Júniusban meghaladta a negyven százalékot az áramimport Magyarországon, egész pontosan 42,93 százalék volt az import részaránya a hazai bruttó villamosenergia felhasználásban. Az ország energiafüggőségét tekintve, minimum kockázatosnak tekinthetjük ezt az adatot, ugyanis az idei év eddigi legmagasabb havi értéke jelentősen meghaladja a 2017-es átlagot. Holott akkor a januári rendkívüli hideg miatt ez az arány egyes napokon elérte az 54 százalékot. Mielőtt az információ hitelességét bárki kétségbe vonná, gyorsan leszögezzük: mindezt a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) adatai igazolják.
Amint arról portálunk is beszámolt, hazánk a villamosenergia-ellátás 30-32 százalékát tartósan importból fedezi, de
2017 JANUÁRJÁBAN A RENDKÍVÜLI HIDEG MIATT EZ AZ ARÁNY EGYES NAPOKON ELÉRTE AZ 54 SZÁZALÉKOT.
AMAVIR adatai szerint Magyarország 2017-ben 45 057,4 GWh villamos energiát használt fel, ami történelmi csúcs. Ezt követően 2018. március 2-án rekordot döntött az ország villamosenergia-szükséglete is: a hazai rendszer terhelése elérte a 6835 megawattot. Ennél magasabb értékre az 1955 óta rendelkezésre álló adatok alapján még nem volt példa.
A MAVIR szerkesztőségünkhöz eljuttatott számsoraiból az is kiderül, hogy a júniusi idei legmagasabb havi áram importcsúcs ugyan kimagasló, de a hazai importarány 2018 első félévében is 35,82 százalék volt, ami a 30-32 százalékos átlagot tekintve az emelkedő külső energiafüggőséget igazolja.
A kimutatások alapján azt is elmondhatjuk: 2018 júniusában 42,93% volt az import részaránya a hazai bruttó villamosenergia felhasználásban.
EZ EBBEN AZ ÉVBEN AZ EDDIGI LEGMAGASABB HAVI ÉRTÉK, AMI JELENTŐSEN MEGHALADJA A 2017-ES ÁTLAGOT.
Míg a januári (28,99%), februári (31,49%) és áprilisi (31,39%) adatok az utóbbi évek átlagát mutatták, addig márciusban (39,59%) az importarány már megközelítette a 40 százalékot, májusban (41,03%) és júniusban (42,93%) pedig már meg is haladta azt.
Mindebből következik, hogy minél magasabb az ország áramimportra utaltsága, annál nagyobb a veszélye annak, hogy
ELLÁTÁSI VÁLSÁGHELYZET ALAKULHAT KI, ÉS AZ ELLÁTÁSBIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEKET NEM LEHET TELJESÍTENI.
Létfontosságú tehát, hogy Magyarország a villamosenergia-igény lehető legnagyobb hányadát hazai erőművekből fedezze.
PAKS II. MEGÉPÍTÉSÉVEL ÉS ÜZEMELTETÉSÉVEL 60 ÉVRE GARANTÁLHATÓ, HOGY OLCSÓ, HAZAI, KLÍMABARÁT FORRÁSBÓL NAGY MENNYISÉGŰ ALAPERŐMŰVI VILLAMOS ENERGIA ÁLLJON RENDELKEZÉSRE.
A Fókuszban Podcast most megjelent adásában a nemrégiben megalapított Magyar Civil Hálóról beszélgetünk az országos hálózat elnökével, Petneházy Dáviddal és elnökségi tagjával, Szigeti Tamással. A beszélgetés második felében Scherer Erzsébet, a Magyar Vidék- és Térségfejlesztési Alapítvány ösztöndíjasa mesél céljairól.