: a Párizsi egyezmény előírja a tagállamok számára, miszerint Európában 2050-re a széndioxid-kibocsátás nem haladhatja meg az 50 gCO2/kWh carbon intenzitást. Ezt az értéket azok a tagállamok tudják csak teljesíteni, ahol az atomenergia vagy a vízenergia termelés aránya magasabb. Jelenleg Franciaország, és pár skandináv ország. Magyarországnak 252 g a carbon intenzitása, ezzel a középmezőnyben foglal helyet. Azonban a Paks II. beruházással, illetve a napelem-telepek létesítésével hazánk is tudja majd teljesíteni a feltételeket – fejezte be az optimista végkicsengésű tájékoztatását Vargyas Mihály.
Az utolsó programelemről, a krsko-i önkormányzat tárgyalójában tartott előadásokról dr.Filvig Gézától hallottunk beszámolót: „Először Krsko polgármestere, Miran Stanko úr tartott a TEIT csoportnak a városról egy prezentációt.
Ez a város hasonlóan, mint Magyarországon Paks, az atomerőmű életében meghatározó szerepet játszik. Legnagyobb adófizetőjük az erőmű, emellett az erőművi beszállítók is jelentősen hozzájárulnak a város költségvetéséhez. A térségben jelentős az energiatermelés, emellett még a papírgyártás, illetve a fémipari megmunkálás játszik nagy szerepet.
Krsko-ban a városvezetésnek példamutató a gondolkodása, mivel a jó együttműködéshez olyan feltételeket szabnak, melyek a város és a lakosság érdekeit, illetve a biztonságos üzemelést egyaránt szolgálják.
A második prezentáció a hulladékkezelésről szólt. Ez hasonlóan Magyarországhoz, egy külön cég feladata. Két beruházást mutattak be, mindkettő a későbbi radioaktív hulladékok tárolásának menetét vázolta.
Az egyik az atomerőmű területén, a száraz tárolási technológiát alkalmazza, és a kiégett kazetták tárolására épül.
A másik beruházás az atomerőművön kívüli radioaktív hulladékok tárolására nyújt megoldást. Ennek lényege, hogy betonkonténerekben helyezik el a hulladékot és ezeket a betontárolókat helyezik el egy hatvan méter mély betonsilóban.
A tapasztalatokban gazdag szakmai út ezzel a programmal zárult” – mondta dr. Filvig Géza, a TEIT elnöke.
A Fókuszban Podcast most megjelent adásában a nemrégiben megalapított Magyar Civil Hálóról beszélgetünk az országos hálózat elnökével, Petneházy Dáviddal és elnökségi tagjával, Szigeti Tamással. A beszélgetés második felében Scherer Erzsébet, a Magyar Vidék- és Térségfejlesztési Alapítvány ösztöndíjasa mesél céljairól.
